A 100 Legjobb Film / 12. Nem félünk a farkastól - YouTube
Nem félünk a farkastól (1966) - Artúr filmélményei "Ez a darab sokkal jobb, mint amilyen én vagyok" - Filmtett - Erdélyi Filmes Portál Who's Afraid of Virginia Woolf? / Nem félünk a farkastól (1966) - Kritikus Tömeg nevét, csak akik a film vázát alkották. A lehetőségekhez képest azért vannak dőlt szögek és torzabb nézőpontok, volt egy tök jó vágás (amikor az autóból a kocsmában találtuk magunkat), lehetett volna több is. A zene hatásos, bár nincs sok. Szóval összességében, egy többnyire egyetlen szobában játszódó történethez képest sokat kihoztak belőle. A történet jól felépített, a technikai megoldások megfelelő helyen vannak, és nálam mégse okozott katarzist. A műfaja tragikomédiaként szerepel, és nálam ebből a komédia rész volt erősebb, ezért nem tudtam teljesen átélni. A megkeseredett házaspár gúnyolódó marakodása ugyanis ha nem is hasonlít a saját házasságomra, attól még számomra szórakoztató volt, a film első tíz-húsz perce mintha a Rém rendes család első részéből került volna ki, talán nem is véletlen a kapcsolat.
Who's Afraid of Virginia Woolf? / Nem félünk a farkastól (1966) - Kritikus Tömeg Nem félünk a farkastól ( Mike Nichols) amerikai dráma, szatíra főoldal képek (15) díjak (13) cikkek vélemények (55) idézetek (14) érdekességek (21) kulcsszavak (13) Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab. Szereplők Bemutató 1969. január 30. Ki akarja megnézni?
A szójátékok azonban általában lefordíthatatlanok, így a jó öreg Goethe egy kicsit Pilátusként került a film krédójába. több film | több irodalom Nem félünk a farkastól Who's Afraid of Virginia Woolf?, 1966. Rendező: Mike Nichols, író: Edward Albee, forgatókönyv: Ernest Lehman, zene: Alex North, kép: Haskell Wexler. Szereplők: Elizabeth Taylor (Martha), George Segal (Nick), Richard Burton (George), Sandy Dennis (Honey), Agnes Flanagan (Pincérnő) – Nem félünk a farkastól c. film Pánikbetegség és Abszurd pszichodráma
Bár négyesük kényszerű kitárulkozása személyes jellegű és magánéleti traumákra és frusztrációkra világít rá, a drámai robbanások mögött mégis érezni az elidegenült értelmiségi lét szociális háttérsugárzását is. Mint megtudtam – és ez afféle filológiai érdekesség – a mű címe "egy angol nyelvterületen ismert dalocskára utal, amely a Walt Disney-féle Három kismalac című rajzfilmben hangzik el ("Who's afraid of the big bad wolf? " – Ki fél a nagy, gonosz farkastól? ). Ezt a szereplők kissé megváltoztatva idézik, arra lehet következtetni, hogy az egyetemi kertipartin énekelte valaki így: "Who's afraid of Virginia Woolf? " – Ki fél Virginia Woolftól? Ez szójáték az amerikai írónő farkast jelentő vezetéknevével. A magyar fordításban Elbert János egy másik ismert irodalmi személyiséget illesztett a dalba, így magyarul a szereplők ezt éneklik: "Nem félünk a farkastól, Goethe János Farkastól". Szó se róla, a klasszikus német költőfejedelem említése kissé zavaró is volt, Virginia Woolf nevének felbukkanása egészen más, sokkal természetesebb asszociációkat kelt egy modern irodalmi közegben.
Értékelés: 75 szavazatból Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 1967 Oscar-díj Golden Globe-díj Legjobb film - drámai kategória jelölés Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Ernest Lehman Legjobb eredeti filmzene Alex North Legjobb férfi mellékszereplő George Segal Legjobb színésznő - drámai kategória Elizabeth Taylor Legjobb színész - drámai kategória Richard Burton Legjobb női mellékszereplő Sandy Dennis 1967
1967-ben Lengyel György újra megpróbálkozott a darab bemutatásával, ezúttal a Madách Színház Kamaraszínházában, ahol már sikerült bemutatni a darabot ( Gábor Miklós, Tolnay Klári, Linka György, Vass Éva játszották a szerepeket). 1978-ban a Szolnoki Szigligeti Színházban Paál István rendezésében adták elő a darabot ( Végvári Tamás, Margitai Ági, Pogány György, Szoboszlai Éva játszották a szerepeket). 1984-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban mutatták be a darabot Kapás Dezső rendezésében ( Bárány Frigyes, Szabó Tünde, Sinkovits-Vitay András (utóbbi ekkor még Vitai András néven), Hartmann Teréz játszották a szerepeket) [2] 1984-ben egy másik színházban, a budapesti Nemzeti Színházban is sor került a darab bemutatására Mrsán János rendezésében (Gábor Miklós, Vass Éva, Sára Bernadette, Trokán Péter játszották a szerepeket). [3] 2006-ban a Szolnoki Szigligeti Színház a Szobaszínházban mutatta be a darabot Szabó Máté rendezésében (Karczag Ferenc, Sztárek Andrea, Dévai Balázs, Sárvári Diána).
Egy tollvonással megszüntették a szegedi színház opera- és tánctagozatát, az együttesek tagjait elbocsátották, a színház javait, gazdag díszlet- és jelmeztárát "igazságosan" szétosztották. A színházi épületAz 50-es évek elején, csökkentett létszámú prózai együttes szolgálta ki a közönséget, szigorúan a sematizmus kultúrpolitikai elvárásai szerint. A zenés színház, az opera csak lassanként szerveződött újjá a diktatúra lazulásával egyidejűleg. Jelentős változás csak 1956 után következett be. A színház visszakerült a város kezelésébe, nevéből is elmaradt az 1945-ben ráragasztott állami jelző. A Szegedi Nemzeti Színház 1957-től újra három tagozattal rendelkezik: az opera, élén a visszaédesgetett sikeres Vaszy Viktor karmesterrel, új fejezetet nyit nem csupán a vidéki, de a hazai operajátszás történetében is. Az elmúlt évtizedekben az eleinte jobb-rosszabb korszakokat megélt szegedi táncművészet is fejlődésnek indult, Imre Zoltán (Szegedi Balett), majd Pataki András és Juronics Tamás (Szegedi Kortárs Balett) irányításával országosan sőt a nagyvilágban is ismertté vált.
A felajánlott összeget Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka c. vígoperájának díszlet-jelmez tervezés költségeire fordítottuk. " "A 2013. évben felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át a Nemzeti Adó és Vámhivatal átutalta intézményünk, a Szegedi Nemzeti Színház részére. A felajánlott összeget William Shakespeare: Othello a velencei mór c. drámájának jelmeztervezésére fordítottuk. " "A 2012. évben felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át az Adó és Vámhivatal átutalta intézményünk, a Szegedi Nemzeti Színház részére. A felajánlott összeget Giuseppe Verdi: Rigoletto c. operájának díszletanyag vásárlására fordítottuk. " "A 2011. évben a felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át a Nemzeti Adó és Vámhivatal átutalta intézményünk a Szegedi Nemzeti Színház részére. A felajánlott összeget Riccardo Zandonai: Francesca Da Rimini c. " "A 2010. évben felajánlott személyi jövedelemadó 1%-át a Nemzeti Adó és Vámhivatal átutalta intézményünk, a Szegedi Nemzeti Színház részére. A felajánlott összeget Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című produkció díszletanyag vásárlására fordítottuk. "
Kikapcs Borovics Tamás már 25 esztendeje a szegedi, világot jelentő deszkákon A közönség egyik legnagyobb kedvence, Borovics Tamás 25 éve a Szegedi Nemzeti Színház oszlopos tagja – olvasható a Szegedi Nemzeti… Szegedi Arcok Elhunyt a Molnár Dixieland Band egykori énekese, Garay Márta 2022. június 13-án életének 76. évében elhunyt Kószó Béláné Garay Márta.
Current Style: Általános