Parti Nagy Lajos és Dés László felolvasó és zenei estje a szegedi Régi Zsinagógában, május 21-én kedden, este fél nyolctól. A népszerű könyv bemutatója. Aki elmondja: Parti Nagy Lajos Aki elzenéli: Dés László " Lassan két éve, hogy, heti rendszerességgel, elkezdtem írni ezt a sorozatot az Élet és Irodalom páratlan oldalán. Az első "évad", az első 53 írás Fülkefor és vidéke címmel tavaly megjelent a Magvető kiadónál. Hogy mikor lesz vége, végük, nem tudom. Fülkefor és vidéke | hvg.hu. Magyar meséknek neveztem el őket, noha, természetesen, álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába "becsatornázzam" az írói, állampolgári köz-érzetemet. " – írja könyvéről Parti Nagy Lajos. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
( 2011 április 13) 2. (Egy messzilátó Kézjegy) Egyszer volt, hol nem volt, avvót, hogy főment a Keráli Magyar Televízijó a Várba, nemá ott ne vót légyen, mikó maga Schmitt Pál ezer évre ellássa kézjegyivel a Magyarország Alaptörvényit. Húsvét vót, meg es vót nékijök terítvel duskán, Magyar zászló, EU-zászló, Sonka, Tojás, Szent Korona, mer azt fővitték a fönnvalók nehezéknek. Vót egy koronalift, oszt abba. Két riporter vót, az eggyik térdepölt, a másik dettó. Mondotta, aki térdelt, hogy hát Bullának se túlzás nevezhetni, ami ott feküszik az Elnök Úr Asztalán, lévén az úgy ki van dógozval, akar a leghúsvétibb magyar sonka vagy legmagyarabb húsvéti, lényeg, hogy ollan érett. Érettünk szenvedett, vette átal a szót, amellik térdelt, érettünk szenvedett efektív kereszthalált Jézus Krisztusunk, akinek a Főtámadásának szép évfordulóján ez az Új Időszámítás sorra kerül, tisztőtt Elnök Úr! Akkó a másik sajtómunkás az elragattatottságtúl kézcsókra nyútotta száját, s így szólt: Az Ön messzilátó Kézjegye Szent Istvánééval fog vetekedendeni a Nemzet Föltámadó Emlékezetiben, sőt!
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Utóbbit - ha a magyar állam nem vásárolja meg - addig az időpontig vissza kell szállítani Kanadába. Kósa Lajos korábban úgy nyilatkozott: Debrecennek szándékában áll, hogy valamilyen módon megvegye az alkotást. Olyan kulturális örökségről van szó, amelyre mindenképpen kell pénzt keríteni - mondta. A debreceni polgármesteri hivatal korábbi közleménye szerint pedig "Debrecen önkormányzata számára kiemelt fontosságú cél, hogy nemzeti kincsünk, a Munkácsy trilógia a Déri Múzeumban maradhasson. Folynak a tárgyalások az érintettek között, a kormányzat és az önkormányzat vezetői közösen keresik a jogi és pénzügyi megoldást. Minden érdemi változásról, illetve eredményről természetesen tájékoztatást fogunk adni". - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Belföld: Munkácsy-trilógia: egész Debrecen kiakadt - NOL.hu. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Megérkezett Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festménye kedden Debrecenbe, így hamarosan ismét együtt látható a híres Krisztus-trilógia a Déri Múzeumban. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere még február 26-án jelentette be, hogy a magyar állam megvásárolta a képet a kanadai Hamilton Galériától. A Debrecenbe kedd délelőtt megérkezett nagyméretű alkotást a kupolán keresztül daruval emelték be a Déri Múzeumba. Munkácsy-trilógia Debrecenben | CanadaHun - Kanadai Magyarok Fóruma. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a helyszínen történelminek nevezte az eseményt. Emlékeztetett rá, hogy húsz évvel ezelőtt, 1995-ben "állt össze" először a trilógia Debrecenben, és volt látható együtt az Ecce Homo, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota. Papp László köszönetet mondott a magyar kormánynak, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) és a város országgyűlési képviselőinek, hogy mindent megtettek a trilógia egyben tartása érdekében. A festményt az MNB Értéktár programja keretében vásárolták meg, és az MNB a debreceni Déri Múzeumban helyezi el – magyarázta a polgármester, aki szerint ezzel nagy lépést tettek a trilógia egyben tartására.
30 – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés szombat 11 óra – zenekísérettel egybekötött fényjáték szombat 16 óra – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 11 óra – bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 16 óra – zenekísérettel egybekötött fényjáték A tárlatvezetés – előzetes egyeztetéssel, minimum tíz résztvevővel – egyedi időpontokban is igénybe vehető (06/52/322-207/139-es mellék). Jegyárak – felnőtteknek: 1800+200 forint, kedvezményes: 900+200 forint; családi: 3500 + minden személy után plusz 200 forint, 70 év felett és 6 év alatt: 200 forint. Forrás: Dérimú; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Öröm-hír Sajtóiroda Fotó: Dérimú Magyar Kurír
Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homót. Újra együtt a Munkácsy-trilógia Debrecenben - Ring Magazin. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt A trilógia első két darabját Munkácsy 1886-1887-es amerikai útja során John Wanamaker vette meg, aki hosszú ideig philadelphiai áruházában mutatta be a műveket. A család tulajdonából 1988-ban kikerültek az alkotások, majd kanadai és magyar-amerikai tulajdonba jutottak. Jelenleg a Golgota Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtő tulajdonába van, a Krisztus Pilátus előtt című festmény pedig a kanadai Hamilton Galériáé. A trilógia első két, külföldi tulajdonban lévő darabja 1995-ben letétként került a debreceni Déri Múzeumba, ahol a három festményt első alkalommal állították ki együtt. A három festményt együtt maga az alkotó sem látta.
Amikor a művész 1880 nyarán hozzáfogott a Krisztus Pilátus előtt kompozíciójához, már évek óta Párizs egyik legsikeresebb műkereskedőjével, Charles Sedelmeyerrel dolgozott együtt. Sedelmeyer törekvése, hogy Munkácsyból világhírű művész váljon, eredményesnek bizonyult. Ő volt az, aki pontosan megszervezte Munkácsy új műveinek nemzetközi bemutatását, értékesítését, valamint a kereskedelmi és reprodukciós jogok érvényesítését. A nagy Krisztus-kép (Krisztus Pilátus előtt) így már a megszületése pillanatában a nemzetközi figyelem középpontjába került. A kép párizsi, angliai és bécsi bemutatása után 1882 elején Budapesten is látható volt, ahol csaknem 80 ezren tekintették meg. Munkácsy már 1881-ben készített vázlatokat egy újabb Krisztus-képhez. Munkácsy trilógia debrecenben es kornyeken. Az 1884-re elkészült Golgota érdekessége, hogy a keresztre feszített Megváltó alakját önmagáról mintázta a művész. A Golgota párizsi, budapesti vagy angliai bemutatása ugyanúgy százezreket vonzott a kép elé, mint az első Krisztus-kép kiállítása. A betegséggel küzdő művész utolsó alkotásaként a trilógia harmadik darabját készítette el, az Ecce Homót.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 26-án bejelentette, hogy a magyar állam megvásárolta a képet a Hamilton Galériától: a festményt az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében vásárolták meg és az MNB a debreceni Déri Múzeumban helyezi el. A másik kép sorsával kapcsolatban a tulajdonos, Pákh Imre tavaly megerősítette, hogy 2013-ban tárgyalt a magyar kormányzattal. Abban állapodtak meg, hogy a kormány "hajlandó a vételre", ő pedig "hajlandó eladni a képet a magyar államnak". A Golgota 2016-ig egyébként letétben van a debreceni múzeumban. Forrás: MTI
Papp László a Krisztus Pilátus előtt című kép viszontagságos történetéről szólva felidézte, hogy Munkácsy életében Magyarországon utoljára 1882-ben volt kiállítva, majd Amerikában talált gazdára. Tűzvészből megmenekülve, többször visszatérve Magyarországra most végleg a Déri Múzeumban találta meg otthonát - tette hozzá, ígéretet téve arra, hogy Debrecen jó gazdája lesz a képnek, óvni és vigyázni fogják. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy az Értéktár program legfontosabb célja, hogy a történelem viharaiban és más körülmények között külföldre került, vagy külföldi kézben lévő fontos műkincseket megszerezze és hazahozza, majd a megfelelő intézményben helyezze el. A program első, nem titkolt célja volt a Munkácsy-trilógia visszaszerzése. A program további meglepetésekkel szeretne szolgálni Magyarországnak, nemsokára bemutatják azokat a műveket, amelyeket az Értéktár segítségével akarnak megvásárolni - jelentette ki az MNB alelnöke. Gerhardt Ferenc egyben megköszönte mindazok segítségét, akik segítettek a Munkácsy-képek visszaszerzésében, valamint felkarolták a programot.