Az 1997 és 2019 között gyártott magyar filmek közül a legmagasabb nézőszámot Andy Vajna filmje, A miniszter félrelép érte el. A filmalap megemlékező közleményében azt írta: Andy Vajna soha nem felejtette el magyar gyökereit és mindig odafigyelt a hazai filmiparra. "Erőskezű kormánybiztosként 2011 óta a magyar filmszakma érdekében dolgozott, irányítása alatt a magyar film újra a világ élvonalába emelkedett. " A filmtámogatási rendszer konszolidációját követően nevéhez fűződik a Magyar Nemzeti Filmalap létrehozása. Az ő kormánybiztosi időszakához olyan nagy magyar filmsikerek születtek, mint a Saul fia, A nagy füzet, a Kincsem, a Testről és lélekről, az 1945 és a BÚÉK. Szerepe a magyar filmipar fellendítésében elvitathatatlan, a Magyarországon forgató filmek volumene regnálása alatt csaknem ötszörösére nőtt. A "Vajna-korszak" alatt a nemzeti filmalap által támogatott magyar filmek több száz nemzetközi díjat nyertek el, köztük az Oscart, a Golden Globe-ot és az Arany Medvét - írták. A közleménybe kiemelték: Andy Vajna az elmúlt héten azt mondta közvetlen munkatársainak: "It is my passion to give back", azaz az volt a szenvedélye, hogy visszaadjon valamit annak az országnak, ahol született.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. jan 20. 11:51 Fotó: MTI Életének 75. évében hosszú betegség után budapesti otthonában elhunyt Andy Vajna, a magyar és a nemzetközi filmipar meghatározó alakja, filmproducer, nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos - közölte a Magyar Nemzeti Filmalap vasárnap az MTI-vel. Andy Vajna 1944-ben született Budapesten. 1956-ban 12 évesen egyedül menekült el Magyarországról és a Vöröskereszt segítségével Kanadába emigrált, a család végül Los Angelesben talált ismét egymásra. A Kaliforniai Egyetemen (UCLA) tanult, majd az egyetem mozgókép tanszékén kezdett el dolgozni. Később fotós vállalkozásba kezdett, majd Hongkongban parókakészítő vállalatot alapított és mozit üzemeltetett. Andy Vajna a világ egyik legnagyobb tekintélyű producere volt. Producerként 59 film fűződik a nevéhez, köztük olyan világszerte ismert és elismert alkotások, mint a Szabadság szerelem, a Zenedoboz (Music Box), a Rambo-filmek, az Angyalszív, a Terminátor, az Evita vagy a Jákob lajtorjája.
Meg kell említeni Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotását is, amely fődíjat kapott Berlinben és az Amerikai Filmakadémiánál is eljutott a legjobb öt közé az idegennyelvű kategóriában. A Deák Kristóf rendezte Mindenki című etűd Oscarja csak közvetve Vajna sikere, hiszen a Médiatanács fejlesztette és támogatta – de erre kevesen emlékeznek már ma is, nemhogy holnap. Forradalmi lépés volt az elsőfilmesekre hangolt Inkubátor program elindítása, már csak azért is, mert így elkészülhetett Szilágyi Zsófi Egy nap című filmje. A kormánybiztos másik nagy ígérete, a magyar filmek nézettségének helyreállítása, ha lassabban is, de szintén elindult. Ehhez persze kellett a magyar Spielberg, azaz Herendi Gábor, aki abszolút rekorder: Kincsem című történelmi kalandfilmjét csaknem 457 ezren látták, a Valami Amerika 3. pedig bő 372 ezer nézővel lett a korszak második legnézettebb produkciója. A dobogó harmadik fokán A Viszkis áll 327 ezer nézővel. Nem véletlen, hogy Andy Vajna nem adta át a kormánybiztosi stafétát.
executive producer, producer, szereplő Meghalt: 2019. január 20. (Magyarország, Budapest) 1944-ben Budapesten született, 1956-ban családjával Amerikába költözött. Kaliforniában tanult, a Távol-Keleten kezdett dolgozni, 1976-ban alapította Mario Kassarral a Carolco Pictures céget, amely rövidesen a világ egyik legbefolyásosabb forgalmazójává nőtte ki magát. 1982-től hívta életre az Amerikai Filmpiackutató Társulást, melynek egyben az elnöke is volt. Producerként A csendestárs című filmmel debütált és nagyban hozzájárult az 1996-os októberi filmes magyar világtalálkozó megszervezéséhez. 2010-ig volt az InterCom Zrt. elnöke, 2011-től haláláig a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos. 2020 2011 Az én Amerikám 6. 6 szereplő (ausztrál-magyar dokumentumfilm, 90 perc, 2011) 2010 2008 2006 Elemi ösztön 2. 6. 4 producer (amerikai-német-angol-spanyol thriller, 145 perc, 2006) Filmcafe: csütörtök (júl. 14. ) 23:15, szerda (júl. 20. ) 01:50 A szabadság vihara 8. 8 executive producer (amerikai dokumentumfilm, 90 perc, 2006) 2003 2001 Amerikai rapszódia 8.
Hangos vers Hazádnak rendületlenûl Légy híve, oh magyar; Bölcsõd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivûl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hõs Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Itten hordozák Véres zászlóidat S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hû kebel Szakadt meg a honért. Vörösmarty mihály szózat keletkezése. Az nem lehet, hogy ész, erõ És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jõni kell, még jõni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jõni fog, ha jõni kell, A nagyszerû halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
A vers első változatát Vörösmarty 1835-ben készítette, a szöveg végleges formája azonban csak 1836-ban alakult ki. A Szózat Kölcsey Himnusz a után "a nemzet második éneke". Tartalma és érzelmi töltése kapcsolódik az 1832–36-os országgyűléshez és az azt követő belpolitikai helyzethez. Vörösmarty mihály szózat szövege. A Szózat tehát egyszerre aktuálpolitikai és alkalmi költemény. Ugyanakkor "tartalmi és esztétikai érvénye éppen azért mutat a konkrét körülményeken messze túl, mert azok lényeges politikai, történelmi és erkölcsi összefüggéseit a költői általánosítás magas szintjén ragadja és formálja meg" (Tóth Dezső). A sorsfordító pillanat két lehetőséget lebbent fel: "Még jőni kell, még jőni fog "Vagy jőni fog, ha jőni kell, Egy jobb kor... " A nagyszerű halál" A nemzet boldogulásának vagy a nemzethalálnak a víziója a létező alternatívák egyszerűsített példája. A függetlenség és polgári haladás eszméinek összekapcsolódásával az 1832–36-os országgyűlés kudarca ellenére is erősödött a magyar ellenzék. Az udvar, bár nyílt erőfitogtatásként bebörtönözte a leghaladóbb szellemiségű képviselőket, a hagyományos abszolutizmus eszközeit nem merte vagy nem akarta felújítani.
Ezt úgy érte el a költő, hogy a gyorsan pergő, emelkedő jambusokat adott helyeken (a statikusabb képeknél) spondeusokkal fékezte le. Ezáltal a lüktetés tompább lett, a ritmus nyugodtabb. Az egyes versszakokban 1 és 8 között van a spondeusok száma. A legtöbb spondeus a 2. és a 14. versszakban található, tehát ezek a strófák a leglassabbak, legünnepélyesebbek. A legkevesebb spondeus a 8., 9., 11. és 13. strófában van, így ezek a versszakok a legpergőbbek, ezekben vannak a szenvedélyesebb, mozgalmasabb, dinamikusabb képek, itt hangoznak el a nagy erejű kijelentések. Vörösmarty mihály szózat műfaja. Néha az is előfordul, hogy a jambusok pergését nem spondeus, hanem trocheus vagy pürrikhiusz akasztja meg. A pürrikhiusz két rövid szótagból álló versláb (UU). Tehát a vers eltér a szabályos ritmusszerkezettől: ellentét feszül az ideális szerkezet és a megvalósult ritmus között is. Nem meglepő módon a ritmusideáltól legjobban eltérő két verssor: "Áldjon vagy verjen sors keze, / Itt élned halnod kell. " (a 7 versláb közül 6 spondeus).
S a sírt, hol nemzet sűlyed el, Népek veszik körűl, S az ember millióinak Szemében gyászköny űl. Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar: Ez éltetőd, s ha elbukál, Hantjával ez takar. Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.
Hazádnak rendületlenűl Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar. A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze; Itt élned, halnod kell. Ez a föld, melyen annyiszor Apáid vére folyt; Ez, melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai; Itt törtek össze rabigát Hunyadnak karjai. Szabadság! Iskolai Tananyag: Vörösmarty Mihály: Szózat. itten hordozák Véres zászlóidat, S elhulltanak legjobbjaink A hosszu harc alatt. És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. S népek hazája, nagy világ! Hozzád bátran kiált: "Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! " Az nem lehet hogy annyi szív Hiában onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő, És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt. Még jőni kell, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vagy jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál, Hol a temetkezés fölött Egy ország vérben áll.
Nem Istenhez fordul, mint a Himnusz beszélője, hanem kortársaihoz, s ima helyett szónoklatot (latin oratio='szónoki beszéd') ad elő, mely erkölcsös magatartásra szólít fel. A vers megszólítottja az egész magyar nemzet (itt és ettől kezdve Vörösmarty műveiben a nemesi nemzet helyett már az egységes magyarság értendő nemzeten, melybe a "munkás pór" is beletartozik). Ugyanakkor a beszélő egyenként, közvetlenül is megszólítja az embereket (E/2. személyű igealakok használatával). Így a hazához való hűséget az egyén személyes ügyévé teszi, a személyes felelősséget hangsúlyozza. Mivel a magyar nemzetnek a beszélő is része, a vers egyben önmegszólító is. A személyesnek és a közösséginek ez az egybeolvadása emeli nemzeti-hazafias verssé a Szózat ot. Verscím. A cím műfajjelölő. A szózat mint kifejezés ma ismert jelentése: felhívás, kiáltvány, intelem. Vörösmarty Mihály: SZÓZAT. A verscím azonban nem egészen erre utal, hanem a beszédhelyzetet jelöli meg. Az ünnepélyes, emelkedett hangvételű költői megszólalás hangulatát idézi.