Megmossa valakinek a fejét Ez egyike azon "vándorszólásoknak", amiknek csaknem minden európai nyelvben megtalálható a megfelelője. Az ilyen típusú szólásoknál általában nehéz eldönteni, hogy csak átvételként honosodtak-e meg nálunk, vagy azért, mert az alapjukat képező szokás, művelődéstörténeti hagyomány itt is érvényben volt. Ebben az esetben azonban valószínűleg az utóbbiról lehet szó. A szólás jelentése – szidás, dorgálás, feddés – arra enged következtetni, hogy a fejmosás valamiféle kellemetlen, rossz dolog lehetett, amikor a szólás kialakult. Ez nem is áll távol a valóságtól: eleink tudniillik igencsak ritkán mostak hajat, és akkor sem álltak rendelkezésre a mai illatos-habzó samponcsodák – csupán lúgos víz, ami viszont irgalmatlanul csípte a nyakat és a fejbőrt. FOGÁHOZ VERI A GARAST - Sumida Magazin. Vagyis voltaképpen szinte büntetést jelentett, ha valaki erre a rémes tortúrára kényszerült. Fogához veri a garast Ha valaki nehezen ad ki pénzt, és olyannyira takarékos, hogy az szinte már zsugoriságnak hat, gyakran mondjuk rá: fogához veri a garast.
Lassan a testtel! Ez azon ritka szólásaink egyike, amit szó szerint kell értelmezni. S mi lehet az a szituáció, amelyben egy testet lassabb haladásra intenek? Kissé morbid, de igaz: temetéseken hangzott el gyakran ez a mondat akkor, amikor a holttestet vivők olyan szaporán haladtak a menet élén, hogy a menet végén bandukoló – gyakran idősebb – gyászolók nem tudták velük a lépést tartani. Hogy a menet végleg szét ne szakadjon, azért suttogták előre a koporsóvivőknek: lassabban a testtel! Ha az összeütés túl nagyra sikeredett, kész is volt a baj. Igen ám, csakhogy ez a mondás eredetileg inkább akkor használatos, amikor a hivatallal, törvénnyel való összeütközésre akarunk utalni. (Pl. "Ha sokáig folytatja a törvénytelen üzelmeket, előbb-utóbb megüti a bokáját". ) Ez pedig abból ered – gyenge idegzetűek inkább ugorják át –, hogy amikor az akasztás még elterjedt igazságszolgáltatási módnak számított, gyakori látvány volt, amint az akasztófán hagyott ember bokáját a szél összeütötte. (Létezik is olyan népi átkozódás: a szél üsse össze a bokáidat! Fogához veri a garast jelentése. )
– nógathatjuk esetleg casanovai önbizalomnak híján lévő barátunkat. No de miért vált éppen a sült galamb a beteljesült vágyak megtestesítőjévé? – kérdezhetnék például a harcosabb vegetáriánusok. Miért nem mondjuk dobostortáról van szó vagy – a régi időkre gondolva – egy arannyal teli erszényről? Nos, a megoldást a görög-római mitológia aranykor-felfogásában kell keresnünk. A görögökön és a rómaiakon túl több más népnek is van olyan legendája, amely az ideális országot írja le: itt munka nélkül tökéletes boldogságban élnek az emberek. Ezen az elképzelésen alapul a bibliabeli édenkert vagy a spanyol eldorádó is. Nagy rámutat: egy Télekleidész nevű ókori író szerint az aranykorban a sült fenyőmadarak kis kalácsokkal együtt szálltak az ember szájába. Egy másik görög szerző, Pherekratész szerint pedig ezek a kis madarak nagyon vágytak arra, hogy megegyék őket, ezért szándékosan az emberek szája körül röpdöstek. Valószínűleg ebből a motívumból születhetett a mi mondásunk is, ahogyan az más népek szóláskincsében is megtalálható.
Viharos, zavaros vizekben az elme is zavaros, miközben nyugodt, tiszta vízben az elme is letisztult. # 1 Üldözöttség Ez a szorongásaink, a félelmeink jelképe. Minden olyan dologhoz kapcsolódhat, ami elől menekülni szeretnénk az életünkben. Konkrétan nem az üldözésről magáról van szó, hanem arról, hogy mit akarunk elrejteni a világ elől. Bármi legyen is az, meg kell állnunk és szembenézni vele.
REJTÉLY-MISZTIKA Ha álmaidban gyakran szerepelnek visszatérő helyszínek, akkor azok különös jelentőséggel bírnak. De már egyetlen álomnál is érdemes tudatában lenni annak, hogy az adott hétköznapi vagy távoli helyszín mit üzen neked az álmok nyelvén! Felsorakoztattunk 14 ilyen helyszínt, amik fontos jelentéssel bírhatnak a való életben. Ha álmodban az erkélyről figyelsz valamit, váratlan siker fog érni. Ha összeomlik alattad, összeveszel egy szeretett személlyel. Szólj hozzá Te is!