Kifizetőhely kiemelt feladatai: pénzbeli ellátások, megállapítása, kifizetése. Pénzbeli ellátások: táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj. Vonatkozó jogszabályok A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, 47. §, A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. törvény, 75/A, 80-81. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény, 9. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, 15--16. §, 40. § 40/A. §, 33. §, 35. §, 71-72. §, 93. §, 98-99. Társadalombiztosítási kifizetőhely törvény változása. §, 100. § Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2. ) Korm. rendelet, 7. § (3) bekezdés c) pont, Az Országos Nyugdíjbiztosítás Főigazgatóságról szóló 73/2015. (III. 30. ) delet 5. § (2) bekezdés h) pont Kulcsszavak Kifizetőhely, foglalkoztató, biztosított, társadalombiztosítási ellátások, folyamatos biztosítási idő. Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is).
§-ának a hatályba lépése után váltak gyesre jogosultakká az e törvényben megállapított - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő - összegű gyest folyósították. Álláspontjuk szerint az új rendszerben a 26/1979. (VII. 21. ) MT rendelet 20. §-a már nem volt alkalmazható, ezért az újabb szabályok alapján megállapított gyes mellett a jövedelempótlék már nem járt. Jövedelempótlékot csak azok részére folyósítottak, akik a módosított törvény hatálybalépése előtt megállapított gyesben részesültek, illetve akik az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. 1988. évi XXI. törvény. törvény 36. §-ának (5) bekezdése szerinti választási lehetőséggel éltek. Ezt az országosan követett, egységes jogértelmezést csak a Legfelsőbb Bíróság fent hivatkozott döntése után változtatták meg, és az 1998. évi LXXXIV. törvény 38. §-ának (1) bekezdése alapján három évre visszamenően kifizették az időközben gyesben részesülteknek a jövedelempótlékot. A felperes részére azért nem folyósították visszamenőleg ezt a összeget, mert a közigazgatási határozat szerint időközben az igénye elévült.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. szeptember 23-án (21. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 363 […] gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz) igényelbírálása, számfejtése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése, továbbá a biztosítottakkal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.
Ezért láttuk, hogy az erősebb döntötte el" – mondta. Majd a banki kamatokkal illusztrálta, hogy "a szabadság határai nem igazságosan dőlnek el". Emiatt javasolta: legyen a magyar társadalom szervező elve, hogy "amit nem akarsz, hogy veled cselekedjenek, azt ne tedd másokkal". A továbbiakban hosszan sorolta, mi mindenre nem volt képes a liberális demokrácia: nem védte meg az országot az eladósodástól és az állampolgárokat az "adósrabszolgaságtól", nem kötelezte az egymást követő kormányokat, hogy a nemzeti érdeket szolgálják, vagy hogy védjék a közvagyont. Ezért áll Magyarország az utolsó helyen Európában, ami a közvagyon arányát illeti. – A politikai vezetés arra tesz kísérletet, hogy az egyén munkája a közösség javát szolgálja. Ilyen értelemben Magyarország illiberális állam – értékelte. Végezetül azokat az akadályokat sorolta, amelyeket le kell győznie a kormánynak azért, hogy a nagy világversenyen, amely a legversenyképesebb állam kialakításáért folyik, sikeres legyen. A liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Tusnádfürdőn, a 25.
A liberálisok szerint a kormányfő Tusnádfürdőn elmondott szombati beszédében új államrendet hirdetett, megtámadta mindazt, ami a demokrácia alapja. Értékelésük szerint Orbán Viktor nemet mondott a szabadságra, a piacgazdaságra, a civil társadalom önszerveződésére és értékeire. "Megtagadta mindazt, amiért egykor harcba szállt és politikai szerepet vállalt, megtagadta egykori önmagát" – fogalmaztak. Bírálták egyebek mellett azt, hogy a kormány sok ezer embert tett munkanélkülivé, magára hagyta az elesetteket, állami kézbe vette a közintézményeket, és megfosztotta az embereket a magánnyugdíjuktól. Úgy fogalmaztak: Orbán Viktor hivatalosan is bejelentette, hogy "vége hazánkban a demokráciának", azt a munkaalapú állam váltja fel. Hozzátették: ebből nem kérnek, Magyarországnak szabadság, függetlenség, piacgazdaság kell, mert csak így lesz helyünk az Európai Unióban. Úgy vélte, le kell cserélni azt a liberális elvet, hogy "mindent szabad megcselekedni, ami mást nem sért. Ez intellektuálisan vonzó gondolat, de ki határozza meg, hogy mi sért másokat?
- Tusnádfürdő 2014 07. 26. - YouTube A The Washington Post oldalai után a CNN-en futó műsorában is… 2014. augusztus 02. 2014. augusztus 01. Gál Mária 2014. július 31. Orbán Viktor nagy vihart kavart tusnádfürdői beszédében Kínát és Oroszországot nevezte meg példaként. Nem ez az első alkalom, hogy az Európai Unióval… Beteljesült a forgatókönyv, amelyet Orbán Viktor a 2009-es kötcsei beszédében megfogalmazott, a kormányfő e hétvégi, tusnádi szavai pedig már a következő epizódot… 2014. július 30. 2014. július 28., hétfő, Kitekintő A magyarországi ellenzéki pártok vezetői kifogásolják Orbán Viktor szombati tusványosi beszédét. Az LMP szerint tévesek a kormányfő következtetései, az MSZP úgy látja, szélesebb, erősebb demokráciára van szükség, míg a Jobbik meglátásában a kormányfőnek a magyarság ügyéről kellett volna beszélnie. Tusványos záró előadása. Albert Levente felvétele Az LMP szerint nem Orbán Viktor miniszterelnök helyzetértékelésével van vitatkoznivalójuk, hanem a következtetésekkel.
Szerinte a miniszterelnök helyzetértékelésével akár egyet is lehetne érteni, arról ugyanakkor elfelejtett beszélni, hogy az általa vezetett Fidesz – az SZDSZ-szel szövetségben – az egyik fő felelőse, hogy 1989 után Magyarországon olyan liberális demokrácia alakult ki, amely nem védte meg például a közvagyont annak fosztogatóitól, nem jöhettek létre védelmi rendszerek. Az MSZP elnöke szerint az az állam, amely nem a szabadság köré szerveződik, előbb vagy utóbb kilép a demokrácia keretei közül. Tóbiás József közölte: szélesebb, erősebb, külső és belső kontrollokkal működő demokráciára van szükség. Az ellenzéki pártelnök úgy értékelte, hogy a miniszterelnök tusnádfürdői beszédével kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Tóbiás József azt mondta, hogy közjogilag még van az országnak miniszterelnöke és kormánya, de az értékeket tekintve nemcsak a szocialistákkal szakított a kormányfő ezzel a beszédével, hanem a liberálisokkal, a konzervatívokkal és mindenki mással, aki a demokrácia értékrendszerében keresi a megoldásokat.