A világháború olyan katonai konfliktus, amely a világ több országát érinti, a hadműveletek egyidejűleg több kontinensre és óceánra kiterjednek. A világháborúk számos katonai és civil áldozattal járnak a részt vevő nemzetek számára. Ii világháború wiki 2020. Értelmezése [ szerkesztés] A kifejezés általában az első világháborúra ( 1914 – 1918) és a második világháborúra ( 1939 – 1945) vonatkozik. Ezekben valamilyen formában majdnem az összes ország részt vett, különösen a gyarmatosító birodalmak ( Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán), valamint a két szuperhatalom, ( Egyesült Államok és a Szovjetunió). Egyesek a korábban lezajlott nagyobb konfliktusokat is világháborúknak tekintik, beleértve a hétéves háborút ( 1756 – 1763). Winston Churchill az "első világháború"-nak tekinti könyvében a francia forradalmat ( 1792 – 1802) és a napóleoni háborúkat ( 1803 – 1815). Egyesek a világháború kifejezést más értelemben használják: A " harmadik világháború " kifejezés a feltételezett nukleáris háborúra utal a Szovjetunió és az Egyesült Államok között.
20. 08. 18:04 Az "I. és II. világháborús emlékmű" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 19. 15:20 A Közösség megszavazta az I. világháborús emlékmű műlapon várakozó szerkesztést. 09:00 A Közösség megszavazta az I. 13:42 1 új fotót töltöttem az "I. világháborús emlékmű" műlaphoz! 19. 13:41 1 új fotót töltöttem az "I. 13:40 1 új fotót töltöttem az "I. 13:38 1 új fotót töltöttem az "I. 13:36 1 új fotót töltöttem az "I. 13:34 1 új fotót töltöttem az "I. 13:33 1 új fotót töltöttem az "I. 13:32 1 új fotót töltöttem az "I. 13:31 1 új fotót töltöttem az "I. 13:30 1 új fotót töltöttem az "I. világháborús emlékmű" műlaphoz! 14. 14. 15:12 Az "I. 10. 01. 04. 08:18 ATTILA SISKOVITS publikálta "I. Kategória:Második világháború – Wikipédia. világháborús emlékmű" c. műlapját! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét. Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
1) Mikor tört ki a II. világháború? a) 1938. szeptember 30. b) 1939. szeptember 11. c) 1939. szeptember 1. 2) Brit miniszterelnök, elévülhetetlen érdemeket szerzett a világháború megnyerésében. a) Churchill b) Attlee c) Chamberlain 3) Politikai nézeteik vagy származásuk miatt üldözöttek számára létrehozott tábor, ahol őrizték, dolgoztatták vagy megölték az ide hurcoltakat. a) munkástábor b) GULAG tábor c) koncentrációs tábor 4) Erőszakos elhurcolás egy kijelölt tartózkodási helyre vagy akár koncentrációs táborba. a) emigrálás b) deportálás c) internálás 5) A megszállók ellen a frontvonal mögött a hadseregtől függetlenül harcoló személy. a) partizán b) önkéntes c) népfelkelő 6) A második bécsi döntés: Észak-Erdély visszacsatolása. a) 1940 b) 1944 c) 1939 7) Többnyire kisebbségi csoportok tagjaiból szervezett fegyvertelen katonai szolgálat vagy kényszermunka. a) robot b) munkaszolgálat c) kiegészítő szolgálat 8) A 2. magyar hadsereg tragédiája a Don-kanyarban. Balkán kampány (II. világháború). a) 1943. január b) 1942. február c) 1943. december 9) Angol-amerikai partraszállás Normandiában.
A második világháború balkáni hadjárata 1940. október 28-án Görögország olasz inváziójával kezdődött. 1941 első hónapjaiban Olaszország offenzívája elakadt, és a görög ellentámadás Albániába nyomult. Németország úgy igyekezett segíteni Olaszországnak, hogy csapatokat telepített Romániába és Bulgáriába, és keletről támadta Görögországot. Eközben a britek csapatokat és repülőgépeket szálltak le, hogy megerősítsék a görög védelmet. Világháború – Wikipédia. A Jugoszláviában március 27-én történt államcsíny miatt Adolf Hitler elrendelte az ország meghódítását. Németország és Olaszország Jugoszlávia inváziója április 6-án, az új görögországi csatával egyidőben kezdődött; április 11-én Magyarország csatlakozott az invázióhoz. Április 17-re a jugoszlávok fegyverszünetet írtak alá, és április 30-án Görögország egész szárazföldi része német vagy olasz ellenőrzés alá került. Május 20-án Németország légi úton megszállta Krétát, és június 1-jére a szigeten maradt összes görög és brit haderő megadta magát. Bár nem vett részt az áprilisi támadásokban, Bulgária röviddel ezután megszállta Jugoszlávia és Görögország egy részét a balkáni háború hátralévő részére.
Írta: Dr. Brownstein | Fordította: SZMOV | Lektorálta: L. Andrea – 2017. október 06. Mire készüljünk az oltás bevezetése után? A cikket Dr. Brownstein, USA-ban élő orvos blogjáról kértük el. A gyógyszerész válaszol.: A bárányhimlő elleni védőoltásról.. Brownstein a tapasztalatait teszi közzé a bárányhimlő elleni oltás (1995) bevezetése óta eltelt 22 évről. A cikk összefoglalja mindazt, amivel szembesülnünk kell majd a jövőben. Olyan erős a gazdasági nyomás, hogy az oltóanyag hazai bevezetése már-már elkerülhetetlennek látszik – valójában csak idő kérdése. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez az első olyan oltás a világon, amit elsősorban nem egészségügyi indokkal, hanem gazdasági számításokkal próbálnak meg eladni. Teszi ezt a gyártó úgy, hogy tisztában van a várható egészségügyi következményekkel. Értesüléseink szerint – védőnők, újságcikkek – hazánkban úgy hirdetik ezt az oltást, hogy a bárányhimlő vírus által okozott másik betegség, az övsömör ellen is védelmet ad. Az amerikai tapasztalatok azonban mást mutatnak. Az övsömör az elmúlt 27 évben, pont hogy a bárányhimlő oltás következtében, népbetegség lett az USA-ban.
Vegyes hírek 2018-01-21 | Frissítve: 2018-06-30 19:47:11 Dr. Novák Hunor A bárányhimlő oltás nagyon hasznos, jól tolerálható, a mellékhatás esélye minimális. Az oltottak kb. 25%-ánál jelentkezik enyhe duzzanat, fájdalom, bőrpír az oltás helyén, 15%-uknál láz alakulhat ki, néhány százalékban pedig nagyon enyhe bárányhimlős kiütés jelentkezhet. Még több információ a bárányhimlő elleni védőoltásról itt. dr. Novák Hunor