Nagy ötletek, kis helyiségek: A fürdőszoba Az előző hónapban általánosan, illetve inkább a lakás egészére nézve, a családok közösségi életét szem előtt tartva vettük végig az otthonok tereinek tágasabb, szellősebb lehetőségeit, megoldásait. Most nézzük meg ezt részleteiben is – helyiségekre lebontva. E havi sorozatunk első része a fürdőszoba, mely a legtöbb háztartásban valóban a legkisebb, legszűkösebb helyiség. Nézzük, hogyan tehetjük ennek terét tágasabbá – ténylegesen és vizuális értelemben is! A hazai fürdőszobákkal a leggyakoribb gond nem más, mint a méret. A helyiségek mérete legtöbb esetben adott, de számos trükk létezik arra, hogy akár optikailag, akár valós értelemben, a hely jobb kihasználásával javítsunk annak érzetén. Ezek a fürdőszobatrendek hódítanak 2019 második felében - Lakáskultúra magazin. Legyen tehát bármilyen kicsi is a fürdőszoba, még a legkisebb tér is lehet otthonos, meghitt, sőt akár még világos, szellős, kellemes is – ha odafigyelünk az alábbi részletekre. Letisztult színek, a fényt visszaverő világos, fényes felületek, több tranzparencia, rendezett és lehetőleg zárt tárolási megoldások – ha ezeknek csak a felét betartjuk, máris tágasabb, szellősebb lesz a térérzetünk… Fotó: 1.
Arról nem is beszélve, ha nagy, tágas tükröt választunk a mosdó elé, akár még ketten is szépítkezhetünk egyszerre reggelente – ez pedig már nem csak látványában, de funkcionálisan is megnövelte az életterünket a fürdőszobában! Nagy tükör a kis fürdőszobában látványosan megnöveli a teret. Fotó: Lakberendezés TRENDMagazin 3. A jó színválasztás: világos, meleg és természetes Igen, a színvilág megválasztásán, ügyes megtervezésén múlik szinte minden. 10+1 inspiráló fürdőszoba – Ötletek a berendezéshez. És mivel a padló, és a falak színe a leginkább uralkodó egy adott térben, hiszen ezt vesszük észre legelőször, amikor belépünk a helyiségbe – így a falakat borító festék, tapéta, illetve fürdőszoba esetén a csempe és a járólapok színvilága, a színek jó harmóniája mérvadóm lesz majd. Azt talán már sokan tudják, akik rendszeresen olvassák blogunkat – hiszen nem először írunk róla – hogy a világos színekkel optikailag tágasabbá tudjuk tenni a térérzetünket, míg a sötétebb színek látszólag összenyomják, "kuckósítják" a helyiségeket. Ezért, ha kicsit a fürdő, az oly divatos sötétszürke burkolatok helyett érdemes inkább a világosabb árnyalatokra voksolni.
Az első igazi nagy "Nobel-botrány" Borisz Paszternak nevéhez fűződik: félő volt, hogy díjazott műve, a Doktor Zsivágó nem jelenik meg a Nobel Bizottság döntésének időpontjára. Az orosz író 1946-ban kezdte írni művét, amelynek végére 1955-ben tett pontot, és az 1957-ben meg is jelent, így a Svéd Akadémia három évvel később már erre a regényre ítélhette oda a díjat. Nem is a szűkös határidő volt az, ami igazán botrányt okozott, hanem az, hogy miután Paszternak megkapta a Nobel-díjat, negatív lejáratókampány indult ellene a hazájában. Borisz paszternak nobel díj története. Művét szemétnek, őt magát árulónak titulálták, és belső emigránsnak nevezték. Válaszút elé állították: vagy lemond a díjról vagy száműzik - és ő az előbbit választotta. Majomkodás és burzsoázia Majomkodás Stocholmban - Jean-Paul Sartre állítólag így minősítette az irodalmi Nobel-díjat, és levelet írt a Svéd Akadémiának, amelyben megkérte annak tagjait, hogy ne ítéljék neki az elismerést. Kérése süket fülekre talált Svédországban, ugyanis 1964-ben Sartre megkapta az elismerést Les Mots (A szavak) című egzisztencialista regényéért.
Paszternakot a hosszú elhallgatás után 1987-ben a szovjet írószövetség posztumusz visszafogadta tagjai közé, megindult teljes rehabilitációja, s 1988-ban a Szovjetunióban is megjelent a Doktor Zsivágó. 1989-ben a svéd akadémia törölte az író elutasítását, és a díjat ünnepélyes keretek között átadták az író fiának.
És mint ilyen, bizony szül olykor kényelmetlen visszhangokat. Egyet nem értésben – 7 visszhangos botrány az irodalmi Nobel-díj díjazottjai körül - Ectopolis Magazin. Amikor pedig egy olyan patinás, több, mint száz éves történelemre visszatekintő elismerésről van szó, mint az irodalmi Nobel-díj – ahol, mint minden művészeti ágban, az alkotásokat szubjektíven ítéljük meg – akkor a díjazottak személye körüli viták bizony az egész világot körbejárják. Mikor tavaly októberben kihirdették az elmúlt két év irodalmi Nobel-díjasait ( nem mellesleg a Nobel-díj történetének egyik legnagyobb botránya után), a 2019-es díjazott, az osztrák Peter Handke személye körül parázs viták alakultak ki, bizonyos lapok közleményt fogalmaztak meg arról, hogy soha többé nem tennének fel neki egyetlen kérdést sem, míg ő maga azt nyilatkozta, hogy soha többé nem ad interjút, és ez csak a jéghegy csúcsa volt. Összefoglaló Sokak kedvence, örökzöld szerelmi történet ez a hatalmas mű, melyet szerzője tíz éven át írt, és a megjelenését követő évben Nobel-díjjal jutalmaztak. De a regény nemcsak egy rendkívüli szerelem krónikája, hanem igen gazdag társadalmi tabló is, Paszternak életművének megkoronázása.
Ilyen Lev Tolsztoj vagy Henrik Ibsen, akik soha nem kapták meg az elismerést. Idén a díjra 198 író jelölését fogadták el, közülük 36-ot most jelöltek először, mondta el korábban a svéd zsűri elnöke, Peter Englund. Hatvanegy jelölést utasítottak el. A zsűri minden évben áprilisban szűkíti a névsort 20-25 névre, majd május körül 5 íróra. Borisz paszternak nobel die imdb. Jelölést korábbi díjazottak, a Svéd Akadémia tagjai, más országok akadémikusai és írószövetségek elnökei nyújthatnak be. A mintegy 260 millió forintnak megfelelő svéd koronával járó Nobel-díjat 107 író kapta meg 1901 óta. Négy alkalommal adták a díjat megosztva, utoljára 1974-ben. Míg a tudományos díjaknál gyakori a megosztott díj, az irodalom esetében egyre inkább egyéni életműveket ismernek el. A díjazottak átlagéletkora 64 év, de megfigyelhető, hogy egyre idősebb alkotók kapják meg a díjat. Eddig 13 nő kapta meg az elismerést Eddig összesen 13 nő kapta meg az elismerést, legutóbb a kanadai Alice Munro, azonban ha az elmúlt 25 évet nézzük, ennél lényegesen jobb az arány.
Paszternákról Téli éjszaka című versével emlékezünk: "Förgeteg zúdít vastagon havat a tájra. Lobog, lobog az asztalon a gyertya lángja. Hópiheraj, mint láng körül nyáron a lepke, kerengve az ablakomra gyűl fehér seregbe. Ő ezek után a svéd akadémia elnökének írt táviratában lemondott a díjról, de helyzetén ez nem sokat változtatott: kizárták a szovjet írószövetségből, megfosztották megélhetésétől, kiutasítását követelték. Paszternak nyílt levélben fordult Hruscsov pártfőtitkárhoz, kifejtve, hogy hazájának elhagyása a halállal volna számára egyenlő, így végül maradhatott, ám ettől kezdve a rákkal és szívbajjal küszködve, visszavonultan élt peregyelkinói otthonában, egészen 1960. Boris paszternak nobel dij 2020. május 30-án bekövetkezett haláláig. Paszternakot a hosszú elhallgatás után 1987-ben a szovjet írószövetség posztumusz visszafogadta tagjai közé, megindult teljes rehabilitációja, s 1988-ban a Szovjetunióban is megjelent a Zsivago doktor. 1989-ben a svéd akadémia törölte az író elutasítását, és a díjat ünnepélyes keretek között átadták fiának.