Makoldi Sándor festőművész születésének 75. évfordulója alkalmából nagyszabású emlékkiállítás látható a Kölcsey Központban. A mintegy száz műből álló, számos nagyméretű alkotást is bemutató átfogó kiállítás korábban példa nélküli módon a Kölcsey Központ körfolyosójának teljes látogatható területét megtölti. Makoldi Sándor (1945 – 2017) festőművész és néprajzkutató szinte teljes alkotói és oktatói tevékenysége a szerves műveltségben, az ősi és elsősorban magyar népi kultúrában gyökerezik. Festészeti munkássága mellett tanításai, előadásai, publikációi a hazai kultúrateremtés és értékközvetítés meghatározó elemei. Tevékenységével a vizuális kultúra területén Bartók és Kodály példáját követte. A pályatárs Földi Péter Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja így jellemzi Makoldi Sándort: "Szakmai felkészültsége a klasszikus értelemben is feltűnően magabiztos volt. … Tobzódó vitalitása lényeglátó bölcsességgel társult. " Makoldi Sándor a háború forgatagában Bajorországban született ugyan, de Debrecenben élte le életét, mivel anyai ágon ide kötődött.
06 2020. 10 Debrecen - A két éve elhunyt festőművész munkáiból a Belvárosi Közösségi Ház Kiállítótermében nyílik kiállítás Makoldi-vonal címmel.... kiállítás, Makoldi Sándor, Makoldi-vonal 2019. 10. 31 Debrecen – Makoldi Sándor vall erről a Debrecen Televízió 2017-es filmjében.... Makoldi Sándor, Reformáció, Emléknap, Debrecen Televízió, Az én reformációm 2019. Művek közgyűjteményekben [ szerkesztés] Herman Ottó Múzeum, Miskolc Landsberg Museum (D) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Köztéri művei [ szerkesztés] Világoszlop (fa, 1983, Sajógalgóc főtere) díszkút (1989, Tokaj, Hajdú köz) Szepsi Lackó Máté (portrédombormű, 1993, Tokaj, Fő tér) kompozíció (pannó, 1994-1995, Szerencs, házasságkötő t. ) festett kazetták (1998, Budapest, V. ker., szakorvosi rendelőintézet). Kötetei [ szerkesztés] Kelet-magyarországi népszokások a téli ünnepkörből; szerk. Makoldi Sándorné, Makoldi Sándor; Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola–Vándor, Debrecen, 1992 Makoldi Sándorné–Makoldi Sándor: Apokrif imák és rajzok; Debreceni Bibliofil Műhely Baráti Köre, Debrecen, 1996 (Debreceni Bibliofil Műhely) A világ képe alföldi pásztor-szarukon; Főnix Könyvműhely–"Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001 (Főnix könyvek) Makoldi Sándor–Pap Gábor: Dunaisten keresztfia; Főnix Könyvműhely–"Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2002 (Főnix könyvek) Makoldi Sándorné–Makoldi Sándor–Szabó Antónia: Sugallat.
Művek közgyűjteményekben [ szerkesztés] Herman Ottó Múzeum, Miskolc Landsberg Museum (D) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Köztéri művei [ szerkesztés] Világoszlop (fa, 1983, Sajógalgóc főtere) díszkút (1989, Tokaj, Hajdú köz) Szepsi Lackó Máté (portrédombormű, 1993, Tokaj, Fő tér) kompozíció (pannó, 1994-1995, Szerencs, házasságkötő t. ) festett kazetták (1998, Budapest, V. ker., szakorvosi rendelőintézet). Kötetei [ szerkesztés] Kelet-magyarországi népszokások a téli ünnepkörből; szerk. Makoldi Sándorné, Makoldi Sándor; Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola–Vándor, Debrecen, 1992 Makoldi Sándorné–Makoldi Sándor: Apokrif imák és rajzok; Debreceni Bibliofil Műhely Baráti Köre, Debrecen, 1996 (Debreceni Bibliofil Műhely) A világ képe alföldi pásztor-szarukon; Főnix Könyvműhely–"Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2001 (Főnix könyvek) Makoldi Sándor–Pap Gábor: Dunaisten keresztfia; Főnix Könyvműhely–"Múltat s Jövendőt" Közművelődési Egyesület, Debrecen, 2002 (Főnix könyvek) Makoldi Sándorné–Makoldi Sándor–Szabó Antónia: Sugallat.
Nyilvánvalóvá vált, hogy mi vagyunk a hibásak abban, hogy ma már nem értjük - de szerencsére voltak, akik útmutatást adtak hozzá, bebizonyítva hogy mégis lehet érteni. (Huszka József, Lükő Gábor, Pap Gábor…) És a népi hitvilág, saját népünk világképe is irányadóul szolgált, s a régi szokások, a még használatban lévő szöveges emlékek is magyarázzák a képi üzeneteket. Ezek a figyelmeztetések az egész élet területéről egységes rendszerben áramlanak felénk - miért van az, hogy a saját nemzetünk képi üzenetét mégsem értjük, vagy nem eléggé? " Makoldi Sándor Makoldi Sándor 2010-ben Magyar Művészetért Díjban részesült. Interjú a művésszel: egy blogbejegyzés képekkel 2010ből
... a debreceni MAG alkotó csoport kiállításának megnyitóján... Időpont: 2014. 01. 22 - 2014. 02. 21 Helyszín: Belvárosi Közösségi Ház A debreceni MAG alkotó csoport kiállítása a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Megnyitó: január 22-én, 18 órakor. Köszöntőt mond: Somogyi Béla alpolgármester. A kiállítást megnyitja: Láposi Terka. Közreműködik: Bárdosi Ildikó népdalénekes és Molnár Miklós népzenész. Helyszín: Belvárosi Galéria. Képgaléria: Tizenöt esztendeje mutatkozott be a MAG alkotó csoport a régi Mű-Terem Galériában. A tárlat csupán a csoport szempontjából volt bemutatkozás, hiszen a kiállítók majd' mindegyikét jól ismerhette már akkor is a debreceni tárlatlátogató közönség. Bár a MAG csoport azóta sem vált hivatalosan alkotóközösséggé, tagjait a mai napig összeköti az a szellemi rokonság, amely a magyar művészeti örökség tudatos vállalását, az abból való merítkezést, képes anyanyelvi műveltségünk továbbépítését jelenti elsősorban.
Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat. Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén.
Fehér alapon pelikánok, melyek a saját vérükkel táplálták a kicsinyeiket. Lila színű keresztszemes hímzés. Sorba vettem: a pelikán Krisztust jelképezi, és ha a pirosból megyünk a kékbe, az életből az égbe, a szellem, a halál felé, akkor a határszín a lila. S mert az alap fehér, akkor az a jó oldal, tehát a mennyország. Megvettem mindkét párnát, és megkérdeztem a nénit, véletlenül nem tudja-e, ki készítette. Nem véletlenül tudom, mondta – én hímeztem. S hogy miért? Majd ha eltemetnek, ezt rakják a fejem alá. Ezek ugyanis halottas párnák voltak. S akkor a néni elmesélte, hogyan is zajlott azon a vidéken egy temetés. Én pedig egyre inkább úgy éreztem, mintha pofon vágtak volna… A néni nemcsak pontosan tudta, miről van szó, de el is készítette ezt a párnát a saját halálához még életében. Csak én nem tudtam semmit a népünk tudásáról… Sok ilyen élmény ért, s amikor volt egy kis szabadidőm, jártam a falvakat, beszélgettem az emberekkel, tanultam tőlük. Olyan szerencsém volt, hogy amit nem tanítottak nekünk, azt én még a saját népünktől megkérdezhettem, s ők elmondták, mert még tudták, még őrizték a hagyományt.
"Vezércsillagom az legyen, hogy Magyarország egykor büszkén mutathasson rám. " Róth Miksa: Liszt Ferenc "Liszt Ferenc élete korántsem véletlenül foglalkoztatja az életrajzírók fantáziáját: kalandos, eseménydús: valódi művészsors. Csodagyerekként indult, szép, sikeres férfi lett: szerelmi élete megbotránkoztatta a kortársakat – a birkaszámadó fiáért hercegnők rajongtak és omlottak karjaiba; a maradéktalan sikert, a virtuóz zongoraművészi pályát cserélte föl a sokkal rögösebbel: az új zene alkotójaként, lelkes propagálójaként, Wagner népszerűsítőjeként sok támadás, gúny és megvetés zúdult rá. Élete, miként zenéje, romantikus és fordulatos, szenvedélyes és szélsőségek között hullámzó... Egyszerre mély érzésű és léha – életének mégis van vezérelve: országok, politikai érdekszférák és társadalmi kasztok fölött álló, az élet örömeit kereső szabad ember, aki magasabb rendű értékekre függeszti szemét: az örök művészetre. " forrás: Harsányi Zsolt: Magyar rapszódia. Szépirodalmi K., 1986 "... a Liszt kora előtti és Liszt korabeli nagy zeneszerzők közül egy sem volt, aki annyira engedett volna a legkülönfélébb, a legkülönbözőbb, a legheterogénebb hatásoknak, mint Liszt... Liszt hozzányúlt – legyen az akár magyar műdal vagy népdal, akár olasz ária, akár más egyéb – azt úgy átgyúrta, arra annyira rányomta saját egyéniségének bélyegét, hogy mintegy saját tulajdona lett belőle.
Tanúi lehetünk élete utolsó évtizedeinek is, valamint feltárul előttünk az európai kultúrtörténet egyik legragyogóbb korszaka, amikor földrészünkön kiváló zeneszerzők alkottak ma már klasszikusnak számító, csodálatos darabokat. E két előadás lehetővé teszi, hogy árnyaltabb képet kaphassunk Liszt Ferencről, és a zsenin túl megismerhessük a mély érzelmekkel teli szívű magánembert is.
A "Beethoven-csók" legendáját kutatások nem igazolták, sőt, Liszt korai fellépéseit gyakran kritikával illették. 4. A Párizsban szárnyait bontogató zenészre a legnagyobb hatást az "ördög hegedűse", a hullócsillag Niccolo Paganini gyakorolta. A hegedű virtuózához hasonlóan ő maga is megvadította a zongorát, és szédületes játékával lenyűgözte közönségét Gibraltáról Szentpétervárig. 5. Az ujjaival másfél oktávot átfogó zongoristát "csillogó" korszakában ünnepelték, ám érett zeneszerzőként higgadtabb alkotásait kevésbé értékelték. Életének alkonyán a meg nem értettség hatalmasodott el rajta, a hangzás élvezetéről lemondó Liszt művek forradalmi újításait csak évtizedekkel később – például Bartók Béla révén – ismerték el. 6. A szájhagyomány szerint Európa nagyvárosaiban nem csak megismételhetetlen hangzásait, hanem törvénytelen gyermekeit is "hátrahagyta", ám a pletykák jelentős része alaptalan, a legtöbb "románc" valójában nem volt több baráti levelezésnél. 7. Sosem házasodott meg, ám több nővel is tartós kapcsolatot ápolt: Agnes Street-Klindworth "kémnőhöz" és egy lengyel grófnőhöz, Carolyne von Sayn-Wittgensteinhez is gyengéd érzelmi szálak fűzték.