A tetejére készíthetsz mázat. A cukrot és a citrom levét keverd fényesre, majd öntsd még a forró, kész süteményre. Ha még csak most készítenél bodzaszörpöt, ezzel a recepttel tuti sikered lesz.
Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek
Sütőpapírral kibélelünk egy 26 cm átmérőjű csatos tortaformát. Elkészítjük a piskótát. A tojások fehérjét habbá verjük. A tojások sárgáját a cukorral habosra keverjük. A lisztet összeszitáljuk az étkezési keményítővel, majd a fehérjehabbal felváltva, óvatosan a tojássárgákhoz keverjük. Tortaformába öntjük, 180 fokon 30 perc alatt készre sütjük. Tűpróba! 5 percig a formában, majd egy rácson hagyjuk hűlni. Miután teljesen kihűlt, megkenjük baracklekvárral és tortagyűrűbe csatoljuk. A megtisztított banánokat hosszában kettévágjuk, ecset segítségével lekenjük citromlével és a lekváros piskótára helyezzük. A tortazselét, a cukrot a citromlével és a hideg vízzel csomómentesen elkeverjük és felfőzzük. Citromos-bodzás kuglóf | DietaLine. Tűzről levéve kevergetés mellett hagyjuk hűlni. Amikor sűrűsödni kezd, egyenletesen eloszlatjuk a banánokon, dermedni hagyjuk. A tejszínt a vaníliás cukorral kissé felverjük, hozzáadjuk a habfixálót és kemény habot készítünk. Nyomózsákból a tortazselére nyomjuk a formánál kisebb átmérőjű körben, hogy ne takarjuk el teljesen a banánokat!
Kérdés: Milyen genetikai vizsgálatot javasolna egy következő terhesség előtt? A kisfiam hemihypertrophiás, az öcsém kislánya Bartter-kórral született. Mennyibe kerülne egy ilyen vizsgálat? | genetika | Nagy, Zs. ; Az Orvos válaszol - Dr. Nagy Zsolt 2009;14(márciusi) InforMed Tisztelt Kérdező! A hemihypertrophia, azaz az egész test, vagy egyes részeinek féloldali megnagyobbodása számos szindrómához kötődik. Az Ön kisfia esetében mit állapítottak meg a diagnózis felállításakor? A Bartter szindróma egyes típusainak a hátterében más-más génmutáció áll, ezért a válaszadáshoz kérem, írja meg nekem, hogy mely típust (I., II. vagy III. ) diagnosztizálták a testvére kislányánál. Kérem, küldje el nekem a választ a e-mail címre, hogy választ tudjak adni Önnek a felmerülő genetikai vizsgálatról. Kapcsolódó cikkek a Genetika rovatban olvashatók. 2009-03-30 21:14:51 | genetika
Kell-e aggódnom az eredmény miatt? szép napot! Kedves Ági! A közölt értékek nem nagy eltérést mutatnak. Sajnos a korábbi betegségeiről nem írt, pedig lehet, hogy az ösztrogén mellé véralvadásgátló szedésére is szksége volna? Ez a kérdést beszélje meg az onkológusával!! Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle? A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Fehér Ágnes t, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység. További részletek Mikor van szükség hematológusra?
Ha a szülők a terhességnek már a korai fázisában tudnak a magzat esetleges genetikai rendellenességeiről, akkor nemcsak arra van lehetőségük, hogy eldöntsék, megtartják-e a terhességet, hanem az orvosok számára is figyelmeztetés, álljanak készen, mert a szülés alatt még nagyobb figyelemre lehet szükség. A jelenlegi vizsgálatok közé tartozik az amniocentézis, amelynél a magzatvízből vesznek mintát, ám ez veszélyeztetheti a terhességet. Az ún. nem invazív módszer az ultrahangos vizsgálat, de ennek megvannak a maga korlátai. Az új eljárás az amerikai Ravgen cég módszere, ennek során az anya vérében megjelenő magzati DNS-minták szekvenciáinak elváltozásait lehet kimutatni. Eddig is volt lehetőség az anyai vérből magzati minták kimutatására, azonban meglehetősen kevés magzati DNS jut csak el az anya vérébe. A Ravinder Dhallan vezette kutatócsoport úgy volt képes növelni a DNS mennyiségét, hogy az anya vérmintáját formaldehiddel kezelte. A kutatók 60 terhes nő véréből vettek mintát a 21. kromoszóma egy további másolatát keresve, ez a rendellenesség okozza a Down-szindrómát.
Ez utóbbi a leggyakoribb. Vállalhatok-e gyermeket trombofíliával? A trombofília nem kizáró ok, ha valaki gyermeket szeretne. A várandósság alatt és után azonban fontos a rendszeres hematológiai kontroll. Terhesség során természetes módon is fokozódik a vér alvadékonysága. A szervezet így készül a szülés során bekövetkező vérveszteséget minimalizálni. A terhesség tehát önmagában rizikófaktor a trombózis szempontjából, a kockázat pedig fokozódik, ha a kismama trombofíliás. "A vérrögképződés a terhesség alatt veszélyezteti a kismama életét is azáltal, hogy növeli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kockázatát. Ha a vérrög a méhlepény ereiben keletkezik, akkor vetélést okozhat, megnő a terhességi toxémia kockázata, koraszüléshez vezethet. A megelőzés érdekében tehát fontos a trombofília szűrése és a megfelelő kezelés a várandósság alatt és után is. " Milyen kezeléssel lehetünk biztonságban a várandósság alatt? A kismama és a magzat egészségének megőrzéséhez, a trombózis megelőzésére véralvadásgátló kezelésre van szükség.
A 60 vizsgált mintából az új technikával 58 esetben helyesen határozták meg a kromoszómák számát, két esetben azonosították a 21. kromoszóma rendellenességét is. Egy esetben nem sikerült azonosítani, és egy másik esetben a normális mintát tévesen vélték kromoszóma-rendellenességnek. A kutatók hangsúlyozták, hogy munkájuk még csak a kezdeti fázisban van, és még bizonyos technikai nehézségeket le kell győzniük, míg kifejlesztik a terhességi teszt új, nem invazív módszerét. BBC News | genetikai teszt 2007-02-06 18:04:18
Olvasási idő: 2 perc A genetikai tanácsadásról a legtöbb embernek a terhesség alatti szűrővizsgálatok jutnak az eszébe, azonban gyakran már a baba tervezése előtt érdemes beutalót kérni egy konzultációra. Szakértő: dr. Klujber Valéria genetikus Mikor forduljunk genetikushoz? Például, ha az anya több vetélésen, koraszülésen van túl, ha volt már genetikai rendellenességben szenvedő babája, vagy ha olyan betegséggel él együtt, ami állandó gyógyszeres kezelést kíván. – Leggyakrabban pánikbeteg, epilepsziában szenvedő, illetve depressziós nők fordulnak hozzám ilyen kérdésekkel – összegzi tapasztalatait dr. Klujber Valéria genetikus – A szakorvosok nem minden esetben vannak tisztában azzal, hogy mely gyógyszerek a legbiztonságosabbak egy gyermeket tervező nő vagy várandós anya számára. Néha – nagyon helyesen – maga a kezelőorvos javasolja a páciens számára a genetikai tanácsadás t. Hiszen a gyógyszer elhagyása – akár a babát érő lehetséges hatások kivédésére – veszélyes lenne! Szerencsére viszonylag kevés olyan szer van, amely bizonyítottan problémát okoz.
Ezeket a rizikófaktorokat életmódváltással vagy odafigyeléssel ki tudjuk iktatni az életünkből és a várandósságra készülő hölgyek ezt rendszerint meg is teszik. Van azonban egy tényező, ami ellen nem lehet ilyen módon védekezni, ez pedig a genetikai hajlam a trombózisra, vagyis a trombofília. "Ha valakinél a családban előfordult már trombózis vagy tüdőembólia, esetleg a terhességet tervező hölgy maga is szorult már sürgősségi ellátásra korábban trombózis kapcsán, akkor a tervezett terhesség előtt mindenképp javasolt a trombofília szűrése. Meddőség és habituális vetélés esetén szintén indokolt a hematológiai kontroll. " Milyen vizsgálatra van szükség? A trombofília vérvizsgálattal kimutatható. A vérmintából a laboratóriumban meg tudják állapítani, hogy fennáll-e a beteg esetében emelkedett homocisztein szinttel járó MTHFR mutáció, esetleg a protrombin gén mutáció miatt jelen van-e a vér fokozott alvadékonysága, illetve elvégzik a Leiden mutáció vizsgálatát is, a trombóziskészség mérésére.