"Hihetetlen, de életem különös küszködésekkel teli korai éveiben nagyon szégyelltem, amiért csak képregényíró vagyok. Most pedig a képregényeknek köszönhetően, íme, itt vagyok, egy igazi, felnőtteknek szóló könyv címszereplőjeként a saját élettörténetem hőseként. " – meséli Stan Lee saját élettörténetét felvezetve. Májusban jelent meg a tavaly, 95 éves korában elhunyt Stan Lee képregény-memoárja magyar nyelven, amely a Fantasztkus életem – a Marvel Comics története címet kapta. A kötet méltó emléket állít a képregény műfaj egyik legismertebb alakjának, aki olyan legendás szuperhősök és szuperhőscsapatok megálmodója volt, mint a Pókember, az X-Men, a Bosszúállók, a Hihetetlen Hulk. Stan Lee neve összeforrott a Marvel Comics-szal így nem csak az ő életébe, hanem ahogy az alcím is mutatja, a kiadó történetébe is bepillantást nyerhetünk. A negyedik falat áttörve az idegenvezetést nem más, mint maga a képregény "főszereplője" vállalja, hogy bolondos őszinteséggel, a történetmesélői tehetségét kiaknázva vezessen végig minket életútján, amely magába szippantja az olvasót.
"Hihetetlen de életem különös, küszködésekkel teli korai éveiben nagyon szégyelltem, amiért csak képregényíró vagyok. " Stan Lee képregényrajzoló, akinek olyan szuperhősöket köszönhetünk, mint Vasember vagy Hulk memoárjában életetének kevésbé ismert mellett a mozifilmek izgalmas világába is betekintést enged. A nagyszerűen illusztrált képregény-memoárban Stan Lee – a képregény-műfaj legendás alakja, a Pókember, az X-Men, a Bosszúállók, a Hihetetlen Hulk, és számos, egyéb Marvel-szuperhős megálmodója és társalkotója – a modern képregény létrejöttének történetét meséli el. Stan Lee (teljes nevén Stanley Martin Lieber, becenevén: The Man) nem igényel külön bemutatást. A képregények történetének legismertebb, legendás alakjaként ő jelentette a fő kreatív hajtóerőt a Marvel Comics szerkesztőségében. Karrierje során ő keltette életre – és emelte be a köztudatba, a mainstream popkultúrába – a világ legismertebb képregényhőseinek és leghírhedtebb gonosztevőinek némelyikét. Történetei – melyek tele vannak gátlásokkal küzdő szuperhősökkel és mindaddig példátlanul összetett lelkivilágú rosszfiúkkal – ragyogó elmésséggel és lélektani finomsággal egészítették ki a műfajt, amely azelőtt főként a jó és gonosz örök küzdelmének lapos és közhelyes ábrázolásaira korlátozódott.
Egy nem átlagos képregényikon nem átlagos életrajza: ez a "Fantasztikus életem", Stan Lee képregényben elmesélt memoárja. A veterán képregényíró Peter David és Colleen Doran rajzoló projektjében a Marvel képregények egyik teremtőjének és legismertebb arcának élete elevenedik meg képregényes formában. Bepillantást nyerhetünk a Marvel működésének kulisszái mögé, jelen lehetünk a születésénél, és végigkísérhetjük évtizedeken át a modern amerikai képregények fejlődését. A nagyszerűen illusztrált képregény-memoárban Stan Lee – a képregény-műfaj legendás alakja, a Pókember, az X-Men, a Bosszúállók, a Hihetetlen Hulk, és számos, egyéb Marvel-szuperhős megálmodója és társalkotója – a modern képregény létrejöttének történetét meséli el. Stan Lee (teljes nevén Stanley Martin Lieber, becenevén: the Man) nem igényel külön bemutatást. A képregények történetének legismertebb, legendás alakjaként ő jelentette a fő kreatív hajtóerőt a Marvel Comics szerkesztőségében. Karrierje során ő keltette életre – és emelte be a köztudatba, a mainstream popkultúrába – a világ legismertebb képregényhőseinek és leghírhedtebb gonosztevőinek némelyikét.
Stan Lee, a Marvel atyja Fantasztikus négyes, 1. szám (1961. november) Martin Goodman, a Marvel egykori főszerkesztője állítólag egy golfjátszma után kérte meg Lee-t, hogy hozzon létre egy speciális szuperhőscsapatot, melyre addig nem volt még példa a fellendülőben lévő képregénypiacon. Lee Jack Kirbyt hívta segítségül, és ketten együtt sok száz oldalnyi jegyzetet termeltek, miközben a figurák eredettörténetének, és hátterének kidolgozásán fáradoztak. Végül rendet téve az ötletek közt a végső változatot négy karakterre csökkentették, négy űrhajósra egészen pontosan, akik egy kozmikus sugárzás következtében négy különböző szuperképességre tesznek szert. Az első szám, mely 1961. novemberében került az újságárusokhoz lényegében egy bemutatkozó a főszereplőknek, ahol felszínre kerülnek a képességek, és azok természetbeni használata, és nyugodtan kijelenthető, hogy ez a történet volt az, ami ezáltal alapjaiban változtatott meg mindent, amit addig akár a Marvel, akár a DC a szuperhősökkel csinált, és egyben új korszakot is nyitott.
7. Hulk karaktere úgy jött létre, hogy Stan rajongott Frankensteinért és Dr. Jekyll és Mr. Hyde történetéért, és szeretett volna maga is létrehozni egy olyan szörnyet, aki igazából meg nem értett karakter. 8. Pókember története 1962-ben jutott el a világhoz. Stan szeretett volna egy olyan szuperhőst látni, aki igazi tinihős, de mégsem padavan, hanem olyasvalaki, aki maga irányítja az életét. 9. Stan Lee-nek a kezdetektől fogva szent meggyőződése volt, hogy a képregény olyan műfaj, ami messze túlmutathat önmagán: nem csak gyerekeket, hanem felnőtteket is szórakoztathat, és abszolút segíthet morális és közéleti problémák feloldásában is. 10. Ő maga is több képregénysorozatban szerepelt karrierje során, de életében először Jack Kirby oldalán tűnt fel a Fantasztikus négyesben. 11. Végül mégsem az 1950-es, hanem az 1970-es években tette le a lantot. Stan Lee 1972 óta nem ír havi szinten képregénysztorikat. 12. 2010-ben korábban is jelentős jótékonysági munkáját koronázta meg az általa alapított Stan Lee Alapítvány, ami a nyomorban élők taníttatását segíti USA-szerte.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Az értékindex fogalma Az értékindex a különböző termékek, árucikkek összességére nézve a termelési/eladási/fogyasztási stb. érték együttes, átlagos változását mutatja. Értéke az egyedi értékindexekátlagával egyenlő, kiszámítása azonban a bázis és tárgyidőszaki értékadatok összegzésével, és ezek egymáshoz viszonyításával is történhet. Az értékindex-számítás során a tárgyidőszaki és a bázisidőszaki értékadat is a tényleges, ún. * Termelési tényezők (Gazdaság) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. folyó árakon szerepel. Az értékindex aggregát formája Az értékindex aggregát, vagyis "összesített" formája két időszak egyedi forgalmi értékei összegének hányadosát jelenti. Azaz a számítás során először a vizsgált termékek eladási, fogyasztási vagy termelési értékét összesítjük a bázis- illetve a beszámolási időszakra vonatkozóan. Ez adja az index számlálóját és nevezőjét. Majd a két aggregátumot egymáshoz – pontosabban a beszámolási időszak értékét a bázis időszak értékéhez – viszonyítjuk. Az értékindex aggregát formája Az értékindex felhasználási területei Az értékindexek makro szinten és mikro szinten egyaránt használatosak.
Összehasonlíthatóság: az Európai Uniónak a statisztikai regiszterre vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács 177/2008/EK rendelete (2008. február 20. ) előírja, hogy a statisztikai egységeket a statisztikai regiszterben az általuk folytatott tevékenységek közül a főtevékenység alapján a NACE Rev. 2 (magyar megfelelője a TEÁOR '08) szerint, annak legrészletesebb szakágazati szintjén kell nyilvántartani. A statisztikai egység főtevékenysége az a tevékenység, ami a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó egység összes hozzáadott értékéhez. Termelési érték fogalma wikipedia. A KSH kidolgozta a statisztikai főtevékenység megállapításának eljárási szabályait, ezeket a Statisztikai Közlöny 2003 évi 5–6. számában közzétett, a KSH elnökének 9003/2003. (SK. 5–6. ) KSH számú közleménye ismerteti. A statisztikai adatgyűjtések az e szabályok szerint számított statisztikai főtevékenység figyelembevételével történnek. A fontosabb fogalmak, mutatók Termelési érték: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amelyet úgy számítunk, hogy az ipari tevékenység nettó árbevételét korrigáljuk a saját termelésű készletek állományváltozásával.
Az exportértékesítés árbevételének elszámolása szempontjából külföldnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület minősül. A nem magyarországi székhelyű, de magyar adószámmal rendelkező cégek felé történő értékesítést is exportértékesítésként vesszük számba. Belföldi értékesítés: az exportértékesítéssel csökkentett összes értékesítés. Területi adatok: olyan megyei adatok, melyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelőtevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A megyei adatok összege az országhatáron kívüli termelőtevékenység értékével tér el az ipari tevékenység (bruttó) termelési értékétől. Az STÉ üzemméret számítás módszertana mezőgazdasági pályázatokhoz. A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – csak az ipar egészére lehet meghatározni. Termelési volumenindex: az ipari termelés alakulását az ipari termelési érték változásával mérjük, de ebből az árváltozás hatását kiszűrjük. A termelési volumenindexet az ipari termelési érték (tárgyidőszaki árszinten kifejezett) összehasonlító áras adataiból számítjuk.
Az energiaipar területén – az iparban általánosan alkalmazott értékesítési árbevétel alapú termelési volumenindex-számítástól eltérően – termék alapú volumenindex számítást alkalmazunk. Ennek a módszernek a lényege, hogy az érintett szakágazatok (3514 Villamosenergia-kereskedelem és 3523 Gázkereskedelem) termelési volumenindexét a homogén termékcsoportok mennyiségének változásával számoljuk, aminek a forrása a havi termékstatisztika. Értékesítési volumenindex: aaz értékesítés nettó árbevétele alapján számított, az ipari értékesítési árak változásától megtisztított mutató. Termelékenységi index: az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, amelyet a termelési volumenindex és a létszámindex hányadosaként számítunk. Indexek 2005. évi bázison: a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított, fix bázisú index 2005. Standard Termelési Érték Kalkulátor. januári áron, a 2005. év havi átlagához viszonyítva mutatja a termelés és az értékesítés alakulását. A szezonális kiigazítás a Demetra szoftver segítségével, a TRAMO-SEATS módszerével történik.
Az adatokat a június tárgyhavi tájékoztatóban közöljük. Ekkor a bázisév 12 havi volumenindex- és értékadatai mellett a tárgyévi indexek is változhatnak. A részadatok összege(i) – a kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól. A fontosabb ipari ágazatokra vonatkozó adatokat nemzetgazdasági alág bontásban közöljük. Ezek TEÁOR'08 szerinti kódjai az alábbiak: 05–09 B 10–33 C 10–12 CA 13–15 CB 16–18 CC 19 CD 20 CE 21 CF 22–23 CG 24–25 CH 26 CI 27 CJ 28 CK 29–30 CL 31–33 CM 35 D 05–35 B+C+D