A Balaton-partot és Kaposvárt is érintő, turizmushoz kapcsolódó nagyszabású fejlesztésekről számolt be a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Zselici Csillagparkban csütörtökön. Komp a jeges Balatonban Tihany és Szántód között (MTI Fotó: Jánossy Gergely) Guller Zoltán, az ügynökség közelmúltban indult országos sajtótájékoztató-sorozatának Somogy megyei állomásán elmondta, a Balaton körüli közösségi közlekedés egységes, rendszerszerű fejlesztése mentén újjászervezik a vízi közlekedést, korszerűsítik a Balatoni Hajózási Zrt. kikötői hálózatát és hajóflottáját, és megújul a bringakör is. A strandbüfék szolgáltatásának javításával folytatódik a strandok modernizációja, elindultak az akadály- és csúszópályákat is magukba foglaló tematikus élménypark-építések, és bővülnek a tóparti kempingek szolgáltatásai. Kitért arra, hogy a Kaposvárhoz közeli Deseda tónál 2, 5 milliárd forintból négycsillagos kempingkomplexum létesül, s egyebek mellett a gyalogos természetjárást ösztönző projektek kezdődnek.
A Balatoni Hajózási Zrt. egy tradicionális vállalat, mely több mint 174 éve szállítja a vendégeket a Balaton vizén. Évtizedek óta a Balaton Régió egyik legmeghatározóbb vállalkozása. Tevékenysége nagy részben a turisztikai piacra koncentrálódik, azzal szorosan összefügg. A Balaton Régiót érintő mind három megyében (Somogy, Veszprém, Zala) jelen van. Tulajdonosai a Magyar Állam képviseletében a Magyar Turisztikai Ügynökség, valamint a Balaton Régió közforgalmú személyhajó kikötővel rendelkező önkormányzatai, de tevékenységéből adódóan szoros kapcsolatokat ápol az üdülőkörzet összes önkormányzatával, egyéb turisztikai szervezetekkel és civil szerveződésekkel, gazdasági társaságokkal, idegenforgalommal foglalkozó cégekkel is. Az elmúlt több mint 174 év alatt cégünk a balatoni turizmus alappillérévé vált. Mottónk, miszerint: "Ha Balaton, akkor hajózás! " is ezt hivatott kifejezni. Társaságunk a legnagyobb hajózási cég a Balatonon, legfőbb tevékenységi köreink: a személyhajózás, a kompközlekedés és a vitorláskikötők üzemeltetése.
(BAHART) új igazgatósága, a javaslatra május 6-ig várja a kisebbségi tulajdonba került balatoni önkormányzatok szavazatait – derül ki a napokban szétküldött dokumentumból. A reorganizációs terv célja, hogy a BAHART – alapvetően közfeladatot ellátó, nemzeti tulajdonú hajózási társaságként – […]
Rozsban a fogó Az első kiadás borítója Szerző J. D. Salinger Eredeti cím The Catcher in the Rye Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Téma lázadás Műfaj ifjúsági irodalom irodalmi realizmus Díjak A Le Monde listája az évszázad 100 legemlékezetesebb könyvéről Kiadás Kiadó Little, Bown and Company Kiadás dátuma 1951. július 16. Magyar kiadó Európa Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1964 (először) 2021 (legutóbb) Fordító Gyepes Judit (1964) Barna Imre (2015) Média típusa könyv Oldalak száma 307 (2018) ISBN 978 963 405 085 8 A Wikimédia Commons tartalmaz Rozsban a fogó témájú médiaállományokat. Rozsban a fogó pdf. A Rozsban a fogó (The Catcher in the Rye) vagy 2015 előtt közismert magyar címén a Zabhegyező, J. Salinger korszakos regénye, melyet először 1945–1946 között publikáltak a The New Yorker hasábjain folytatásokban, majd 1951-ben jelent meg önálló könyvként. Számos nyelvre lefordították, és több mint 65 millió példányban kelt el világszerte; mindmáig nem készült belőle filmváltozat. A könyv tekinthető ifjúsági regénynek, annak ellenére, hogy a szerző felnőtteknek szánta egyfajta társadalomkritikaként.
Összefoglaló Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Rozsban a fogó elemzés. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma..
A képmutatás pedig rohadtul kiábrándító tud lenni, sőt képes megbetegíteni. És ahogy Holden ezt elmeséli, az egyszerre nagyon mulatságos – és rémületesen elszomorító. Salingert olvasva rá kellett jönnöm, hogy kezdetben mindannyian olyanok vagyunk, mint Holden. Itt vannak azonban körülöttünk ezek az átkozott társadalmi elvárások, amiket – akármilyen ironikus is – mi magunk teremtünk. A megfelelni akarásunkkal aztán rendre beállunk az össznépi kamuprogramba, és onnantól kezdve cseszhetjük az egészet. Aztán jönnek más Holdenek, akik ugyanúgy felháborodnak, milyen álszent seggfejek is vagyunk mi (egykori Holdenek). De ha okosan figyelünk, mi is észrevehetjük, amikor Salinger felmutatja Holdennek a reményt. Még most is libabőrös leszek a regény végi jelenettől, amikor Holden gyönyörködik az önfeledten ringlispílező kishúgában. Maga sem tudja, mitől nyugszik meg. Rozsban a fogó tartalom. Mondhatnám, hogy csak egy pillanat az egész – de hát ezt úgyis mindenki tudja. Vajon Holden érti-e már az osztrák orvos, pszichológus, Wilhelm Stekel gondolatát, amit kedvenc tanára körmölt le neki egy firkapapírra?
(8 idézet) Európa Könyvkiadó Ötven évvel az első magyar megjelenése után új fordításban kerül az olvasók elé Salinger regénye. Főhőse, Holden Caulfield tizenhét éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. Első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Könyv: Jerome David Salinger: Rozsban a fogó. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy szanatórium lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma. Könyv, film, zene, hangoskönyv akár 27% kedvezménnyel! Regény Aki ciki filmeken képes halálra bőgni magát, az a legtöbbször mind szemét alak a lelke mélyén.
Óriási eseménynek számított, hogy annak idején, 1964-ben magyarul is megjelenhetett. Az akkori kamaszgeneráció, köztük én is, örömmel fedezte fel benne a saját szavait, kifejezéseit. Igen ám, de a magyar irodalmi közbeszéd már akkor évtizedes késésben volt az amerikaihoz képest. A téma – és vele az "ifjúsági" szavak sora – megjelent a fordításban, de a nyelv maga, amelybe a történet beágyazódott, teljesen változatlanul a régi irodalmi köznyelv maradt. Rozsban a fogó - J. D. Salinger - könyváruház. Ezt annak idején elfogadtuk, illetve fel sem merült bennünk, hogy más is lehetne. De azóta sok idő eltelt, és egy mai tizenéves olvasó számára már alighanem idegen az a nyelvi közeg. A "nos"-sal kezdődő, lekerekített mondatok, a magázódás és még folytathatnám. Barna Imre állításai azért fontosak, mert némiképp igazolva látom bennük azt a régóta ki nem mondott gondolatomat, hogy a profi online újságírás nyelvezete jóval előtte jár a manapság is használt jóval modorosabb irodalmi nyelvnek. Több cikk kereste már az okát, miért olyan a kortárs irodalom, amilyen.