Az Egyesült Államokban kevés bevételt hozott (57 millió dollár), de világszerte 115 milliót szedett össze (a gyártási költséget 105 millióra becsülik). Ugyanebben az évben kiadtak egy Xbox konzolra megjelenő videójátékot, a The Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay -t (később PC -re is átportolták). A játék nagyon jó fogadtatásban részesült, ezen kívül Peter Chung, az Aeon Flux készítője által készített Riddick – A sötét düh című animációs film is hozzásegítette az Universal Pictures -t egy komoly pénzügyi sikerhez. Ezeken kívül 2009 -ben várható egy új videójáték, a The Chronicles of Riddick: Assault on Dark Athena. A vágatlan rendezői változat 2004. november 16 -án jelent meg és az első napon 1, 5 millió darabot adtak el belőle. A sötétség serege teljes film | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. A rendező, David Twohy azt mondta, a folytatások nagyban függnek a DVD eladásoktól. Folytatások [ szerkesztés] Egy 2006. március 18-ai cikkben azt írák, hogy Vin Diesel folytatást akar A Sötétség krónikájá hoz, valamint azt állította, hogy kitalált egy sztorit, ami egy előzményfilm lenne.
A történet ezután a középkorban folytatódik, ahol a hősünk mindent megtesz azért, hogy hazatérhessen, és sokszor bebizonyítja azt is, hogy az ember bizony hibázhat. Ugye nem vagyunk tökéletesek, tehát bárki felélesztheti a holtak seregét, amit a gonosz énünk irányít majd, aki szó szerint belőlünk szakadt ki. Ez egy teljesen természetes dolog. Nos, innentől kezd igazán érdekes lenni a történet, mivel megkezdődik az élők és a holtak csatája. Mondanám, hogy marha jó színészek vannak benne, ami lehet igaz is, azonban mindenkitől ellopja a rivaldafényt Bruce Campbell. Nem egy színész óriás, de meg kell hagyni, hogy a hihetetlen arcjátékából, amiből amúgy az összes Gonosz halott filmben láthatunk demonstrációt, külön filmet lehetne készíteni. Nincs jobb szó rá, halálos a pasas. Ráadásul egy ponton rá is erősítenek erre az adottságára a történet előrehaladtával. A másik pont, ami mindig kiemelendő volt a korai Raimi filmekben, hogy sosem ijedt vissza a praktikus effektektől. A sötétség serge blanco. Hihetetlen ügyes módon alkalmazta ezt mindig is a rendező, és bár a kasszasiker filmek - amiket mostanában megrendezett, igényelték a CGI-t, de kifejezetten örülök, hogy manapság is ki szokott tartani a praktikus effektek mellett.
Számomra utóbbi.
és a "Hail to the king, baby! " később Duke Nukem dumájaként éltek tovább a popkultúrában. Az eredeti verzió ennél azért sokkal nyomasztóbb lett volna: Ash, miután megmenti a középkori lovagokat, meg persze a szép Sheilát ( Embeth Davidtz), egy olyan jövőbe ment volna vissza, ahol már csak üszkös romok maradtak mementóként a világunkból.
A tájékoztatás szerint az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget nyújt a városok számára, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak, és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent mind a város, mind a környező térség számára. Európa kulturális fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Páfosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019-ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxembourgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban, Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát.
A Régiók Bizottsága által kinevezett tag: Alain Hutchinson (belga), a brüsszeli kormány európai és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokért felelős biztosa, Saint Gilles oktatásért felelős polgármester-helyettese. A magyar hatóság, az emberi erőforrások minisztere által kinevezett tagok: Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke, illetve dr. Fejérdy Tamás okleveles építészmérnök, okleveles műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docens, az ICOMOS (az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete) Nemzeti Magyar Bizottság elnöke. Az ajánlásokról az irányító hatóság szerepét betöltő Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, Balog Zoltán dönt. A versenyben maradt városoknak 2018 őszéig kell kiegészíteniük pályázatukat. 2018 végén a szakértői testület a végleges kiválasztási ülés alkalmával újra találkozik Budapesten, és javaslatot tesz arra, hogy mely magyar város nyerje el az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.
Ennek során a szakértői testület ajánlást fogalmaz meg: mely városok folytassák tovább a versenyt a címért. Hét hazai város pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre Publikálva: 2017. december 27. A határidő lejártáig, 2017. december 20-án 12 óráig, hét hazai város, Győr, Szombathely, Veszprém, Székesfehérvár, Gödöllő, Eger és Debrecen küldte be pályázatát a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Tudnivalók pályázók részére Publikálva: 2017. december 12. A pályázat benyújtása előtt érdemes átolvasni a honlapunkon olvasható tájékoztatót Februárban lesz az előválasztási ülés Publikálva: 2017. december 5. 2018. február közepén ül össze a független szakértői testület a benyújtott pályázatok előzetes kiválasztására December 20-ig lehet még pályázni az Európa Kulturális Fővárosa címre 2017. december 20-ig küldhetik be pályázatukat az Emberi Erőforrások Minisztériumához azok a hazai települések, amelyek pályázni kívánnak a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa címre. Elindult a Magyarország 2023 facebook-oldal Publikálva: 2017. november 15.
Valletta csodás látképe A vallási épületek mellett érdemes meglátogatni a Felső Barakka Kertek et is, ahol kellemes sétát tehetünk a növények hűsítő árnyékában, valamint az itt található teraszról megcsodálhatjuk a tengert és a kikötőt. A múzeumok kedvelőinek remek választás lehet a Nemzeti Hadtörténeti Múzeum, vagy a Játék Múzeum. További jelentős turisztikai célpontnak számít a Casa Rocca Piccola palota, és az új Parlament épülete, melynek építése néhány évvel ezelőtt fejeződött csak be és amely a modern építészetet képviseli a több száz éves templomok és paloták közt. A parlament épülete Vallettában (Málta) Idén, azaz 2018-ban Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet – ennek megfelelően gazdag programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt. Kihagytunk valamit? Vagy a te listád máshogy festene? Facebook oldalunkon kommentekben várjuk a javaslatokat!
Elkészült a független szakértői testület jelentése az előzetes kiválasztási ülésről Publikálva: 2018. április 23. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 független szakértői testület benyújtotta jelentését a pályázat előzetes kiválasztási eljárásáról az emberi erőforrások miniszterének. Ebben az eljárás általános értékelése mellett a második körbe továbbjutó három városról is határozott. Tovább a teljes cikkre Három város jutott tovább az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat második körébe A Kormány által létrehozott Európa Kulturális Fővárosa Tárcaközi Bizottság az alábbi állásfoglalást hagyta jóvá az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Szakértői Testület kiválasztási eljárásáról, melynek alapján a Testület a második körbe továbbjutó három városról – Debrecenről, Győrről és Veszprémről – határozott. Európa Kulturális Fővárosa 2023 előválasztási ülést tartanak Budapesten Publikálva: 2018. február 8. 2018. február 13-15. között Budapesten tartják az Európa Kulturális Fővárosa 2023. előválasztási ülést a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A bizottsági tájékoztatás szerint Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával a Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. Leeuwarden (frízül Ljouwert, Stadsfries nyelven Liwwadden) a tíz történelmi fríz város egyike, Hollandia északi tartományának, Frízföldnek a székhelye. A 2017-es adatok szerint 108 891 fő lakja. A középkorban fontos kereskedelmi központ volt, hiszen a Middelzee nevű öböl partján feküdt, ez azonban a 15. században kiszáradt, így a város is veszített jelentőségéből. Leeuwarden ad otthont az ország legnagyobb marhavásárának, áldozócsütörtökön pedig Hollandia legnagyobb virágpiacát tartják itt. Frízföldön a holland mellett a fríz is hivatalos nyelv, használják kormányzati szinten, a közigazgatásban, az oktatásban és a médiában. Egyes városokban, így Leeuwardenben is az ún.