Eduárd kerül a trónra. A Henrik által meghatározott örökösödési sorr... 11 pont A király átka Plantagenet Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin ta... A makrancos királyné Mit tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a harmincesztendős asszony titkos szerelmi viszonyt fo... A szűz királynő szeretője Új Palatinus Könyvesház Kft., 2009 A másik Boleyn lány, A Boleyn örökség és A királynő bolondja szenvedélyes történetei után Philippa Gregory tovább lép a történelmi időben... A fehér királyné Új Palatinus Könyvesház Kft., 2010 Philippa Gregory, "a királyregények királynője" bemutatja az Angliában dúló halálos viszálykodás, a "Rózsák háborúja" közepette játszódó... Az állhatatos hercegnő Philippa Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves a... A vörös királyné Az 1400-as évek második felében kárunk, angol földön javában zajlik a rózsák háborúja.
Egy felbontott eljegyzés után, hogy a születendő gyermek kétszeresen is be legyen biztosítva a trónöröklési sor előkelő helyére, először Tudor Edmund gyámsága alá helyezik, majd hozzáadják. 2016-ban a Libri Könyvkiadó gondozásában jelent Philippa Gregory: A Tudorok c. sorozatának ötödik része, A makrancos királyné. Philippa Gregory: A makrancos királyné Sorozat: A Tudorok (5) Eredeti megjelenés: 2015. Hazai megjelenés: 2016. Kiadó: Libri Könyvkiadó Fordította: Sziklai István Téma, műfaj: történelmi, romantikus Megrendelhető: ITT Terjedelem: 540 oldal Csillagérték: 6 Fülszöveg: Mit tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a harmincesztendős asszony titkos szerelmi viszonyt folytat Thomas Seymourral, de nincs választása, amikor VIII. Henrik – aki már négy királynét eltemetett, és korban akár az apja is lehetne –, úgy dönt, hogy elveszi feleségül. Katalin független és gondolkodó nő, tudja, milyen veszélyek lesnek rá… Henrik azonban eleinte bálványozza az új arát, Katalin pedig kezd megbízni benne, miközben egyesíti a királyi családot, az udvarban létrehoz egy radikális felfogású tudóskört, és régensként még az országot is vezeti.
Eduárd kerül a trónra. A... A makrancos királyné Mit tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a... 379 pont Három nővér, három királyné Csak egyetlen kötelékben bízom: ami egy nő és a nővérei között létezik. Amikor Aragóniai Katalin... The Taming of the Queen Why would a woman marry a serial killer? Because she cannot refuse... Kateryn Parr, a... 274 pont A fehér királyné A királyi regények királynője Rokonok Háborúja Sok csatát láttam Angliában a magam idejében... Események H K Sz Cs P V 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 31 Figyelt kérdés A fehér királynétől a fehér hercegnőig megtaláltam a sorrendet de utána-előtte mi a sorrend? Netán a tudorok része jön utána? Ha igen akkor annak mi a sorrendje és utána? 1/2 anonim válasza: 100% Erre gondoltál? 1. Philippa Gregory: A folyók asszonya 2. Philippa Gregory: A fehér királyné 3. Philippa Gregory: A vörös királyné 4. Philippa Gregory: A királycsináló lánya 5.
Katalin független és gondolkodó nő, tudja, milyen veszélyek lesnek rá… Henrik azonban eleinte bálványozza az új arát, Katalin pedig kezd megbízni benne, miközben egyesíti a királyi családot, az udvarban létrehoz egy radikális felfogású tudóskört, és régensként még az országot is vezeti. De ő sem menthet meg minden protestánst, amikor Henrik veszedelmes tekintete a királyné felé fordul… Philippa Gregory, a királyregények királynője VIII. Henrik utolsó feleségéről írt megindító regényt; egy nőről, aki szenvedély és tudás dolgában is a férje felett állt. Érdekes a kötet viszonyulása a már olvasott és ismertetett előző kettőhöz. A szerző azok között írta, az én tetszési skálámon is azok között helyezkedik el, s az az idő, melyet a történet felölel, átfogja, összeköti az előző kötetetek időtartamát. Mindezt ebben az esetben a vörös rózsa szemszögéből teszi. Lássuk, hogyan! (moly) A vörös királyné hőse Margaret Beaufort, a Lancaster-család tagja, vagyonos örökösnő, ilyen módon fontos sakkbábú a hatalmi harcokban.
Vagy tán boszorkányság az egész? Átok vagy mindenen átgázoló, ősi sze... 14 pont A fehér hercegnő A Tudorok anyjának döntenie kell, melyik oldalra álljon. Választania kell a vörös és a fehér rózsa között. A rokonok háborúja-sorozat... A Boleyn-örökség Ki ne emlékezne George-ra, a mohó és csapodár udvaroncra, a gyönyörű, ám becsvágyó Anna királynéra, és Maryre, a másik Boleyn lányra, aki... A folyók asszonya Egy szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riadt vissza, hogy a Rózsák háborújában... A másik Boleyn lány Új Palatinus Könyvesház Kft., 2007 A romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Fülszöveg Mit tehet egy asszony, ha leendő férje egy sorozatgyilkos uralkodó? Parr Katalin, a harmincesztendős asszony titkos szerelmi viszonyt folytat Thomas Seymourral, de nincs választása, amikor VIII. Henrik – aki már négy királynét eltemetett, és korban akár az apja is lehetne -, úgy dönt, hogy elveszi feleségül.
The Taming of the Queen (2015) Ahhoz képest, hogy az újgenerációsok közül való, meglepően jó ez a könyv. Értelmes, többé-kevésbé kitalált szereplők, izgalmas történet, érdekes történeti helyzetek leírása. Kár, hogy olvasás közben végig azt éreztem, hogy erős hatást gyakorolt a szerzőre A szürke ötven árnyalata. moly Lehet, hogy sántít az utolsó mondatom, mivel a mamipornót nem olvastam, sem nem láttam. Mindenesetre nekem indokolatlanul sok volt a szex, pláne a fura-féle. Valójában a bevezetővel és az előző mondattal el is mondtam mindent, ami kikívánkozott belőlem. De nem lenne igazságos, ha ennyivel befejezném, mert ennél sokkal rosszabb PG-regényekről sokkal többet írtam. Úgyhogy jöjjön egy kis történetleírás. Az újabb idők borzasztó fordításait készítő szakembernek köszönhetően Parr Katalinként (néhol Kata) fut a főszereplőnk. Az angol történelmet ismerők tudják, hogy ő volt VIII. Henrik utolsó felesége. Amikor megismerjük, éppen eszeveszetten szerelmes (életében először - egyébiránt ifjú harmincas, többszörös özvegyként).
Itt kezdeményezték az olimpia újjászervezését és javaslatot tettek, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), melynek első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte. Minderről részletesebben A modern olimpia cikkünkben olvashattok. Az olimpiák története | MEDIA IURIS. Görögország már nem mozgott olyan otthonosan egy ilyen léptékű nemzetközi rendezvény megszervezésében, mint egykor, ráadásul anyagi nehézségekkel is küszködött, így a torna kezdete előtt valamivel még az is felmerült, hogy az első modern kori olimpiát a millenniumot ünneplő Budapesten is tarthatnák. Erre azonban mégsem került sor, Athén ugyanis időben elkészült mindennel, így 1869-ban megrendezhették az első tornát. Ehhez egy milliomos kereskedő, Georgiosz Averoff nyújtott komoly anyagi támogatást a városnak (egymilliárd drachmával támogatta a sporteseményt). Résztvevők, versenyszámok, díjjak Az első olimpián még ezüstéremmel jutalmazták az első helyezettet.
Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Portál:Olimpia – Wikipédia. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.
Jellemző, hogy a játékok helyszínéről nem is az eredeti terveknek megfelelően az 1935. évi NOB-ülésen döntöttek, hanem csak az 1936-ban Berlinben tartott ülésen. A japánok Tokióban tett látogatása során először meggyőzték a kezdetben velük szemben kritikus NOB-elnököt, Henri de Baillet-Latourt. Második lépésként rábírták – éppen a diplomáciai csatornákon keresztül – Rómát és Londont, hogy vonják vissza kandidálásukat. (Róma esetében a két japán NOB-tag, Soesima és Sugimura 1935-ben személyesen is találkozott Mussolinivel. Újkori olimpiai játékok. ) Így egyetlen riválisként Helsinki maradt, amelyet a szavazáson le is győztek. Igen ám, csakhogy 1937. július 7-én kitört a második japán–kínai háború, mely a szigetország kormányát megszorító intézkedések megtételére kényszerítette. A szintén 1940-es nyári olimpia plakátja. Ezt Tokió bukta el Ezek közé tartozott az olimpiai játékok megrendezésének esetleges lemondása is. Hosszú belső viták után végül is 1938. július 14-én a japán kormány megvonta támogatását a szervezőbizottságtól.
1896. április 6. és 15. között került megrendezésre az első újkori olimpia, melynek Athén adott otthont. Előzmények Az utolsó ókori olimpia 393-ban került megrendezésre, ám ezt követően I. Theodosius római császár betiltotta a tornát, mondván, hogy a kereszténység terjesztésében gátat szabnak az ehhez hasonló pogány rendezvények, így be kell őket szüntetni. Bár 1500 év telt el, mire újra olimpiát rendeztek, egy nemzetközi torna megrendezésére már jóval korábban jelentkezett az igény. Olimpia címen rendeztek lovagi tornát 1516-ban Badenben, 1604-ben, Angliában pedig az English Olympic Game s című sporteseményt indították el. Ez utóbbi száz évig működött és mindig óriási érdeklődés fogadta. Később 1766-ban Richard Chandler oxfordi régész a görögországi Olympiában megtalálta Zeusz templomát. Ekkor kezdték el felkutatni az ókori olimpiát és megismerni a régi torna menetét. A kutatásokat a német Ernst Curtius vezette. Az első újkori torna előzménye a Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész által összehívott kongresszus volt, melyet az Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége szervezett 1894-ben.