Emlékét márványtábla őrzi alkotóházán Őrbottyánban, a Rákóczi Ferenc u. 209. sz. alatt, egykori lakhelyén Budapesten, a XIII. kerület Keszkenő utca 35. számú házon, és Beremenden a róla elnevezett téren. Vers, dráma, elbeszélés, regény, közírás, vitairat került ki tolla alól. Obersovszky Gyula költő volt, akinek írásaiban elvegyült a dráma és publicisztika, mint ahogy regényeiben is mindig felsejlett a poéma. Műfaja a tűzhányó és a földrengés hatalmas természeti ereje volt: emlékezés, vallomás, szenvedély, és ezeknek lírai középpontjában a hűség erkölcsisége állott. Hűség az 56-os forradalomhoz, annak eszményeihez, igazságaihoz. Nem követte semmiféle költészet szabályrendjét. Az igazságért mindig kiálló, meg nem alkuvó költő versei, ahogy ő nevezte: pórusai, szépre, szeretetre vágyó lelkünk vigasztalói, s építői. Verseinek olvasása nemcsak gyönyörködtet, hanem önazonosság tudatunkat is erősíti, jobb, hűségesebb magyarrá tesz. "Igazság – Élünk – Vagyok". Az Obersovszky Gyula szerkesztette lapok címei is jelzik, hogy tanúságtétele egyre szűkebb körre korlátozódott.
1963-ban közkegyelemmel szabadul. A rendszerváltozásig teljes mellőzöttségben él, mert mindvégig hű marad elveihez és a forradalom igazságához. Az "új idők" sem hozzák meg számára a várt elégtételt. Csalódott, haragos és türelmetlen, de töretlenül hirdeti 56 igazságát és ad hangot aggodalmának, hogy a 80-as évek végén fellobbant láng elhalványul. Ezt fogalmazza meg többek között az Üvöltök fájón a kor bajaival című versében is. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, az Igazság Baráti Társaság alapító elnöke. 1994-ben Nagy Imre Emlékplakettet, 1996-ban Aranytollat, 1999-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság, 2001-ben Táncsics Mihály díjat kapott. 2001. március 15-én Budapesten érte a halál, végső nyughelye a Fiumei úti sírkert 57. parcellájában van, amelyet 2013-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a nemzeti sírkert részévé nyilvánított. A gyász másnapján a Művészetbarátok Egyesülete Obersovszky Gyula nevével fémjelzett díjat alapított szellemi hagyatékának, és irodalmi munkásságának népszerűsítésében és terjesztésében élen járók elismerésére.
Versek (1981) A kikericsek mind kinyíltak (1987) Piros levelek (1989) Piros egér – Piros madár. Regények (1990) Levelem X-hez, 1964 (1991) Terek (1991) Jövök a tisztességből, megyek az árvaságba (1991) Levelek a szerelmek tárgyköréből (1993) Egy mondat a tengerről (1993) Piros történetek a vörös pokolból (1994) Prelűd halál után (1995) Fekete levelek; Belvárosi, Bp., 1997 Piros levelek. Három kurzus három belügyminiszterének; Codex Print, Bp., 1998 Prelűd halál után 1-4. ; Szabad Tér, Bp., 1998–2000 Piros kalitka; Codex Print, Bp., 1999 Tíz éve; Codex Print, Bp., 1999 Tóth Ilona, a magyar Jeanne d'Arc; Codex Print, Bp., 1999 Üvöltök fájón a kor bajaival. 1956 hősének versei, beszédei, írásai; kortársak vallomásai az igazság elkötelezett hívéről; szerk. Geröly Tibor; Művészetbarátok Egyesülete, Bp., 2017 Vagyok. Obersovszky Gyula vallomásai életéről; szerk. Béres L. Attila; magánkiad., Bp., 2017 Valami más szeretetben. Obersovszky Gyula válogatott versgyűjteménye; vál., szerk., előszó, utószó Béres László Attila; Írott Szó Alapítvány, Bp., 2019 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ki kicsoda a magyar irodalomban?
A népi demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával halálra ítélik, melyet nemzetközi tiltakozásra életfogytiglani börtönre változtatnak. Obersovszky Gyula Obersovszky Gyula emléktáblája egykori lakhelyén, a Keszkenő utca 35. szám alatt Élete Született 1927. január 1. Pécs Elhunyt 2001. március 15. (74 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Rokonai Obersovszky Péter Pályafutása Írói álneve Oby Gyula Jellemző műfaj(ok) vers A Wikimédia Commons tartalmaz Obersovszky Gyula témájú médiaállományokat. Obersovszky Gyula [írói név: Oby Gyula] ( Pécs, 1927. – Budapest, 2001. ) költő, író, újságíró, Obersovszky Péter újságíró nagybátyja. Élete [ szerkesztés] 1927 -ben született Pécsett lengyel eredetű családban. Felesége Kecskeméti Maria. Gyerekei: Gyula, Éva és Kata. A gimnáziumot nem fejezte be, mivel taníttatására nem volt pénz, így 15 évesen ( 1942) jegyzőgyakornokként dolgozni kezdett Ibrányban, később Püspökladányban. 1944 -ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.
A költő 1927-ben született Pécsett. Már elemi iskolás korában írogatni kezd, alig kamaszodván, elhagyja otthonát, bejárja az egész országot – mindennel megpróbálkozik. A háború utáni évek ott találják őt is a népi kollégisták soraiban, az akkor alakuló Horvát Árpád Színművészeti Főiskolán tanul rendezést, dramaturgiát. Évfolyam- és kollégistatársai a háború utáni korszak színjátszásának magvát alkotják. Az "ötvenmilliós világégés" után ő is telve megváltó eszmékkel, nagy reményekkel és lelkesedéssel indul pályáján. Népművelőként járja Kelet-Magyarországot, népitánc- és színjátszó-csoportokat szervez, ír, rendez, újságokat hív életre. Egyidejűleg a Hajdú-Bihar Megyei Napló szerkesztője. Az 1954 körül éledező revizionista törekvések ő rá sem maradnak hatástalanul. 1955-ben az Újságírószövetség felkérésére cikket ír a vidéki újságírás helyzetéről. A cikk éles hangja nem illik az akkortájt hirtelen megváltozó politikai légkörbe – elveszti állását, s eltűnik a közélet színpadáról. Legközelebb már csak mint az "Igazság" főszerkesztőjével találkozhat vele az olvasó.
Forgács Péter 4. Jönnek a tankok Rudán Joe 5. Apának, ha van leánya Jenei Szilveszter kenyerét eszed Szabó Csilla ez a föld Varga Miklós 8. Összekacsintanak Makrai Pál szürke Forgács Péter 10. Hazudtunk eleget Gazdag Tibor 11. Álruhás grófnő Gesztesi Károly Tóth Renáta őztünk! Orosz Győző ehallgass, Isten! Jenei Szilveszter ölni! Deák Bill Gyula erika hangja Nagy Feró 16. Sírodon a fénykép Varga Miklós Iván Szvorák Kati nnyből az angyal (menj sietve) Varga Miklós Zene: Jenei Szilveszter, Koltay Gergely, Margit József Márai Sándor verse, részlet.
Dr kovács magdolna ortopédiai szakorvos remix Ortopédiai szakorvosi vizsgálat (Dr. Bálint Lehel) A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk Önnek. A cookie-król bővebben ITT olvashat. Elfogadom A Magyar Orvosi Kamara elnöksége várja, hogy a döntéshozók, miniszterek, akik az egész nemzet szolgálatára kaptak felhatalmazást, mindenkor hitelesen vállalják fel döntéseik következményeit. A nemzet érdeke, hogy egy tiszta, korrupció nélküli, a hibákat transzparensen feltáró és azokból folyamatosan tanuló, a betegeket középpontba helyező egészségügyünk legyen. Ebben a Magyar Orvosi Kamara továbbiakban is szakmai partnerséget biztosít, ahogyan tette a járvány időszaka alatt is. Kásler Miklós miniszter mai nyilatkozatát, melyben az orvosokra hárítja az ágyak felszabadításáról hozott utasításának szakmai-etikai következményeit, hippokratészi esküjük megszegésével is vádolva őket, a teljes orvostársadalom nevében visszautasítjuk.
Telefonszám: 76/ 516-700 / 5532 mellék Bejelentkezés: Hétfő - Csütörtök 07:00-09:00 és 14:00-15:00 Péntek 07:00-09:00 A hét különböző munkanapjain az alábbi kollégák érhetőek el az ambulanciánkon: SZTK épülete II. emelet 216. Rendelési időpont: 08:30-13:30 Hétfő: Dr. Lénárt Endre, Dr. Bácsi Miklós, Dr. Arany László Kedd: Dr. Kovács Gyula, Dr. Bácsi Miklós Szerda: Dr. Janositz Gábor, Dr. Arany László Csütörtök: Dr. Klára Tamás, Dr. Gera Péter Péntek: Dr. Balázs László 2015. év jelentős évforduló osztályunk történetében, 30 évvel ezelőtt alakult meg a megyei kórház ortopéd osztálya. Dr. Kérő Gábor ortopéd szakorvos, traumatológus Specialitás Porckopás diagnosztikája, konzervatív kezelése, megelőzés és tanácsadás. Nagyízületi endoprotetika, csípő- és térdprotézis beültetés. Gyermekortopédiai kórképek diagnosztikája, konzervatív és műtéti kezelés, szűrés és tanácsadás. Kérjük válasszon szolgáltatást! A héten már nincs szabad időpont 2021. július 12. - 2021. július 18. Kérő Gábor a PTE Ortopédiai Klinikán dolgozik.
Gyászoló család "Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett. Így búcsú nélkül szívetekben tovább élhetek. " Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ZSUGONICS LÁSZLÓ IMRE életének 70. július 16-án, pénteken 15 óra 15 perckor gyászmise, majd az azt követő temetés keretében veszünk végső búcsút tőle a nicki temetőben. A gyászoló család kéri a részvétnyilvánítás mellőzését. A gyászoló család "Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él, és mindenki, aki él, és hisz énbennem, soha meg nem hal. " János 11, 25-26 A gyászoló család mélységes fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy drága férjem, édesapánk, apósunk és nagyapánk SOMOGYI DEZSŐ áldásos életének 70. és házasságának 43. évében visszaadta lelkét a Teremtőjének. Részletes adatok Bemutatkozás Dr. Kovács Ignác ortopéd szakorvos magánrendelése Tanulmányok 1986 - ortopédia szakvizsga 1982 - Semmelweis Orvostudományi Egyetem Vélemények Miért kérjük, hogy értékeld orvosodat és a rendelőt, ahol a kezelést igénybe vetted?