Ha valami biztosan nagyon hosszú távon határozza majd meg az ország sorsát a 2010-es évek éles változásai közül, akkor az az oktatás átalakítása. A már eleve számos évtizedes problémával terhelt alap-, közép- és felsőfokú képzési rendszerekhez az elmúlt tíz év Fidesz-kormányai számtalan ponton és nagyon mélyen nyúltak hozzá. A változtatások bizonyos következményeit már néhány éven belül is visszatükrözték a statisztikák, de még sok olyan hatás van, amihez még több idő kell, hogy láthatóvá váljanak. Mindenesetre az évtized vége felé már elég sok adat és kutatási eredmény áll rendelkezésünkre a reformok gyors értékeléséhez, például a legfrissebb Munkaerőpiaci Tükörben is több fejezet foglalkozik a közoktatás átalakításának következményeivel. A diákok helyett az iskolákat egyenlősítették Az oktatás egyik legfontosabb feladata a hasonlóan tehetséges, de különböző családi hátterű diákok közötti esélyegyenlőség megteremtése. Ennek a kötelezettségének a magyar iskolarendszer már 2010 előtt sem igazán tett eleget.
Pedig azok többsége a legnépszerűbb felsőoktatási programok közé tartozott. A felsőoktatásba jelentkezők aránya az adott évben érettségizettek körében 2011 után hirtelen hatalmasat esett – igaz, ezt a mutatót is számtalan tényező befolyásolhatja, de minden bizonnyal közéjük tartozik a felvételi keretszámok alakulása is. Az erősödő állami kontrollt a főiskolák és az egyetemek sem úszták meg, elég csak a gazdasági kérdésekben döntő kancellári intézmény bevezetését felidézni. És persze nem lehet megfeledkezni a CEU magyarországi működésének ellehetetlenítéséről: a Magyarországon sok szempontból a leginkább eredményes, egészen a közelmúltig budapesti központú egyetem a 2019/20-as tanévtől kezdve a frissen felvett hallgatók számára az órákat egyre nagyobb arányban a bécsi kampuszán tartja meg, mivel a kormányzat által megváltoztatott magyar felsőoktatási törvénynek már csak így tud megfelelni. Jó minőségű oktatás nélkül nem vár túl fényes jövő az országra A társadalmak iskolázottsága, illetve az oktatás színvonala számtalan, az országok jólétét leíró mutatóval állnak pozitív összefüggésben.
Hozzá kell tenni, hogy az OECD maga is megállapítja, hogy semmilyen intézkedéstől nem lehet azonnali jelentős javulást várni, Magyarország azonban 2015-re a PISA-vizsgálatban résztvevő országok közül a legrosszabbul állt az esélyegyenlőséget nézve. Fontosabb lenne a munka, mint a tanulás? A központosítás mellett az volt az évtized másik fontos oktatáspolitikai törekvése, hogy a diákokat minél előbb a munkaerőpiacra tereljék. A tankötelezettség a korábbi 18 helyett már csak 16 éves korig tart – úgy tűnik, hogy ennek következtében leginkább azok lépnek ki a közoktatásból a 18. évük betöltése előtt, akik korábban a korhatár elérését követően lemorzsolódtak volna, vagyis a középfokú végzettséget szerzők aránya számottevően nem csökkent. Aggasztó viszont, hogy tankötelezettségi kör leszállítását követően az iskolába nem járó 17 évesek körében nem csak a munkavállalók aránya nőtt a nulla közeléből 1, 5-2, 5 százalékos szintre, hanem a se nem dolgozó, se nem tanuló, vagyis teljesen passzív fiatalok részesedése is megemelkedett háromról 5-6 százalékra.
2016-ban már jól látszott, hogy a szakképzett munkaerő értéke drámaian visszaesett, még az ekkorra már egyre égetőbb toborzási nehézségek ellenére is. Akik szakiskolát végeztek, de az általános tudás meglétét bizonyító érettségit már nem szerezték meg, jórészt segéd- vagy betanított munkásként dolgoztak. Feltételezhetően szintén nagyrészt a közismereti tárgyak visszaszorításának köszönhetően mára el lehet mondani, hogy két év szakképzés után a tanulók általános matematikai és szövegértési képességei gyengülnek, ami a reform előtt nem volt jellemző. Ráadásul a szakközépiskolát és az érettségit adó középfokú képzések valamelyikét választók között a középiskolai évek alatt csak tovább mélyülnek azok a képességbeli különbségek, amelyeket már az általános iskolai évek alatt is meg lehet figyelni. Márpedig az általános kognitív készségek fejlettsége – amit a családi állapot, az egészség és sok más tényező mellett az oktatás is alapvetően befolyásol – erősen összefügg a későbbi munkaerőpiaci sikerességgel.
BASIL DARCY L hevederes rögzítés, rattan, kormány/előtámasz kosár A Basil Darcy L kosár tökéletes azok számára, akik a funkció és a stílus tökéletes kombinációjára vágynak. Ez a rattan... 20 630 Ft-tól 4 ajánlat BASIL DETROIT kormánykosár / rack horgokkal, fonottbarna A Basil Detroit kosár könnyű választási lehetőséget biztosít a kerékpározás során. Electra kerékpár árak 2021. Ez a természetes lakkozott kosár dupla... 13 900 Ft-tól 3 ajánlat Első kerékpárkosár A CREDO bővítése a FIX2 QR konzollal (szilárd és biztonsági rögzítés 4 csavarral) új, kézzel készített fonott kosarakat hoz létre, amelyeket kifejezetten városi és... 13 990 Ft-tól 13 ajánlat Méret:46 x 33 x 26 cmŰrtartalom: 39 Lelső csomagtartóra rögzíthető fonott kosárNewlooxs kerékpár kosár... 17 150 Ft-tól BASIL DENVER kormánykerék kosár akasztóval, fonott, lakkozott natúr A Basil Denver egy fonott kerékpárkosár, amely szinte bármilyen típusú kerékpárvázhoz illik. Az ovális kosár a dupla... 2 ajánlat A vintage és rusztikus bájt sugárzó hátsó kerékpárkosár nagyszerű segítséget nyújt élelmiszer vagy háziállatok szállításakor.
Ha az őszre tervezett budapesti Kína-Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig sikerül tető alá hozni a hitelszerződést, akkor onnan már csak egy lépés a tenderkiírás elkészítése – tette hozzá a miniszter, aki a szerb infrastrukturális miniszterrel folytatott tárgyaláson úgy értesült, hogy a szerb-kínai pénzügyi megállapodás is jól alakul, így reális, hogy Magyarország és Szerbia nagyjából azonos menetrend szerint haladjon majd az építkezésben. Miért titkolózik a kormány? Vásárlás: Electra Elektromos kerékpár - Árak összehasonlítása, Electra Elektromos kerékpár boltok, olcsó ár, akciós Electra Elektromos kerékpárak. A projekt azonban továbbra sincs túlkommunikálva a kormány részéről. Azt is csak egy államtitkári felszólalásból tudhatjuk, hogy még mindig csak a projekt előkészítése zajlik, így nincs döntés sem arról, hogy mennyibe kerül, sem pedig arról, hogy ki, mikor és mikorra fogja megvalósítani. A magyar-kínai vegyesvállalat igazgatósági elnöke egyébként magyar, és 19 kínai, valamint 41 magyar munkavállalót tervez alkalmazni. Ez a cég, mint a fő beruházó írja majd ki a nyílt, EU-kompatibilis tendert. Ha a projekt – miként azt a kormány kommunikálja – teljesen transzparens, akkor vajon miért titkosították 10 évre azt a félmilliárdért készült megvalósíthatósági tanulmányt, amely a beruházás megtérülését és vizsgálta?
Ezt használják azok, akik gyakorlati céllal választják a biciklit, és járnak vele... Kapcsolódó top 10 keresés és márka