A szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tanulmányi területi besorolása: 221 7. A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák A képzés célja restaurátorművészek képzése, akik magas szinten ismerik és alkalmazzák a restaurálás gyakorlatát és elméletét. Bff idézetek képekkel Egy nyári kaland szereplők Eladó állami folder lock
felvételizők hozzanak magukkal: minimum 50x70 cm-es rajztáblát, rajzlapokat, rajzszöget, ragasztószalagot a rajzoláshoz ceruzát, rajzszenet, krétát, tust, tollat stb. a mintázáshoz: mintázóeszközt képzőművészeti vizsga részei: akt tárgyi környezettel, rajz fejtanulmány, mintázás dombormű másolás, mintázás Szóbeli és írásbeli szakelméleti vizsga részei: művészettörténet (írásbeli teszt) otthoni munkák bemutatása: min. 10 db tanulmány (köztük egész alakos aktrajz), kroki és kompozíciós kísérlet (rajz, plasztika stb) ebből lehet tanári korrektúrával készült is. Veterángépjármű-restaurátor | ÓBUDAI EGYETEM Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. Előnyt jelenthet plasztikus vagy rajzi másolat készítése, szakiránynak megfelelő anyaghasználat. pályaalkalmassági beszélgetés: általános műveltség felmérése, művészeti folyóiratok, hazai és nemzetközi múzeumok ismerete, tájékozottság az egyetemes művészetekben, tájékozottság a restaurátori feladatokkal kapcsolatos általános ismeretekben, logikus gondolkodásmód Ajánlott irodalom: Beke László: Műalkotások elemzése, Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.
vizsgán összesen 200 pont szerezhető, a megszerzett összpontszám lehetőség. Gyakorlati vizsga: 200 pont A gyakorlati vizsga részei: Gyakorlati képzőművészeti vizsga összesen: 70 pont akt tárgyi környezettel, rajz 0-25 pont fejtanulmány mintázás 0-25 pont dombormű másolása 0-20 pont Aki a gyakorlati képzőművészeti vizsgán nem ér el a megszerezhető 70 pontból 40 pontot, az a felvételi vizsgát nem folytathatja. Szóbeli és írásbeli szakelméleti vizsga összesen: 130 pont művészettörténet (írásbeli teszt) 0-20 pont otthoni munkák bemutatása 0-55 pont pályaalkalmassági beszélgetés 0-55 pont Felvételi pontok számítása Az egyes szakokhoz tartozó vizsgakötelezettséget és a képzési területenként eltérő többletpontok rendszerét az 1. Restaurator képzés egyetem . sz. táblázatban tekintheti át. A külföldi vagy külföldi rendszerű középiskolában szerzett eredmények megfeleltetése, illetve ezek tanulmányi és érettségi pontokká való átszámítása központilag történik, erről A külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett végzettségekről c. részben, illetve a honlapon találhat bővebb információt.
Felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközök: -
A gyakorlati oktatás során a hallgatók a rajzi, mintázási, másolat készítési feladatoktól jutnak el a különböző szobrászati és restaurátori anyagok és technológiák felhasználása és megismerése útján a komplex restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok önálló elvégzéséhez. A képzés a restaurálás elmélete és gyakorlata mellett több tudományágat, szakterületet is érint, úgy, mint alkalmazott természettudományi ismeretek, művészettörténeti ismeretek, szabadkézi rajz és ábrázolási ismeretek. Restaurátor képzés egyetem szakok. A képzés része a művésztelepi gyakorlat, melyhez olyan intézmények nyújtanak együttműködési lehetőséget, mint a Janus Pannonius Múzeum, vagy a Nagyharsányi Szoborpark. A restaurátor oktatás a PTE karainak együttműködésével valósul meg, amelyek közül a TTK Fizikai Intézet számos kutatási eredménnyel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a lézerek restaurátori felhasználásában. Oklevélben szereplő képzettség neve okleveles restaurátorművész Képzés célja A képzés célja restaurátorművészek képzése, akik magas szinten ismerik és alkalmazzák a restaurálás gyakorlatát és elméletét.
A munkáltatói felmondás indoklásának bizonyítása Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Fontos, hogy a felmondással kapcsolatos munkajogi perben már csak olyan okra lehet hivatkozni, amit a felmondás is tartalmazott. Ezért is lényeges, hogy a munkáltató felmondása esetén a felmondás indoklása megfelelő legyen. Több felmondási indok esetén már egy indok is megalapozhatja a felmondás jogszerűségét, ha azt sikeresen bizonyítja a munkáltató. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
Általában a határozatlan idejű munkaszerződések adnak keretet az indoklás nélküli felmondásoknak. Azt mindazonáltal tudni kell, hogy még a határozatlan idejű munkaviszony során is meg kell indokolnia a munkaadónak a felmondást, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen az indoklás alóli mentességet pusztán a munkavállaló élvezi. A munkaadó csak olyan indokot jelölhet meg a felmondólevélben, ami azt fejezi ki, hogy a munkaviszony fenntartása ellehetetlenült, vagy a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelmet okozna. Ennek értelmében a probléma gyökerezhet a munkavállaló magatartásában, készségében, vagy a munkahely működésében. Amennyiben nem ilyen kellegű indoklás kerül a felmondólevélbe, akkor az elbocsájtott munkavállaló beperelheti egykori munkaadóját. Az indoklás nélküli felmondást ne indokoljuk! Bár evidensnek tűnik, először is mégis külön fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy az indoklás nélküli felmondólevélhez semmiképpen ne biggyesszünk oda egy rövid indoklást, hogy miért nem szeretnénk tovább folytatni a munkát, hiszen ezzel könnyen támadhatóvá válunk.
Ezt célszerű úgy megtenni, hogy egy kívülálló számára is tökéletesen érthető legyen, így amennyiben az alkalmazott bíróságra vinné az ügyet, bárki bírálja is el, egyértelmű lesz az igazságalapja. Mit érdemes a felmondás benyújtása előtt megtenni? Mindenképp jó lehet, ha előtte megkérdezzük a munkavállalót is, hogy ő mit gondol akár a képességére, akár a magatartására vonatkozóan – attól függ, mi lenne az elbocsátás oka -, hogy az alkalmazott megvédhesse magát, és esetlegesen bizonyíthassa az ellentétét, ezzel is megváltoztatva a munkáltató hozzáállását, vagy akár megerősítve azt, még több érvvel alátámasztva. Továbbá tényleg fontos, hogy egy jól átgondolt döntés legyen, és ne csak hirtelen felindulásból akarja elbocsátani a munkavállalóját, mert így könnyen elmulaszthatja azon indokok felkutatását, melyek megalapozzák a felmondást, és meggátolnák, hogy a munkavállaló a munkaügyi bírósághoz forduljon. A felmondás a munkavállaló kezébe kerülésekor válik hatályossá, visszavonni is csak addig lehet, amíg az ő kezébe nem jutott el.
A munkaviszony munkáltató általi felmondására sok szabály vonatkozik. Az egyik ezek közül az indoklási kötelezettség. A munkáltatói felmondás indoklásának meghatározott törvényi feltételei vannak. Milyen lehet a munkáltatói felmondás indoklása? A munkáltatói felmondás indoklása A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb követelménye, hogy azt megfelelően meg kell indokolni. A megfelelő indoklás hiányában jogszerű felmondásról nem beszélhetünk. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás jogszerű indoka lehet: A munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan tanúsított magatartása. A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartás lehet például kötelezettség megszegése, munkavégzéstől való távolmaradás. A munkavállaló képessége. Ez leggyakrabban az alkalmatlanság formájában jelenik meg. A munkaköri feladatokra való alkalmatlanság azt jelenti, hogy a munkavállaló a számára kijelölt munkafeladatokat valamely személyében rejlő ok (képesség, adottság, készség) hiánya miatt nem tudja ellátni. A munkáltató működésével összefüggő ok. Ilyen tipikusan az átszervezés vagy a munkakör megszüntetése.
1. Írásbeli figyelmeztetés Az írásbeli figyelmeztetés megfelelő jogi eszköz lehet a jogszerű felmondást megalapozó, megfelelő súlyú és gyakorisággal elkövetett kötelességszegés bizonyításához. Így például az egyszeri késés önmagában nem nyújt megfelelő alapot a felmondáshoz, ugyanakkor, ha a munkavállaló rendszeresen, erre irányuló többszöri írásbeli figyelmeztetés ellenére sem képes a munkaidő kezdetén felvenni a munkát, úgy az már összességében megalapozhatja a jogszerű felmondást. Az eset összes körülményének mérlegelése alapján lehet meghatározni, hogy egy adott esetben a munkaügyi per során hány munkáltatói figyelmeztetés alkalmas a felmondás jogszerűségének igazolására. Utalni szükséges a kétszeres értékelés tilalmá ra, amely szerint ugyanazon munkavállalói magatartás miatt egyidejűleg nem élhet a munkáltató figyelmeztetéssel és felmondással. A fenti példa szerint, ha a munkáltató a munkavállalónak késés miatt írásbeli figyelmeztetést ad, úgy erre hivatkozással egyidejűleg nem közölhet felmondást is a munkavállalóval.