Konfliktuskezelés a párkapcsolatban Minden egyes párkapcsolatban előfordulnak nézeteltérések, problémák, melyek során jó esetben az a célod, hogy megold ezeket. Nem mindegy azonban, hogy a probléma megoldására, milyen stratégiát választasz… Embertípustól függően másként állunk hozzá a konfliktushoz, s más-más eszközökkel próbáljuk azt megszüntetni. Összességében két nagy csoportról beszélhetünk: Az első csoportba tartoznak azok, akik rövid távon, szinte tűzoltásként, gyorsan próbálják megoldani az adott helyzetet, konfliktust. Konfliktuskezelési stratégiák. Ezekre a párkapcsolatokra gyakran jellemző, hogy hiába beszéltek már meg egy-egy problémát, az újra és újra visszatér. (A konfliktusok típusa nagyon sokféle lehet, melyet egy másik cikkben fejtek ki bővebben. ) Mely konfliktuskezelési stratégiák jelentenek csak rövid távú megoldást a párkapcsolatban? Verseny: Ha általában ezt a stratégiát alkalmazod, akkor könnyen belemész az egyes vitahelyzetekbe és minden erőddel arra törekszel, hogy győztesként gyere ki abból.
(Tipikus esete a versenytárgyalás, de a személyközi konfliktusokban is sűrűn alkalmaznak ilyen stratégiát az érintettek, pl. a válás esetén, ahol a kapcsolat megromlásával párhuzamosan kell a vagyon megosztásáról és a gyermek elhelyezéséről dönteni, s erre mindkét fél közel azonos befolyással bír; vagy az iskolai "kiskirályok" közötti tárgyalás). Az ilyen stratégiát választó felek – épp a saját hatalmuk birtokában – rendszerint csak saját érdekeikre, szükségleteikre koncentrálnak. Éppen ezért a tárgyalás során a felek egymással szemben állnak, és abban érdekeltek, hogy egyikük nyerjen, a másik pedig veszítsen. A kommunikáció az ilyen tárgyalások során nehezített, gyakori az információ visszatartása és a másik félrevezetése. Konfliktus kezelési strategik. Vissza a tartalom j egyzékhez Kooperatív, együttműködő stratégiák Kooperativitás A kooperatív stratégiát alkalmazó tárgyalófelek között jellemzően kiegyenlített a hatalom (egymáshoz viszonyított helyzetük horizontális), a felek közötti bizalom szintje magas. A tárgyalás során mindkét fél a nyereségre törekszik, de nem a másik kárára.
Nézzük ezeket sorra. Versengő konfliktuskezelési stratégia A versengő stratégia jellemzően asszertív és nem együttműködő. Egy olyan hatalomorientált módszer, amelyben az egyik fél minden eszközt arra használ fel, hogy saját pozícióját erősítse. Nem számít a vitapartner véleménye és érvelése, a cél az, hogy bármi áron, makacsul is "kiálljunk az igazunk mellett". A stratégia jellemzően csak az egyik fél megelégedettségéhez vezethet és ronthatja a személyes kapcsolatok minőségét. Hasznos lehet viszont olyan esetben, ha gyors döntést kell hozni és nincs alkalom mások véleményét meghallgatni vagy véleményüket figyelembe venni. Elkerülő konfliktuskezelési stratégia Az elkerülő stratégiában az egyén jellemzően konfliktuskerülő. Konfliktuskezelési stratégiákat. Sem a saját, sem mások problémájával nem kíván foglalkozni. Ez végső soron pedig azt jelenti, hogy egyáltalán nem akar konfrontálódni, úgymond ignorálja a felmerülő gondokat és súrlódásokat. Ezzel a magatartással egyrészt sugallhatja azt, hogy diplomatikusan eltekint a konfliktustól, de azt is, hogy egy későbbi időpontban akar rá visszatérni.
Plébánia Cím: 1051 Budapest, Hercegprímás u. 7. Telefon: 1/317-2859 E-mail: Weboldal: Iroda: 318-9159, Fax Anyakönyvek: 1817-től AZ EGYHÁZKÖZSÉG HATÁRAI: Radnóti Miklós u. – Duna – Vigadó u. északi oldala – Vigadó tér (északi oldal) – Deák Ferenc u. (páros o. ) – Bajcsy Zsilinszky út (páros o. ) – Váci út Területi beosztás: Pesti-Belső Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1051 Budapest, Szent István tér 1. A templomhoz urnatemető tartozik Búcsú: augusztus 20. Szentségimádás: június 29. és november 23. Történet A mai Szabadság tér környékén 1786-ban II. József kívánságára megépítik a Neugebäude-t, az Új épületet. A város fala és a közte levô terület beépítésével 1772-ben foglalkozik legelôször a városi tanács. Orgonakoncertek és Gálakoncertek. Itt alakul ki az Újváros, amely 1790-ben, II. Lipót koronázása emlékére kapja a Lipótváros nevet. Zitterbart János kis templomot épít. Egy polgár házat hagyományoz az egyháznak. Megalakul a lipótvárosi plébánia 18l7-ben 800–1000 hívővel. A kis templom a szabadságharc alatt, 1849-ben tönkremegy.
Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. Hild József hellenisztikus formavilágát, klasszicista stílusát Ybl neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig. Forrás: A bazilika honlapja
Szent István Bazilika - Székesfehérvár Látnivalók - Műemlékek Cím: 8000 Székesfehérvár, Arany János u. 9. A székesegyházat IV. Béla 1235 előtt, uralkodása kezdetén alapította. Őt magát ebben a templomban koronázták, de a későbbiekben is a koronázási szertartások egyik színhelye maradt. A templom középkori neve Szent Péter és Pál apostolok temploma volt. A török időkben Szulejmán kán dzsámija, 1688 után újra plébániatemplom lett, a jezsuiták kezelésében. 1758-1798 között barokk stílusban építették újjá. Belsejét Johann Cimbal, Szent István király legendáit megörökítő freskói díszítik.