2013. február. 27. 16:59 Papp László Tamás Kult Így győztük le a kommunizmust a tv-képernyő előtt Vér, gyilkosság, ügynökök, vasmarok. Ilyen volt a kommunizmus áldozatainak emléknapja a köztévén. 2012. szeptember. 11. 08:42 MTI "Drága besúgott barátaim" - Cserhalmi lánya filmet csinált Csütörtöktől vetítik a mozikban Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című filmjét, amelynek díszbemutatója kedden este lesz a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. A produkciót a 43. Magyar Filmszemlén láthatták a nézők, ám a nemzetközi premierre, amely a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon volt, újravágták a végső változatban 87 perces alkotást.
Drága besúgott barátaim (2012) - Kritikus Tömeg főoldal képek (12) díjak cikkek (5) vélemények (2) idézetek érdekességek kulcsszavak (10) A film olyan témához nyúl, amely eddig szinte teljesen feldolgozatlan Magyarországon. Vajon hogyan él ma egy besúgó? És vajon mit kezd valaki azzal, hogy a legjobb barátja jelentéseket írt róla. Szereplők További szereplők... Bemutató 2012. szeptember 13. Ki akarja megnézni?
Besúgók és besúgottak (filmkritika) 2012. október 8. hétfő Szerző: Farkas Balázs A múlt héten mozikba került Cserhalmi Sára első nagyjátékfilmje, a Drága, besúgott barátaim. A Savaria mozi pedig elkövette azt a huncutságot, hogy egy másik hasonló témájú, ám német alkotással a Barbarával egy időben tűzte műsorára. Mind a kettőt megnéztük és gondolatainkat egy nagy összegzésbe fésültük. Klikk a cikkért. A Filmszemlén mutatkozik be Cserhalmi Sára "ügynökfilmje" Posted on 2012. január 29. vasárnap Szerző: Farkas Balázs Két barát története a magyar közelmúlt egy mindmáig homályos és tisztázatlan fejezetének tükrében: ez Cserhalmi Sára első nagyjátékfilmje, a Drága besúgott barátaim, amelyet a 43. Magyar Filmszemlén láthat először a közönség. Cserhalmi Sára Bővebben… →
Íme, a 2012-es Filmszemle legekben mérve. Nincs új jelentés Attól még, hogy valami egyszerű, lehetne akár nagyszerű is, mint tudjuk. Feltéve, hogy az egyszerűség titkokat rejt, és nem pont annyi, amennyinek látszik. A forma puritánsága lehetne stílus, a tartalomé vibrálhatna a feszültségtől. Cserhalmi Sára első filmje, a Drága besúgott barátaim azonban attól egyszerű, hogy elmesél és kimond mindent, amit már eddig is tudtunk, és az ábrázolással sem bíbelődik sokat. Ez így sajnos édeskevés.
A rendszerváltozás után, amikor a titkosszolgálati adatok nyilvánossá váltak, a középkorú Czettl Andor (Cserhalmi György) egy nap elmegy a levéltárba, hogy elolvassa a róla készült jelentéseket. Megdöbbenve tapasztalja, hogy nemcsak megfigyelési jegyzőkönyvek készültek róla, de egyenesen a legjobb barátja, Pásztor János (Derzsi János) súgta be őt. Cserhalmi Sára első filmje, a Drága besúgott barátaim a besúgás aktusa helyett inkább a két főszereplő ellentmondásos kapcsolatát helyezi előtérbe, a magyar történelem közelmúltjának mindmáig homályos és tisztázatlan fejezeteinek tükrében. A fiatal rendezőnő elsősorban arra keresi filmjében a választ, hogyan élhet ma egy volt besúgó, hogyan tud és számol el magában tettével és hogyan hat valakire az, hogy besúgták. A Drága besúgott barátaim ezzel a napjainkban is igen kényes kérdéssel első alkalommal szembesíti moziban a nézőt. A Magyar Szemlén díjazott Szűken szépen című rövidfilm és a Hajónapló tévésorozatban jegyzett epizód után a Drága besúgott barátaim Cserhalmi Sára nagyjátékfilmes bemutatkozása.
De az emelkedett légkörnek is vannak előnyei, mondjuk kapásból az, hogy nem parizert evő kisnyugdíjasok dulakodnak a kocsmában. De a csúcspont is emiatt olyan erős, amikor Cserhalmi, az áldozatból lett vallató, a kukában felborulva négykézláb néz bele a felnyomott besúgó Derzsi János műanyagszemébe, és a mélység visszanéz rá. Derzsinek a nyomasztóan rendszerváltáskori hangulatú tévéstúdióban sem kell nagyot alakítania ahhoz, hogy elvigye a jelenetet a gyötört arcán. Itt derül ki az, hogy miért is volt érdemes mégis értelmiségi légkört teremteni, mert jön a fordulat: Pásztor nem kezd hazug vezeklésbe, hanem mindenkinek bemutat, és nevetve közli, hogy bár haldoklik, de már szabad, mert megkapta a méltó büntetését. Jó ötlet volt az is – bár nem biztos, hogy hasznos is –, hogy még a legkisebb mellékszereplőnek is jutott valami vicces tulajdonság, ami azért rávilágít arra, hogy az élet nem csak üldözöttekből és rákosokból áll: Mácsai Pál a gondterhelt szerkesztő, Schneider Zoltán a bénázó onkológus, Benedek Miklós pedig hol a vécén ülve, hol áramszünet alatt telefonál, amíg ki nem írják a filmből.
Az ilyen jognyilatkozat hatályossá válásához a másik félhez történő megérkezésére van szükség. A törvény szerint a jognyilatkozat akkor minősül a másik félhez megérkezettnek, amikor azt a székhelyére, természetes személy esetében lakóhelyére, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyére kézbesítik. Az ajánlati kötöttség megszűnése és az ajánlat visszavonása Az ajánlati kötöttség tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy ez a kötöttség jelenlévők között tett ajánlat esetén megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Távollevők között tett ajánlat esetén az ajánlati kötöttség annak az időnek az elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Új elem a törvényben annak kifejezett rögzítése, hogy az ajánlat másik fél általi visszautasítása is megszünteti az ajánlati kötöttséget. Dr. Dobos István ügyvéd A vételi szándéknyilatkozat jelentősége ingatlan adásvétel esetén - dr. Dobos István ügyvéd. A Ptk. kimondja, hogy megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlatot az ajánlattevő a másik fél elfogadó nyilatkozatának elküldése előtt a másik félhez intézett jognyilatkozattal visszavonja.
66. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatot a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. A hivatkozott leírásból szükséges felhívni a figyelmet a mondat alanyára, azaz a gazdasági szereplőkre. A közbeszerzési jogban a közbeszerzési eljárások fajtájának függvénye, hogy egy eljárásban mikor áll be az ajánlati kötöttség a felekre nézve. Közös jellemzőjük azonban, hogy bár az ajánlati kötöttség beállta előtt is létrejöhet az ajánlat, az eljárás ezen szakaszában ajánlattevő még jogkövetkezmények nélkül vonhatja vissza a benyújtott ajánlatát, illetve dönthet úgyis, hogy végül nem nyújt be ajánlatot, azaz eláll az ajánlattételi szándékától. Ilyen esetben tehát megmarad a Kbt. § (1) bekezdése szerint gazdasági szereplői minőségében és nem illetik meg azok a jogok és nem terhelik mindazon a kötelezettségek, melyek már az ajánlattevői minőségből fakadnak. Meggondolatlan vételi ajánlat egy megtetszett ingatlanra?. E ponton szükséges kiemelni az előzetes vitarendezés és a jogorvoslati eljárás kezdeményezéséhez szükséges pozíciók jelentőségét.
A visszavonással összefüggésben szükségszerű, hogy a szerződéskötéstől való visszalépés kérdése is felmerül. 131. § (4) bekezdése biztosítja annak a lehetőségét, hogy nyertes visszalépése esetén ajánlatkérő − a beszerzési igénye mielőbbi kielégítése érdekében − az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel kösse meg a szerződést. A visszalépés mellett azonban a Kbt. § (9) bekezdése bevezeti a szerződés megkötésének kötelezettsége alóli mentesülés esetét is. Mindazonáltal a mentesülést éppen a Kbt. Mi a szándéknyilatkozat?. által támasztott taxatív követelmények különböztetik meg az ajánlat jogszerűtlen visszavonásától vagy a szerződéskötéstől való visszalépéstől. Annak ellenére, hogy a Kbt. több ízben is rendelkezik visszavonásról, az ajánlat fenn nem tartásáról, a szerződéskötéstől való visszalépésről és mentesülésről, a közbeszerzési jogkövetkezményeket meghaladóan az esetleges polgári jogi jogkövetkezmények megállapítása már nem tartozik a jogsértések megállapítására hatáskörrel és illetékességgel felruházott Döntőbizottság hatáskörébe.
Az ajánlattevő az ajánlatot visszavonhatja. A visszavonás csak akkor vezet az ajánlati kötöttség megszűnéséhez, ha a visszavonó nyilatkozat az elfogadó nyilatkozat megküldését megelőzően megérkezik a másik félhez. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem határozza meg az ajánlati kötöttség idejét, akkor ezt a kérdést a Polgári Törvénykönyv rendezi. Jelenlévők között tett ajánlat esetében a szabályozás a lehető legrövidebb időre korlátozza a kötöttség idejét. Ilyenkor az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Az időtartam megállapításakor figyelembe kell venni az összes, a szerződéskötéshez kapcsolódó szempontot. Például egy nagy értékű festmény adásvétele esetén természetesen jóval több gondolkodási időre van szükség, mint egy használt fűnyíró eladásánál. Amennyiben távollévők között tett ajánlatról van szó, a kötöttség azon idő eltelte után szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő rendes körülmények között a választ várhatta. Például a rendes körülmény postai út esetén azt jelenti, hogy a válasz "postafordultával" érkezik meg.
Kölcsönös érdekű lehetőség Előfordulnak olyan esetek, amikor egy vállalkozás például saját projektet akar végrehajtani, de önmagában nem képes. Egy ilyen probléma megoldásához szüksége lehet partnerre, vagyis olyan szervezetre, amely kitalálhatja a problémát és segít megtalálni annak megoldási módjait. Ilyen helyzetben szándéknyilatkozat köthető. Az alábbiakban bemutatjuk a mintát. Először meg kell jelölnie azt a végső célt, amelynek elérése érdekében a cégek vállalják, hogy lépéseket tesznek. Ezután világosan meg kell határoznia, hogy pontosan mit fog tenni mindkét vállalat, amelyek mindegyikét érdekli a pozitív végeredmény. Ezenkívül meg kell jelölni egy ilyen megállapodás érvényességi idejét, amelynek végén a feleknek találkozniuk kell, adatot kell cserélniük és el kell dönteniük a tervezett projekt megvalósításának lehetőségéről. Az eredmény negatívnak bizonyulhat, ezért jobb az egyik záradékban meghatározni az ilyen együttmőködés megszüntetésének feltételeit, amelyek szerint egyik félnek semmilyen más vagyoni, jogi vagy egyéb követelése és kötelezettsége nincs.
Amennyiben ingatlan adásvétellel, a foglaló joghatásával vagy vételi szándéknyilatkozattal kapcsolatos kérdése van, irodánk munkatársai szívesen állnak a rendelkezésére.
Az időben elküldött, de az ajánlattevőhöz elkésetten érkezett elfogadó jognyilatkozat esetén a szerződés létrejön, ha az ellenkezőjéről az ajánlattevő nem értesíti haladéktalanul a másik felet, valamint további követelmény, hogy a jognyilatkozatot olyan módon tették, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás esetén kellő időben megérkezett volna az ajánlattevőhöz. Alaki feltételek Az új Ptk. a XXV. PED-nek az ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatos szabályai és a bírói gyakorlat alapján úgy rendelkezik, hogy ha a törvény a szerződés érvényes létrejöttéhez írásbeli alakot követel meg, az ajánlatot és az elfogadó nyilatkozatot is írásba kell foglalni. Ebből az is következik, hogy olyan szerződés esetében, amelynek érvényes létrejöttét a törvény írásbeli alakhoz köti, ajánlati kötöttséget csak írásbeli ajánlat vált ki. Kimondja a törvény, hogy a szerződés abban az esetben is érvényesen létrejön, ha a felek jognyilatkozatai külön okiratban szerepelnek és ezek a külön okiratok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítását.