A doni áttörés 79. évfordulója alkalmából rendeztek szentmisét és megemlékezést vasárnap délelőtt Kecskeméten, a Nagytemplomban. Az eseményt a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, a Történelmi Vitézi Rend, a Hadigondozottak és az 1956 Magyar Nemzetőrség Területi Szervezete rendezte meg, sokan tették tiszteletüket a hősök emléke előtt. Az emlékező szentmisét dr. Finta József plébános, érseki helynök celebrálta, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a Deák Ferenc téren lévő II. világháborús emlékművet. A koszorúzáson Kenyeres Dénes nyugállományú alezredes mondott emlékező beszédet. – Ez a tragédia nagyon sok magyart, és nagyon sok kecskeméti családot érintett. Nekünk, túlélőknek emlékeznünk kell, kötelességünk emlékezni az elődeinkre, mert ők is ízig-vérig igaz hazafiak, igaz magyar emberek voltak. Azokban a hetekben nagyon sok családot ért gyász. A legnagyobb tragédiájuk talán mégis az volt, hogy hozzátartozójukat eltűntként szerepeltették a hivatalos jelentésekben és iratokban - emelte ki beszédében Kenyeres Dénes.
Közélet Összefogtak a nemzetőrök, felújították a halasi katolikus temetőben a Sánta sírkertet, Sánta Tamás sírját. Ünnepélyes keretek között a héten adták át a rendbe hozott síremléket az 1956 Magyar Nemzetőrség Kiskunhalasi Egységének tagjai, a Pásztortűz Egyesület és a Dorozsmai hagyományőrzők közreműködésével. A felújított sírkertet Kovács Ferenc a halasi katolikus plébánia új káplánja áldotta meg. A tervek szerint március 15-én minden évben tartanak majd megemlékezést ezen a helyen. A rendezvényen Végső István a Pásztortűz Egyesület elnöke osztotta meg a jelenlévőkkel a Sánta család történetét. Mint mondta: a Sánta család Szeged-Dorozsmáról érkezett a 19. század második felében a halasi futóhomokra. A szabadságharc után Kiskunhalason telepedett le. Hozzáfűzte, hogy a Sánta család szerepe nem ismert pontosan a forradalom idején, de a famíliában megmaradt a szabadságharc szellemisége. A harci zászlórudat megőrizték és 2019-ben került vissza Kiskunhalasról Kiskundorozsmára, ahol a Tájházban helyezték el és a Dorozsmai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület vállalta a gondozását.
Az Ady Endre utcai 1956-os emléktáblánál folytatódott a megemlékezés, ahol a Sárvári Koncertfúvószenekar közreműködésével Szabó Zoltán alpolgármester és dr. Szijártó Valéria címzetes főjegyző koszorúzott. A sárvári Kossuth téren Ágh Péter országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, aki felidézte a forradalom helyi eseményeit. Abai Imre plébános alakját, aki fontos szerepet vállalt abban, hogy az 1956-os forradalom vérontás nélkül menjen végbe Sárváron, mégis megkínozta és 12 év börtönre ítélte a kommunista rezsim. Ágh Péter családja történetén keresztül is érzékeltette hallgatóságával, hogy milyen kegyetlen a kommunista rezsim. Ágh Péter országgyűlési képviselő emlékező beszédében elmondta, hogy anyai dédapját malenkij robotra hurcolták el, de nem ért el a kényszermunka célpontjára, a Szovjetunióba. Egyik hazatérő társa beszélte el az itthon maradottaknak, hogy valahol Romániában élve meszet öntöttek rá. Anyai nagyapja Csepregen volt 1956-ban nemzetőr, a forradalom után letartóztatták, és Kistarcsán raboskodott.
Biciklisták / Fortepan dr. Ádám György A Petőfi hídon a Tűzoltó utcáig megyünk…. tervünkre engedélyt csak a laktanya parancsnoka adhat, aki két nap óta a HM-ből azzal a céllal ideküldött Maléter Pál ezredes, hogy a sokadik fegyverletételi felszólításnak érvényt szerezzen, és a Corvin közieket "hatástalanítsa"… beléptünkkor éppen telefonál. Izgatott szóváltás a HM-mel, kihangosítva. Maléter: "Ezredes bajtárs, a felkelőket nem szerelem le, nem fogom el, hanem velük együtt, közösen járőrözve biztosítjuk a nyugalmat. " Kilián laktanya / Fortepan Comet Dhoto AG Jack Metzger Október 31-én a Maléter Pál vezette Kilián-laktanyán Nagy Imre jóváhagyásával megalakult a Nemzetőrség, amely a honvédség, a rendőrség és a civil ellenállók csoportjait hangolta össze egységes parancsnoki vezetés alatt a szovjet megszállók elleni küzdelemben. Ilyés László, aki a tilalom ellenére október 26-a és 30-a között részt vett az Üllői úti harcokban, Budakalászra hazatérve november 1-én beállt a nemzetőrök közé. Kalászon 25-30 karszalagos nemzetőr vigyázta a rendet: katonák, rendőrök, civilek vegyesen, akik ezalatt a munkahelyükről kapták a fizetésüket.
Sorra száradnak ki a tavaink Közben az Index arról ír, hogy a kegyetlen aszály miatt sorra száradnak ki a tavaink. Százéves erdők Magyarországon | National Geographic. A csapadékhiány és a felmelegedés miatt kiszáradt a bicsérdi tó, a Dunántúl népszerű horgásztava és a Vekeri-tó Debrecen közelében, ami a debreceniek kedvelt pihenő- és kirándulóhelye. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) közölte, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyóink és kisvízfolyásaink mederteltsége alacsony, illetve igen alacsony tartományban mozog, csak a Tisza duzzasztott szakaszain jellemző valamivel bővebb vizű állapot. A Sajó és a Hernád vízszintjei az eddig észlelt legkisebb víz (LKV) körüli tartományban mozognak. A Hernád esetében a határhoz közeli vízhozam jelentős mennyiségét a szlovákiai tározóból leengedett ökológiai vízmennyiség adja - írja a (Hetek, Berek, Index)
Ezek azok az fajok, amelyek kis egyedszámban léteznek és egymástól elszigetelt populációban és a fennmaradásuk az bizonytalan. Nehezen tudják tolerálni az ökológiai változást még kis méretben sem és ezt legtöbb esetben az ember hatására következik be. Erdei állatok magyarországon ksh. Ezeknek a fajoknak az egyed száma kritikus alá csökkent és vannak közöttük olyanok is, amik legnagyobb egyedszámban nálunk élnek. Ilyenek a különböző denevérek, északi pocok és a földi kutya is, de a madarak esetében ennél több fajról van szó, köztük a kerecsensólyom is.
A Magyarországon élő szarvasfélék – gímszarvasok, dámok és őzek – jellemzően áprilistól júniusig hozzák világra utódaikat. A kicsinyek az első hetekben a legsebezhetőbbek: ilyenkor fontos, hogy természetjárás közben se zavarjuk őket, ne menjünk a közelükbe és főleg ne vigyünk haza állatot. A hazai nagyvad életében a tavaszi hónapok a legfontosabb időszakok egyikét jelentik, hiszen ekkor születnek meg a szarvasfajok kicsinyei. Azt nagyon sokan tudják, hogy – a ragadozók akár hetekig magatehetetlen kölykeivel szemben –az újszülöttek szinte azonnal képesek lábra állni. Az első hetekben azonban még meglehetősen védtelenek a veszélyforrásokkal szemben. Erdei Állatok Magyarországon, • Védett Állatok Magyarországon. A gidákat, borjakat a betegségek és a ragadozók mellett az emberi tevékenység is fenyegeti. Érdemes néhány tévhitet eloszlatni, hiszen az erdőjárók akár tudtukon kívül is veszélybe sodorhatják az állatokat. Kezdjük mindjárt azzal, hogy bár a szarvasfélék utódai a születésük után tényleg nagyon gyorsan tudnak már járni, annyi erejük még nincsen, hogy egész nap tartsák a lépést táplálékot kereső anyjukkal, vagy veszély esetén vele együtt meneküljenek.