A legtöbb embernek az eszem-iszom jut eszébe először Márton napjáról, a libapecsenye, a töltött lúdnyak és az éttermek vendégcsalogató egyéb fogásai. Természetesen a gasztronómiához köthető szokások is szerves részei a hagyománynak, de az ünnep valláshoz kapcsolódó eredete kevésbé populáris: A legenda szerint az 1300-as évek elején született Szent Márton, az akkori Római Birodalom Pannonia tartományában, vagyis hazánkban, Savaria városában, ma jobban ismert nevén, Szombathelyen. Szülei jómódúak voltak, ámde pogányok. A fiuk viszont szülei akarata ellenére a kereszténységet választotta és élete során számos nemes lelkű, valamint csodás tettet hajtott végre. Egy alkalommal, még igen fiatal korában egy borzalmasan hideg télen, amikor már minden meleg ruháját elajándékozta a szegényeknek, egy kapun kilépve egy nélkülöző és rablók által durván összevert koldusba botlott. Márton nap - Négyházmajor. Márton megszánta, saját, utolsó, meleg köpenyét kardjával kettéhasította, és az egyik felét a koldusra terítette, hogy ne fázzon.
Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. De honnan ered vajon a Márton-napi lakoma története? Lássuk! A Márton-napi lakoma A Márton-napi libalakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Annak idején ez a nap még nem teljesen a szolgalelkű püspököt eláruló libákkal volt összefüggésben, inkább azzal, hogy Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ezen a napon kapták meg egész éves bérüket, jutalomként pedig egy libát, aminek valós oka nem az ajándékozás szépsége volt hanem, hogy a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél eljövetele előtt meg kellett tizedelni. A Márton lúdja tulajdonképpen egy régi római étkezési szokást elevenít fel. Márton nap eredete 4. Úgy tartják, hogy a Capitolium lúdjainak hangos gágogása ébresztette fel a kifáradt őrséget, amikor a gallusok éjszaka el akarták foglalni a várost. Innen ered a lúd megtisztelő neve: avis Martis. Mindezzel megmagyarázható, hogy ezen a napon egy szép, hízott lúd volt az ünnepi eledel.
Mindez az ízkavalkád macera nélkül, 2 perc előkészülettel kerül az asztalra. Nem viccelünk, a főételnek szánt sült libacomb és a mellette található pecsenyelé már csak melegítést igényel, így garantált a tökéletes végeredmény! HírExtra - A Márton nap eredete. Egy jó pohár újborral mennyei ünnepi ebédet vagy vacsorát készíthetsz egy szempillantás alatt! Tetszik, kérem a dobozom Az éttermi élményt Vili 15 éves tapasztalata garantálja Vili – a Bock Bisztró és a Vendéglő a KisBíróhoz egykori konyhafőnöke – a kritikus szemed a szezonális és kuriózum alapanyagok kiválasztásánál, a főzésnél pedig a perfekcionista szakácséned. A kisujjában van, hogyan hangsúlyozza ki egy alapanyag eredeti ízeit és mennyit bír el a klasszikus magyar gasztronómiából. Ez biztosítja, hogy pár perc előkészület után tálalható éttermi minőségű ételek kerülnek a kamrádba, amelyeket hamar a szívedbe zársz, ha nem akarsz hosszasan bajlódni a főzéssel és egy drága konyhai gépet beszerezni, de szeretnél olyan fogásokkal előrukkolni, amelyek egy séf kifinomult ízlését dicsérik.
A Márton-nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok. Ma is sok helyen zenés mulatságot tartanak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy-egy libás étel és természetesen az Újbor sem. A Márton-nap eredete A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) született 316-ban. Mikor a római császár katonai szolgálatában állt, a franciaországi Amiens városában egyszer egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy didergő koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve szolgálta már Márton Istent és nem a hadsereget. Mikor van Márton névnapja?. Megkeresztelkedett, majd misszionáriusként segített az embereken, sok jót cselekedett. Jóságáról még életében is mondák keringtek. Mikor püspökké akarták szentelni, a legenda szerint Márton nagy alázatosságában a ludak óljába bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét.
Elődnépünk, a sumir a kifejezést mezőgazdasági foglalkozásnévként használta, paraszti munkát, vetést végző embert jelölt vele. A többezer évnyi távolság ellenére a kifejezés hangzósítása sem igen változott. Állatokat terelő sumir "gazda" (sumir pecséthenger nyomat, Uruk kor IV. -) A különféle népeknek, pl. a szlávságnak ajándékozott szavaink jórészéről, aprólékosabb, hosszabb elemzéssel kimutatható a magyar elsődlegesség, eredet. Így a nyelvészek által könnyelműen átengedett, "átelemzett" szavaink jórészét, a törzsökös magyar szavak számát növelendő, vissza lehet és kell tőlük venni! [1] A szófejtésekhez Labat, René: Manuel d'Épigraphie Akkadienne, Imprimerie Nationale, Paris, 1948. és Deimel, Anton: Sumerisches Lexikon, Verlag des Päpstlichen Bibelinstituts, Roma, 1928. Márton nap eredete 2020. szótárait használtam. [2] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, Akadémiai K., Bp., 1967-1976. I-III., "gazda" címszó. [3] Kniezsa István: A szlávok őstörténete. A névnapok egy része a szentek egyházi ünnepnapján alapul.
A felvonulással a jó cselekedeteket jelképező fényt kívánják eljuttatni mindenkihez.
Kemence állomás (208 m) Koordináták: DD 48. 013320, 18. 894160 DMS 48°00'48. 0"N 18°53'39. 0"E UTM 34U 342957 5319926 w3w ///lóhere. átad. feltűnő A Kemencei Erdei Múzeumvasút végállomását a névadó falu déli végén, a Csarnavölgyi utcában találjuk. A csinos kis fogadóépület pénztár és amolyan múzeumbolt is egyben, a kocsiszínek, műhelyek felé haladva pedig egy kis játszótér csalogatja a kisebbeket. Valószínű azonban, hogy a gyerekek is inkább a kiállított vontató- és vontatott járműveket fogják előbb szemügyre venni. A legnépesebb flottát az 1950-es években gyártott MD-40-es mozdonyok alkotják, de két BM-50-es bányamozdony és számos "kuli" is megcsodálható a kis kiállításon. Az egykori műhelyben ma egy kis tárlaton ismerkedhetünk a kemencei kisvasút történetével – szóval érdemes legalább jó fél órával a vonat indulása előtt megérkezni. Kemencei erdei múzeumvasút facebook. A vonatok a múzeum melletti peron mellől indulnak, a teljes személyzetet lelkes vasútbarátok adják (akik egyébként két kezük munkájával javítják, alakítgatják, csinosítgatják a járműveket, illetve tartják karban a pályát).
A legjobb látnivaló Kemencén kicsiknek és nagyoknak: a Kemencei Erdei Múzeumvasút A színes történelmi érdekességek mellett egy igazán különleges program is várja a családokat, aminek a kicsik biztos, hogy nem tudnak majd ellenállni. Kemencén található az ország egyetlen olyan kisvasútja, amelyet kizárólag önkéntes munkával működtetnek. A Kemencei Erdei Múzeumvasút menetrend szerint közlekedik áprilistól októberig, szabad- és munkaszüneti napokon is. Eredetileg lóvontatással működtek a szerelvények, a motormozdony először 1947-ben jelent meg Kemencén. Ettől az időszaktól kezdve folyamatosan korszerűsítették a vonalat. Kemencei Erdei Múzeumvasút | Feketevölgy Panzió. Az 1970-es években több motormozdony is érkezett a településre, többek között a Fővárosi Villamosvasút által gyártott személykocsi, melynek segítségével létrejöhetett a rendszeres személyforgalom. A 80-as évek végére azonban már csak egy mozdony maradt üzemképes. A kisvasút megújulására egészen az ezredfordulóig várni kellett. A 2000-es évek elejétől több felújítási munkálat is zajlott, és több új mozdony is érkezett a helyszínre, mára pedig Kemence egyik fő látványossága lett az Erdei Múzeumvasút.
A telepről kicsattogva az útátjáró után Csarnapuszta rendben tartott kertjei, hétvégi házai előtt, a Királyháza-Diósjenő felé tartó aszfaltúttal párhuzamosan haladnak a játékvasútra hasonlító szerelvények. Szédítő sebességre senki ne számítson, de a kisvasutazás nem is erről szól. A szemrevaló dácsákat magunk mögött hagyva érjük el Kőrózsa megállóhelyet, ahol egy panzió és étterem található az egyik oldalon, a másikon pedig – a patakon túl – egy egykori sípálya nyomai vehetők ki a domboldalban. A pálya aljában lévő kis felvonóházban talán még ma is megvannak a szebb napokat látott tárcsás vagy csákányos eszközök. Hamarosan Godóvár állomásra érünk – amikor 2000-ben újraindult a kisvasút, idáig jártak a szerelvények. Miután elhagyjuk a kétvágányos állomást, ami mellett nyáron a Nagyvölgyi strand kínál felfrissülést, először keresztezzük a Csarna-patakot. Nehéz elképzelni a békésen csörgedező vízfolyásról, hogy mekkora pusztítást tud végezni egy-egy áradáskor. A Kemencei Erdei Múzeumvasút - Pest megyei mustra. (Aki a felső végállomáson a szerelvényről leszállva akár csak egy rövidebb túrára indul az egykori nyomvonalon, maga is láthatja azonban, mire képes a természet ereje. )
Ennek végén térjünk jobbra a Bem utcán, majd az első kereszteződésben menjük a balra tartó utcán. Mután átkeltünk a Kemence-patak felett, a T elágazásban forduljunk balra a Csarnavölgyi útra, ahonnan már a K, P, S és ᵯ jelzések kalauzolnak bennünket. A múzeumot az út jobb oldalán találjuk (750 m). Parkolás Kemencét a 12-es útról Szob felől Ipolydamásdon, Letkésen, Ipolytölgyesen és Vámosmikolán át, a 2-es útról pedig Hont felől Parassapusztán és Bernecebarátin keresztül tudjuk megközelíteni. A faluban a Fő útról a Csarnavölgyi útra kanyarodva érjük el a múzeumot. A múzeum előtt és a környező utcákban ingyenesen parkolhatunk. Koordináták DD 48. 013466, 18. 893577 DMS 48°00'48. Kemencei Erdei Múzeumvasút - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. 5"N 18°53'36. 9"E UTM 34U 342914 5319943 w3w ///rúzsok. gépész. utónév Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű Hossz 4 km Időtartam 0:25 óra Szintemelkedés 95 m Szintcsökkenés 0 m A Börzsöny kivételes hegység hazánkban a kisvasutak szempontjából, hiszen három sínpáron zakatolnak vonatok az erdőben.
A Börzsöny északnyugati lábánál, a természet közelségében fekszik Kemence, egy gyönyörű település a fővárostól mindössze 80 km-re. Az itt található Erdei Múzeumvasút Kemence és Feketevölgy állomások között közlekedik menetrend szerint áprilistól októberig, szabad- és munkaszüneti napokon is. Kemence település története A Pest megyei község története régmúltra nyúlik vissza. Már 1156-ból is maradtak fent írásos emlékek Kemencéről. Számos látnivaló várja itt a családokat, akár egy egész napot is el lehet tölteni a környék érdekességeinek felfedezésével. Érdemes megnézni az egykori megyeházat, ami jelenleg iskolaként működik a község központjában. A barokk stílusú épület 1751-ben készült, falán Domszky Pál, a lengyel-magyar kapcsolatok kutatójának emléktáblája található. Kemencén egy tájház is várja a látogatókat, ahol régi használati eszközök és népi bútorok elevenítik fel régi idők hagyományait. A község központjában helyezkedik el a helyi római katolikus templom, amit 1769-ben építettek.