A Honfoglalás, amely Magyarország második legnagyobb festménye, ma az Országház Munkácsy-termének falát díszíti. Munkácsy Mihály Honfoglalás című képe (Fotó: MTI/Czimbal Gyula) Munkácsy a millenniumi ünnepségek után összeroppant, elhatalmasodott rajta az elmebaj. 1900. május 1-jén, alig 57 esztendősen halt meg a németországi Endenichben, bolondokházában. Budapesten állami temetést kapott néhány nappal később, a síremlékét 1911-ben avatták fel a mai Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Munkácsy Mihály síremléke a Fiumei úti sírkertben (Fotó: MTI/Bruzák Noémi) A műértők egyetértenek Munkácsy stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Életművét ócsárolták vagy dicsőítették a mindenkori korízlésnek megfelelően, azonban a műértők mindig is sokra értékelték. Térdre borultak és imádkoztak a magyar zseni műve előtt | Híradó. A párizsi Musée d'Orsay, a moszkvai Puskin Múzeum, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a seattle-i Frye Art Museum, a Detroit Institute of Arts vagy a Philadelphia Museum of Art is őrzi alkotásait.
Az irányzatot legtisztábban felmutató német irodalomban három szemléletmód különböztethető meg, főként a kezdeti szakaszban. Az egyikre az aktív és konkrét kritika a jellemző, a legközvetlenebbül ők kapcsolódnak a hagyományhoz (Heinrich Mann). A másik szemléletmódot a fenyegetettség érzése, a világot fenyegető veszélyek víziói, az emberi lét visszarettentő volta hatja át (Gottfried Benn). A legnépesebb és a legtisztábban expresszionista a harmadik csoport. Náluk a világ és a lét fenyegetettsége mellett az eszményi világ himnikus képzetei is megjelennek (Johannes R. Becher, Ivan Goll). Az irányzat folyóiratok és könyvkiadók körül szerveződött, de ezeket megelőzték a mozgalmat életre hívó képzőművészeti csoportosulások. Közülük a legjelentősebb a Die Brücke (A híd), amely nevének megfelelően hidat kívánt verni a modern német és francia törekvések közé. Festészeti Irányzatok Időrendben / Strabag Festészeti Díj 2008 | Ludwig Múzeum. 1906-ban szervezték első kiállításukat Drezdában. 1911-ben Berlinbe települtek át, s ez felbomlásukhoz vezetett ( Emil Nolde, Axel Gallén-Kallela stb.
Élete fő műve Krisztushoz kapcsolódik Munkásságának gigantikus pillére a Krisztus-trilógia: 1881-ben készült el legmonumentálisabb – és talán legismertebb – alkotásával, a Krisztus Pilátus előtt című festménye; 1884-ben tette meg az utolsó ecsetvonást a Golgotán, és egy utolsó igazi felragyogásként 1895-ben befejezte az Ecce homót. Ezeken a képeken Munkácsy a romantikát a realizmus kifejezésmódjával párosította. A Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotások Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként, a bibliai üdvtörténet beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. A festmények elkészülésüket tekintve nem időrendben követik egymást, hiszen az utolsóként megfestett Ecce Homo a második a szenvedéstörténet rendjében, és csak ezután következik a Golgota. Ez utóbbi fő alakjához, a megfeszített Krisztushoz nem akadt modell, ezért Munkácsy saját magát köttette a keresztre, és az így készült fényképek alapján dolgozott. A Krisztus Pilátus előtt – a "nagy" Krisztus-kép – az első pillanattól a nemzetközi figyelem középpontjába került.
A nyertes pályázatokat oklevéllel, tárgynyereménnyel díjazzuk. Ne feledd, részvételeddel hozzájárulsz egy olyan közös ügy megoldásához, amit csak együttes erővel tudunk megtenni! Egy olyan ügyben, amiben minden ember cselekedete számít és fontos! Ez határozza meg esztétikai nézeteiket is, amelyek a valóság és a művészet ellentmondásos kapcsolatát rögzítik. E két szférát részben egymástól idegennek találják, részben úgy gondolják, hogy az alkotónak a műben megmutatkozó akarata változtathatja meg a világot. A művekben nem az értelmi, hanem az érzelmi és akarati elemek és az ezeknek megfelelő kifejezésformák uralkodnak, leggyakrabban a kinyilatkoztatás, az elragadtatás, a csalódottság, a kétségbeesés, az undorodás, az átok. Témáikat a fogalmi elvontság és az általánosság jellemzi. Az alkotónak önmagában kell meglelnie és önmagából kivetítenie a lényeget. Központi gondolatuk az Ember, az Új Ember és a Tett. A Tett lényege, hogy az Új Ember hajtja végre, az Új Ember lényege, hogy Tettet hajt végre.