Vacsora öt személyre vígjáték Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát. Épp a férj szüleit várják, vacsorára. No, ilyenkor szokott a helyzet elfajulni – és ez történik ezúttal is. Nem mintha egy anyós érkezése, a világon bárhol, bármi jót ígérne: de itt, a hamvába holt ipari projektek földi pokollá lett romjain, a világmegváltó eszmék paródiává züllött roncsai között egy anyós is duplán fáj. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. Nem csoda tehát, ha az este pillanatok alatt csatatérré varázsolja a vacsoraasztalt, mégpedig olyan csatatérré, ahol győzni nem lehet, csak – optimális esetben – kevésbé veszíteni, mint az ellenfél, vagy –ség. Még szerencse (ha ennek a szónak ebben a tér-idő környezetben volna bármiféle jelentése), hogy minden rosszból, a legrosszabbikból is, van kiút.
A keresés nem eredményezett találatot. Ennek az alábbi okai lehetnek: • elírtad a keresőszót - ellenőrizd a megadott kifejezést, mert a kereső csak olyan termékekre keres, amiben pontosan megtalálható(ak) az általad beírt kifejezés(ek); • a termék megnevezésében nem szerepel a keresőszó - próbáld meg kategória-szűkítéssel megkeresni a kívánt terméktípust; • túl sok keresési paramétert adtál meg - csökkentsd a szűrési feltételek számát; • a keresett termékből egy sincs jelenleg feltöltve a piactérre; • esetleg keress rá hasonló termékre.
Azért fontos ezt megemlíteni mivel a színpadon is egy lakótelepi lakás szériabútorai között gubbaszt Kadri a főszereplő akit Páder Petra személyesít meg. Végtelenül elégedetlen sorsával ezért aztán még a kákán is csomót talál mikor férjével kényszeredetten szót vált. Persze érthető, hiszen az ifjú férj mérnöki diplomával kénytelen a bányában dolgozni, ezenkívül vedeli a vodkát, nincs tehát kiút a reménytelenségből. A néző ebbe az "idillbe" pottyan bele megtudva azt, hogy az amúgy sem szeretett anyós és após jön vacsorára. Az ifjú férj terít, készülődik a feleség teljes közönye mellett, majd csengetnek. Megérkeznek a fiatalember szülei Spolarics Andrea az anya és Ilyés Róbert az apa személyében. Innentől kezdve megszokott diskurzus követi egymást, az anyós jó tanácsai az egyre feszültebb menyecske okítására, miközben az após merev részegre issza magát. De iszik a fiatal férj is és ennek természetesen veszekedés lesz a vége, és jön a kiábrándító sértegetések özöne. Tulajdonképpen a vacsora nem öt csak négy személyre szól hiszen az ötödik vendég hívatlanul toppan be, egy jó barát aki egy üvegvodkát szorongat a kezében.
Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát. Épp a férj szüleit várják, vacsorára. No, ilyenkor szokott a helyzet elfajulni – és ez történik ezúttal is. Nem mintha egy anyós érkezése, a világon bárhol, bármi jót ígérne: de itt, a hamvába holt ipari projektek földi pokollá lett romjain, a világmegváltó eszmék paródiává züllött roncsai között egy anyós is duplán fáj. Nem csoda tehát, ha az este pillanatok alatt csatatérré varázsolja a vacsoraasztalt, mégpedig olyan csatatérré, ahol győzni nem lehet, csak – optimális esetben – kevésbé veszíteni, mint az ellenfél, vagy –ség. Még szerencse (ha ennek a szónak ebben a tér-idő környezetben volna bármiféle jelentése), hogy minden rosszból, a legrosszabbikból is, van kiút. Igaz, ebben a tér-idő környezetben a még rosszabb felé nyílik, de legalább kiút, és hőseink szépen végig is gyalogolnak rajta.
Február 19-én, szombat este 19:00 órától premierrel készül a SzínházTV. Elrepítik a közönséget a 70-es évek világába, ahol számos olyan korleletettel, társadalmi és világnézeti dilemmákkal találkozhat, melynek nyomai egy fél évszázaddal később hazánkban még mindig fellelhetőek. Az előadás tűpontosan vezeti a nézőt végig a drámai cselekményen, amit a rendező bőséges humorral itat át, miközben a női szerepkörök is kirajzolódnak a 70-es évek hétköznapjaiból. Ajánló a darab elé: Észtországban járunk, illetve az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban, a hetvenes évek végtelen közepén, olajbányászatból élő kisvárosban, lakótelepi tisztaszobában. Fiatal házaspárt ismerhetünk meg, a geopolitikai helyszín és a történelmi idő afféle mintapolgárait, vagyis mérnök férjecskét és tudós asszonykát. Épp a férj szüleit várják, vacsorára. No, ilyenkor szokott a helyzet elfajulni – és ez történik ezúttal is. Nem mintha egy anyós érkezése, a világon bárhol, bármi jót ígérne: de itt, a hamvába holt ipari projektek földi pokollá lett romjain, a világmegváltó eszmék paródiává züllött roncsai között egy anyós is duplán fáj.