Ez a diktátum nem volt más, mint magyar jókedv megvámolása a bécsi udvar részéről. Az udvari bálok "bérlői" a farsangi mulatságokat természetesen zárt termekben, korlátozott számú kiváltságos közönség részére rendezték, melyekből befolyó pénzösszegek is a bécsi kamarát gazdagították. Vidám farsangi köszöntők virágok. A hazai rendezvények közönsége a XIX század első felétől a gazdag osztrák és német származású olyan pesti polgárságból verbuválódott, akikkel a báli szezonokban a nemzeti érzelmű magyar tanulóifjúság, rendszeres összetűzésbe keveredett. A rendelet legfőbb célja természetesen a magyar polgárság elnémetesítése volt, de az udvar igyekezete ellenére sikertelenül, mert mint megtudjuk a korabeli "Ország Tükre" című pesti közlöny 1863-as számából, idézem: 'Az idei farsangi bálok vigalmának az adott sajátszerű fényt, hogy a jelenlevők a nemzeti öltözékek szépségével tündököltek. " Ezt a nemzeti kiállást tanúsító hagyományt nemzetünk szellemi örököseinek, talán a középiskolai és egyetemi fiatalságnak legalább farsang idején nem ártana feleleveníteni és példamutatásként a jövő nemzedéke számára tovább örökíteni.
Mindent összevetve a farsang egy világi, gazdag néphagyományokra épülő időszak. Időpontok A farsang vízkereszttől húshagyókeddig tart, azaz január 6-tól húsvétvasárnap előtti 47. napig, hamvazószerda előttig. Farsangvasárnaptól húshagyókeddig több országban is karnevállal ünnepelnek, vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik ezt az időszakot. Télbúcsúztató jellegéről, a tél elűzéséről szól Magyarországon a mohácsi busójárás, külföldön ugyanekkor rendezik meg a velencei- és a riói karnevált. Farsangvasárnap A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Farsangi népszokások | Ötvenentúl.hu. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Farsanghétfő Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. Ezen a napon általában szalmabábút vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja – egyházi ünnep, azonban az emberek időjósló napnak is tartották. Ha ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és enyhe időt talál, még visszabújik, mivel akkor hideg idő várható a maradék télre, ha viszont csípős hideget, akkor a tél hamar véget ér., pub-6215625291739348, DIRECT, f08c47fec0942fa0 Február 3. Farsangi köszöntő - kovacsneagi.qwqw.hu. Balázs-napja: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásakor gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. Virágvasárnap: A magyar népszokásokban a virágvasárnaphoz kapcsolódott a barkaszentelés, a "Bújj-bújj, zöld ág" játék, de sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút e napon a hosszú téltől. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, elvitték a legközelebbi patakig, és éneklés közben levetve a ruháit, vízbe dobták. Ilyenkor abból, hogy a víz a bábot hogyan és merre viszi, jövendöltek a jelen lévők férjhez meneteléről. Van azonban arra is adat, hogy a bábot elégették.