Ezt a hipotézist kizárva egy másik jelenségben kell keresnünk a mező eredetét: a föld forgását. Ennek eredményeként az olvadt mag nem egyenletesen forog, létrehozva a dinamó hatást, amelyben egy folyadék spontán mágneses teret generál. Úgy gondolják, hogy a dinamo-effektus okozza a csillagászati tárgyak, például a Nap mágnesességét. De mindeddig nem tudni, miért képes egy folyadék ilyen módon viselkedni, és a megtermelt elektromos áramok hogyan képesek megmaradni. jellemzők - A föld mágneses tere három hozzájárulás eredménye: maga a belső mező, a külső mágneses mező és a kéregben lévő mágneses ásványoké: Belső tér: hasonlít egy mágneses dipólhoz (mágnes), amely a Föld közepén helyezkedik el, és hozzájárulása körülbelül 90%. Időben nagyon lassan változik. Külső mező: a légköri rétegekben zajló naptevékenységből származik. Nem úgy néz ki, mint a dipólus, és sok változata van: napi, éves, mágneses viharok és így tovább. A földkéregben található mágneses kőzetek, amelyek saját teret is létrehoznak.
Minden mágneses anyag rendelkezik mágneses mezővel, amely láthatatlan vonalakat sugároz a két pólusa között, amelyeket mágneses erővonalaknak nevezünk. A Földet egy óriási rúdmágnesnek tekintik, amely mágneses erővonalakat sugároz a déli és északi pólusok között. Általában azt mondják, hogy a Föld mágneses tere mélyről indul ki a Föld magjából. Ez a bejegyzés a Föld mágneses erővonalainak eredetének és viselkedésének magyarázatával foglalkozik. Mielőtt megismerkednénk a Föld mágneses erővonalaival, ismernünk kell a Föld mágneses mezőjének fogalmát. A Földnek megvan a maga mágneses tere, más néven geomágneses mező, amely ugyanúgy működik, mint a mágneses anyag mágneses tere. A Föld mágneses tere a Föld belső magjából emelkedett ki, és kinyúlt az űrből. Mik a Föld mágneses erővonalai? A föld mágneses térvonalai Kép kredit: pixabay Tudjuk, hogy Földünket mágnesnek tekintik, amelyben mágneses mezők vannak. A mágneses tér létrehozza a mező körüli erő képzeletbeli vonalát. A Föld mágneses erővonalai képzeletbeli mágneses erővonalak, amelyek a Föld déli feléből sugároznak, és az északi felénél térnek vissza a Földbe.
Egy érdekes megjegyzés az, hogy már régóta esedékesek vagyunk a visszafordításra. Az utolsó körülbelül 780 000 évvel ezelőtt történt. Sok cikket írtunk a Földről a Universe Today számára. Itt egy cikk arról, hogyan a A geomágneses megfordítás nem jelenti a végítéletet 2012-ben, és itt van egy cikk arról, hogyan a napvihar összenyomta a Föld légkörét. Több erőforrást szeretne a Földön? Itt egy link a A NASA Human Spaceflight oldala, és itt van A NASA látható Földje. Felvettük az Astronomy Cast egy epizódját is a Földről, a Naprendszeren keresztüli túránk részeként – 51. rész: Föld. Referencia: NASA: Változik a Föld mágneses tere?
A Föld mágneses terének oka, a bolygónk belső szerkezetében működő dinamó-mechanizmus, melynek hatására a mágneses pólusok folyamatosan vándorolnak. Bár szakértők napjainkban már viszonylag pontosan képesek mérni a mágneses mező változásait, azoknak kiváltói okairól keveset tudnak. Egy, a Nature Communicationben megjelent tanulmányban számolnak be eredményeikről – Christopher Davies kutató vezetésével – a Leedsi Egyetem munkatársai, akik egy szimulációssorozat segítségével próbálták vizsgálni a Föld mágneses terét: a kutatás eredményeiből kiderül, bolygónk mágneses mezője a vártnál sokkal gyorsabban változhat – tudhatjuk meg az IFLScience beszámolójából. Mivel mágneses mező alakulása képes arra, hogy nyomokat hagyjon bizonyos kőzetekben, a kutatók, szimulációik során az elmúlt százezer évre kiterjedően megpróbálták reprodukálni a mágneses tér változásaihoz kapcsolódó geológiai mintákat. Eredményeikből kiderül, hogy a mező változása az eddig ismert értékek akár tízszerese is lehet. "Nagyon hiányos ismereteink vannak arról, hogy milyen lehetett a mágneses tér 400 évvel ezelőtt.
A tudósok mégis elvetették ezt az elméletet, ugyanis a becsapódások előidézte dinamóhatás legfeljebb tízezer évig maradhatott fenn. A másik kutatási irány a Hold forgásában kereste a megoldás kulcsát: nevezetesen abban, hogy az égitest magja némileg eltérő tengely körül forog, mint a külső mag körül elhelyezkedő réteg, a köpeny. A jelenség imbolygást – szaknyelven precessziót – kelthet, amely módfelett felkavarhatja a belső magot. (A csillagászatban a precesszió kifejezés alatt általában a földtengely a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező elmozdulását értik. ) A precessziós elmélet figyelembevételével a holdi mágneses tér akár 1, 8 milliárd évvel ezelőttig is fennmaradhatott volna. "Nagy kérdés, hogy mikor és miért kezdett összeroskadni a dinamómechanizmus" – mondta Suavet, majd hozzáfűzve: "hasonlóképpen rejtély, hogy miért volt egykoron olyan intenzív a holdi mágneses tér, és hogyan szűnt meg létezni az idők folyamán. Forrás: MTI