Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is. Az erdei fülesbaglyok életét számos tényező veszélyezteti, köztük a fiókákra számos ragadozó jelent veszélyt (róka, nyest, héja és egerészölyv); közúti ütközések; erdőgazdálkodás. Ezeknek a baglyoknak komoly mezőgazdasági értékük is van, hiszen elpusztítják azokat a rágcsálókat, amelyeket nélkülük csak komoly anyagi ráfordítás és a környezetre is káros anyagok felhasználásával lehetne kiiktatni. Egy erdei fülesbagoly átlagosan napi 2, 5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállatot fogyaszt el, így a több mint három téli hónap 100 napos telelési időszakával számolva a Magyarországon telelő 11 412 bagoly több mint 2, 8 millió rágcsálót pusztít el. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.
A Magyar Madártani Egyesület által 1979-ben útjára indított "Év madara" program célja, hogy az emberek figyelmét ráirányítsa a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra, és madárcsoportokra. Minden évben három madárfajból választhat a szavazáson részt vevő nagyközönség, ezeket az MME szakemberei határozzák meg szakmai szempontok figyelembevételével. 2019-ben egyébként a gólyatöcs az év madara. Kiemelt kép: iStock
Nem kevés veszélyt jelent, hogy a forrásoknak a száma folyamatosan csökken. Emellett a világszerte több helyen felbukkanó szalamandraevő kitridgomba is fenyegetettséget jelent a fajra. Hogy hazánkba ne kerülhessen a kórokozó, 2017 júliusa óta tilos a szalamandrafélék és a szögletesfogsorú-gőtefélék bármely fajának tartása, forgalmazása. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 000 Ft. Az év rovara: a havasi cincér A foltos szalamandrához hasonlóan a havasi cincér sem keverhető össze más hazai fajjal: testét sűrűn álló, kékesszürke szőrök fedik, amik bársonyosnak tűnő fekete foltba tömörülnek. Európa déli részén gyakori, hazánkban leginkább a hegyvidéki bükkösökben él: a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Mecsekben is rábukkanhatunk. Mai helyzete: A havasi cincér lokális kipusztulásához vezethet, ha a nagyobb tarvágásoknál a tápnövényül szolgáló fák minden egyedét eltávolítják. A nyár elejéig letermelt faanyagokra számos nőstény érkezhet peterakás céljából, ami szintén veszélyt jelent, hiszen az elszállításkor ezek megsemmisülnek.
Az erdei fülesbaglyok nyugalmának biztosítása a pihenőhelyeken elengedhetetlenek a faj védelme érdekében. Közös érdekünk ez, hiszen nagy rágcsálófogyasztók. Az MME honlapján 2019. június 24-július 25. között zajlott az internetes lakossági szavazás 2020 év madaráról. A szavazás nyertese az erdei fülesbagoly lett. A három választható faj az uráli bagoly, a füleskuvik és az erdei fülesbagoly volt. Alfred Brehm így írja le az erdei fülesbaglyokat Az állatok világa könyvében: "Ez a nemzetség a buhutól abban különbözik, hogy testalkata karcsúbb, szárnya hosszabb, második evezője a leghosszabb, lába rövidebb, fülpamatjai hosszabbak és fülnyílásai rendkívül fejlettek s az arcot övező fátyol jól kivehető. A mi erdei fülesbaglyunk színezetét tekintve igen hasonlít a buhuhoz, csakhogy világosabb, mert rozsdasárga alapszínét a fekete szárfoltok és harántrajzolatok nem fedik el annyira. Felső része homályos rozsdássárgás alapon sötét szürkésbarnán foltozott, pettyezett, hullámozott és szalagozott, a világosabb alsó részen sötétbarna, a melltájon kereszt alakú foltokkal, fülkagylója hegyén és külső szélén fekete, belső szélén fehéres, a szemgyűrűje szürkés rozsdássárga.
A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választották az idei év madarának. A címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a figyelmet. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra. A gólyatöcs a szavazatok 40 százalékát kapta. gólyatöcs – 3617 (40%) nagy póling – 2882 (32%) gulipán – 2494 (28%) A gólyatöcs, régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot. Gólyatöcs Forrá Zoltan Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók.
Evező- és kormánytollai szalagozottak. Csőre feketés, szeme élénksárga. A tojók valamivel sötétebbek, a fiatalok kevésbé élénk színűek, mint a hímek. Egész Európában fel az északi szélesség 64 fokáig fordul elő, szintúgy Ázsiában az erdőöv északi szélétől, Közép-Ázsián át az Uráltól Japánig honos. Délen már ritkább, Északkelet-Afrikában a Kanári-szigeteken és Északnyugat-Indiában valószínűleg csak átvonulóban fordul elő. Neve nagyon megfelelő, mert otthonát rendesen csak az erdőben üti fel. " Az erdei fülesbagoly Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Előszeretettel foglalja el költőhelyül a varjak, szarkák fészkeit. Évente egyszer költ, viszonylag korán, már márciusban teljes a fészekalja. Egy átlagos fészekalj 5-6 tojásból áll. Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek. A telet gyakran a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át.