Ez a cikk 2009. novemberében frissült utoljára. Azóta történhettek olyan jogszabályváltozások, amelyeket a tartalom felhasználásánál figyelembe kell venni. Kedves Partnerünk! A könyvvizsgáló a tevékenységét a törvényi előírások és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által kidolgozott standardok alapján végzi. A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata: - a beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, - a számviteli rendelkezések és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, - és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, - a beszámoló záradékkal való ellátása (záradékolása). A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni, a tevékenysége során tudomására jutott információkra vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli. Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, továbbá indokolt esetben jogosult, illetve köteles a a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.
Nemzetközi kapcsolatok A Magyar Könyvvizsgálói Kamara teljes jogú tagja a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetségnek (IFAC), valamint a könyvvizsgálók európai szervezetének (Accountancy Europe). A kamara számos ország szakmai szervezeteivel kötött együttműködési megállapodást, képviselőink rendszeres résztvevői és előadói a nemzetközi szakmai konferenciáknak. A kamara törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter gyakorolja. Létszám adatok (2019. augusztus) Természetes személyek száma 4. 319 fő – ebből aktív 2. 397 fő – ebből szüneteltető tagsági viszony 1. 922 fő Társaságok száma 1. 548 db
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke Dr. Pál Tibor. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
A hazai könyvvizsgálat és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara története Magyarországon a XX. század első felében történtek kezdeményezések a hazai revízió kialakítására. 1911-ben néhány jeles szakember, akik a szükséges elméleti ismereteken túlmenően megfelelő gyakorlati tapasztalattal is rendelkeztek (bíróságokon vagy bíróságon kívüli könyvszakértők), megalakították a Magyar Revizorok Szövetségét, mely pár éves munkásság után megszűnt. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1926-ban a hazai gazdasági élet 36 kiemelkedő könyvszakértőjét "hites kamarai revizorrá" nevezte ki, mely könyvszakértők ugyanabban az évben megalapították a "Hites Kamarai Revizorok Szövetségét". Az 1930. évi V. törvénycikk törvényes alapra helyezte a hites könyvvizsgálatot és szabályozta a könyvvizsgálói képesítést. 1932-ben megalakult a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete. A II. világháború befejezése után a hites könyvvizsgálók működtek közre az ún. 1947. január 1-jei forintmérleg felülvizsgálatában és annak záradékolásában.
A könyvvizsgálói tevékenység végzése kötelező kamarai tagsághoz kötött, ezért a kamara – vélhetően jogsértő – magatartása az egész szakmát érinthette, vagyis jelentős mértékben torzulhatott az árverseny a könyvvizsgálói szolgáltatások hazai piacán. A megrendelői oldalon jellemzően cégek állnak, melyeknél a könyvvizsgálói szolgáltatások rendszeres, szükségszerű költségként jelentkeznek. A könyvvizsgálói díj – mint minden költség – beépül a vállalatok által kínált termékek és szolgáltatások árába, így a kamara magatartása végső soron a fogyasztókat károsíthatta meg. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.