SZERELMES VAGYOK ÉN... Szerelmes vagyok én; Megmondjam-e kibe? Egy barna kisleány Hófehér lelkibe! Hófehér a lelke Ennek a kislyánynak; Liliomszála ő Az ártatlanságnak. Fehér, mint a galamb, Amelynek képibe' Isten a szent lelket Az égből küldte le. Szállj rám, fehér galamb, Galambomnak lelke, Hadd legyek megáldva, Legyek megszentelve. Hogyha már hallottam Szárnyad csattogását, Hadd halljam egyúttal Szíved dobogását! Nagybánya, 1846. Sohasem volt az szerelmes - Petőfi Sándor szerelmes verse. szeptember végén
A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György Balogh Sarolta - Csibész igaz története Kedves Gyerekek! Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Csibész igaz története című könyvet, amely sok verset és mondókát tartalmaz a legkisebbek számára. Ezek főleg az állatokról, azok kedves, néha rosszcsont viselkedéseikről szólnak. Hasonlítva ezzel a gyerekekre, és ettől lesznek nagyon szerethetőek, éljenek bár a mi közelségünkben vagy a természetben. Remélem, felkeltettem az érdeklődéseteket ezzel a kis ajánlóval, mert föltételezem, Ti is szeretitek az állatokat. Petofi sandor szerelmes versek 2. Akárcsak azok a bátaszéki gyerekek, akik a Kanizsai Dorottya Általános Iskolába járnak, és Bátki Erika tanárnő vezetésével, sok szeretettel és tehetséggel készítették a könyv illusztrációit.
Szép a rózsa hajnal-ébredése, A leányka arculatja szebb volt. Messze bércek kékellő homályán Bájjal ég az arany esti csillag; A leányka nefelejcs-szemében Tündérfénnyel szebb csillagzat égett. Csattogánynak zengeménye nyájas Csendes éjjel, viruló berekben; Nyájasabban kelt a lányka hangja Ajaki paradicsom-kertéből. És ha tiszta a liget virágit Gyémánt-cseppel éltető patakcsa: Tiszta volt a lyányka keble szinte, Tiszta szíve, tiszták érzeményi. A leánykát hévvel én szerettem, Őt szerettem első szerelemmel, Érte gyúltam őrült gerjelemben, S haj, a végzet elszakaszta durván, Elszakaszta mindörökre tőle! Hagyjatok, ha néha álmim őtet Elragadtan a dicsőet festik, Oh barátim, hagyjatok zokogni: Veszteségem szörnyü, mondhatatlan! Küldd el ezt a verset szerelmednek! További versek honlapunkról: » Vágy Királyi kertben liliom sóhajtoz. Felhő... » Minden jelben Minden jelben tegnap óta csak te vagy. Petőfi sándor szerelmes verse of the day. Uj... » Háladatlanság Hazudság, amit írtam Lánykák szerelmiről: Ők... » Csontig meztelen A homlokod már egész meztelen s szemed két... » Szerelmes varázs Mondják, sebek fennen sírnak: Ám mi ketten Rége... » Az esthajnal szerelme Őszikék dajkálta ringó dalbölcsőben: így... » Vége Mind kikísértük, elment a vendég; szavuk a... » Akarlak, hát hazudjunk Adás, igéret, tilalom, Parancsolat avagy... » Két sziv között A szív forrong, lázad - de vár is... Látod,... » Mindig velem vagy Ha nem vagy nálam, akkor is velem vagy.
Laár András - Laár Pour L'art Sokáig nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Petőfi Sándor: Szabadság, szerelem! - Magyar versek. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy "kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a "kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két "művész" döntőbírósága elé.