A teljes napi munkaidő napi 8 óra, heti negyven óra. Vannak-e kivételek? Bizonyos esetekben például készenlét, munkáltat, a tulajdonos közeli hozzátartozója - napi 12 óra, illetve heti 60 óra a mértéke, de ezek szigorú és kis kivételek. Hogyan gyakorolhatja a munkaadó a munkaidő beosztását? A munkaidő beosztása a munkáltató joga, de ezt a jogszabályi előírások korlátozzák: előre írásban meghatározott idővel és időtartamra kell közölni a munkavállalóval. Kötelező a törvény szerinti pihenőidő - munkaközi szünet, két munkanap közötti pihenés, heti két pihenőnap, éves szabadság kiadása. A munkavállalónak ezen kívül nincs beleszólása a munkaidő beosztásánál, csak a munkaszerződés megkötésénél lehet a szabályozást irányítania. Mennyit lehet túlóráztatni a munkavállalóval? A törvényben maximalizált túlóra-szám évente legfeljebb 200 óra, kollektív szerződés szerint 300 óra lehet. Munka törvénykönyve heti munkaidő 8. Heti 5 napon keresztül legfeljebb 40, illetve 48 óra munkavégzését nevezhetjük törvényesnek és szabályszerűnek. Ha a munkaidő-beosztást szabályosan közölték, azután az attól eltérő napi munkavégzés időtartama minősül rendkívüli munkavégzésnek.
A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Ha ezen időtartamon belül módosítja a beosztást a munkáltató, rendkívüli munkavégzésnek minősül. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Munkaszüneti napra nem lehet beosztani rendes munkaidőt. ha ezeken a napokon dolgozik a munkavállaló, az mindenképpen rendkívüli munkavégzésnek minősül. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. Édes a pihenés – a heti pihenőidő és a heti pihenőnap különbsége - Adó Online. és december 25-26. és hó végén ki kell fizetni. Napi, heti munkaidő A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, A heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a munkaidőkeret egész tartamában átlagban kell figyelembe venni (vagyis előfordulhat, hogy egyik héten csak 20, másik héten pl 60 órát dolgozik valaki).
Heti pihenőidő tehát tarthat például péntek 12 órától vasárnap 11:59-ig. Viszont a heti két pihenőnapos rendszerhez képest az is különbség, hogy a heti pihenőidő nem darabolható ketté, hanem egybefüggőnek kell lennie az erre kijelölt, legalább 48 órának. Melyek az előnyei, hátrányai a heti pihenőidős rendszernek? A MUNKAIDŐ KERET ÉS AZ ELSZÁMOLÁSI IDŐSZAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA | Kontroport Kft.. – Mint láthattuk, a heti pihenőidőnél nincs szabály az időablak vonatkozásában, tehát megengedhető a naptári napokat nagyban átfedő munkanapok és heti pihenőidő kijelölése. Számolni kell azzal, hogy ez hosszútávon jelentősen megterhelheti a munkavállaló egészségi és szociális helyzetét, családi életét, és ez pszichés vagy fizikai ártalmakhoz, illetve munkahelyelhagyáshoz vezethet. – A heti pihenőidő rendszere jelentősen megrövidítheti a munkavállaló tényleges pihenését. Hiszen ha heti két pihenőnappal számolunk, amelyet a munkáltató például az általános munkarend szerint szombatra és vasárnapra ad ki, akkor a munkavállaló többnyire már péntek délutántól (munkaidő végétől) hétfő reggelig (a hétfői munkakezdésig) pihen.
(Ugyanígy nem rendelhető el, hogy például "a munkavállaló március 15-éje" március 15. 18:00 órától március 16. 17:59-ig tartson. ) Az viszont még szabályos, ha a vasárnapi pihenőnap vasárnap reggel 7 órától hétfő reggel 6:59-ig tart. Megjegyzendő, hogy bár ezt a korlátozást a törvény csak a heti pihenőnapoknál és munkaszüneti napoknál írja elő, ez – heti pihenőnapos rendszer alkalmazása esetén – többnyire kihat a munkanapok kereteinek meghatározására, hiszen a munkanapok és a heti pihenőnapok, illetve munkaszüneti napok egymással összefüggő láncolatot alkotó 24 órás időszakok. Munka törvénykönyve heti munkaidő a 1. Ha a munkáltató a heti pihenőnapok rendszerét alkalmazza, figyelembe kell vennie egy további értelmező rendelkezést: a munkajog ugyanis a "hét" fogalmát is kicsit eltérően határozza meg a naptári héttől. Egy "hét" alatt vagy egy rendes naptári hetet, vagy egy megszakítás nélküli 168 órás időszakot kell érteni, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható (azaz ha a munkáltató a fentiek szerint a munkanapokat elcsúsztatja a naptári napoktól).
A párhuzamosan, de csúsztatva az elszámolási időszakok így hetente kezdődnek, és járnak le. A munkáltató úgy osztja be munkavállaló munkaidejét, hogy akár egyenlőtlen munkaidő-beosztással az adott elszámolási időszak végére az adott heti munkaidőt a munkavállaló ledolgozza. A munkaidőkeret és az elszámolási időszak összehasonlítása Mind az elszámolási időszak megállapítása, mind a munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget ad a munkáltatónak a munkaidő egyenlőtlen beosztására, így mindkét formában a munkavállalók munkaidejét az egyenetlenül jelentkező termelési feladatokhoz, a megrendelések hullámzásához tudja igazítani a munkáltató. Különbségek a munkaidőkeret és az elszámolási időszak között: · a) Az egyes munkaidőkeretek egymást követik, ha az egyik munkaidőkeretnek vége van, csak akkor kezdődik a másik. A munkavállalóra mindig csak egy munkaidőkeret lehet irányadó. A túlóra szabályai. Az elszámolási időszakok azonban egymásra épülnek, egymással párhuzamosan telnek. Minden egyes heti munkaidő ledolgozására új elszámolási időszak kezdődik, és a korábbi elszámolási időszakok is fennállnak egymás mellett.
Munkaidő-keret alkalmazása nélkül mindenképp a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk. Munka törvénykönyve heti munkaidő a 8. A tapasztalat azt is mutatja, hogy a munkáltatók sok esetben nem ismerik a munkaidő-keret adta lehetőségeket és az alkalmazás előnyeit, feltételeit. Pedig egy megfelelően és körültekintően elkészített munkaidő-keret szabályzattal és kevés többlet adminisztrációval lehetőségük nyílik a tevékenységük által megkívánt rugalmasabb munkaidőbeosztásra és költségmegtakarításra is. Forrás: