Önök igaz magyarként vállalnak ebben részt! Jó szerencsét! Üdv az Erdésznek! Üdv a Vadásznak! Hódolat a Teremtőnek! " Forrás: OEE Fotók: Csatlós Norbert Hírszerkesztő: Nagy László
A vadászokkal együtt, a korszellemen felülemelkedő igényességgel mutatták meg, hogy vadgazdálkodásunk a világ élvonalába tartozik. A soproni Alma Mater polgársága pedig ezzel az eseménnyel kezdte el visszanyerni az akkor már két évtizede elnyomott szuverenitását. A hagyomány kötelez. Az erdésztársadalom képviselői - kiemelten az erdőgazdaságok - komoly részt vállaltak a jövő hónapban megnyíló, "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás előkészítésében is. A színes programsorozat garancia arra, hogy az esemény valóban emlékezetes legyen. Használt Blaser Fegyverek. A kiállítás dicsőségét és üzenetét a most létrehozott emlékhelyek és telepített emlékerdők fogják hirdetni. Két hét múlva hazánk ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is. Köszönet az erdőgazdaságoknak, akik ennek tiszteletére huszonegy emlékkeresztet állítanak fel a magyar erdőkben. E keresztek keresztény civilizációnk védelmére és nemzeti összetartozásunkra fognak emlékeztetni bennünket emberöltőkön át! Szent II. János Pál pápa szavai szerint: "A nemzet csak akkor remélhet jobb jövőt, ha polgárai képesek közös erőfeszítéssel felelősséget vállalni a közjóért. "
A botok előnyös tulajdonságaival is tisztában vannak: gyakran azok segítségével ellenőrzik a vízmélységet, emellett mind a hímek, mind a nőstények szexuális segédeszközként, önkielégítésre is használják ezeket a növényi részeket. Nyitókép: Shutterstock
Harmóniáját a Teremtő vezérli. Védi és szolgálja az embert. Vallom, hogy a fenntarthatóságának letéteményese évszázadok óta a természet törvényeit ismerő, az egyetemes erkölcs parancsait követő, a szakmáját magas szinten művelő erdész. A 19. század elejétől megnyílt az út az egyes szakmák, tudományterületek magyar nyelviségének és szellemiségének kimunkálása előtt. Udv_a_vadasznak matrica - MatricaDepo - A legjobb matrica bolt. Soha el nem évülő érdemeket szerzett ebben a selmeci Alma Mater és a magyar szervezetként színre lépő Országos Erdészeti Egyesület! Egyesületünk történelmi teljesítményt mutatott fel az erdészeti szaknyelv megteremtésével. Az OEE olyan értékközösség, amivel csak kevés szakterület büszkélkedhet. A Kárpátok gyűrűjében szolgáló erdésztársadalom egy családként járul hozzá nemzetünk egységéhez. Kevés olyan szakma van, melynek ünnepi közgyűlésén, gondolatban körbetekinthetek Gyergyótól-Lendváig, Eperjestől-Temesvárig, végig a magyarlakta vidékeken. Örülök, hogy a részese, közreműködője lehetek az OEE Kárpát-medencei léptékű kiterjesztésének!
A 2019-es Tolna megyei OEE 150. Vándorgyűlés után a koronavírus világjárvány miatt csak 2021-ben, idén tarthatta meg az Országos Erdészeti Egyesület a soron következő 151. Vándorgyűlését, ezúttal az Alföldön. A Kiskunságban, Kecskemét és Bugac térségében az állami erdőket kezelő KEFAG Zrt. augusztus 26-27-én volt a rendezvény házigazdája. A magyar erdők és az annak hosszútávú fenntarthatóságát biztosító erdész társadalom ügye, nemzeti kérdés is egyben, így meghívott állami vezetőink is tiszteletüket tették az ünnepi közgyűlésen. Kiss László elnök ünnepi beszédét követően dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a következő szavakkal üdvözölte a Kormány nevében a magyar erdészeket. "Tisztelt Vándorgyűlés, Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Immár egy évtizede annak, hogy meghívást kapok patinás Egyesületük vándorgyűléseire. Több nagyszerű alkalommal volt lehetőségem az erdészek plénumát Kormányunk nevében köszönteni, melyekre 2016-ban Erdélyben, a közösen előkészített, jubileumi vándorgyűlésük tette fel a koronát.
Meglehet az ősz ambivalenciája, tabuk nélküli talánysága az, amitől távolságtartóan, de várjuk az ősz hónapjait. De nem csak mi, emberek érezzük ezt az ősz kapcsán. A természet is változik, új kosztümöt húz, pasztellezi a tájat egy nász aláfestéseként. Egy olyan nászét, amit természet, állatvilág és ember egyaránt vár. Visszautalván Petőfi versére, a szép ősz itt van, és bár Isten tudja, miért, de legbelül mindnyájan szeretjük. Szerethetjük az elmúlás és a kezdet körforgásáért, amit az élet törvényeként aposztrofálunk, szerethetjük kettőssége lévén, és szerethetjük az ősz puszta hangulatát, s talán ezt mind egyszerre. Természetszerető ember mindenféle poétikai csavar, vagy lobbanó ihlet nélkül is képes megmondani, mit szeret az őszben, azon belül pedig a szeptemberben. Tradíciókba gyökeredző mítoszt, a csodaszarvast, ami a Kárpát-medencébe vezette őseinket, ahol megtaláltuk otthonunkat. S mindegyszerre ősi törvényt is ez, amely megkerülhetetlen a magyarság kultúrájában. Ez a szarvasbőgés!