Az eredmények alapját a mikroglia, az idegsejtek és a neurovaszkuláris egység vérkeringés-szabályozásban szerepet játszó sejtjei között most feltárt speciális, dinamikusan változó anatómiai kapcsolatok teremtik meg. Az agyi vérkeringés élettani alapjai. Önszabályozó - Jelenlegi ára: 2 185 Ft. "A felfedezés jelentőségét jól mutatja, hogy a mikroglia megváltozott aktivitása, a csökkent agyi keringés, valamint a neurovaszkuláris csatolás károsodása a fent említett gyakori idegrendszeri kórképek esetén megelőzi a neurológiai tünetek kialakulását" – mutatnak rá a kutatók. Az eredmények egyben igazolták, hogy a mikroglia sejtek diszfunkciója az erekkel és a keringésszabályozásban részt vevő sejtekkel kialakított komplex kapcsolatok megváltozása révén modulálja az agyi vérkeringést. A beszámoló szerint a felfedezésnek komoly klinikai implikációi lehetnek, többek között a mikroglia megváltozott aktivitása az agyi keringés modulálásán vagy a csökkent perfúzióhoz történő adaptáción keresztül befolyásolhatja a demencia, a stroke vagy az átmeneti ischémiás roham (TIA) klinikai kimenetelét, különösen a rizikófaktorokkal érintett (carotis stenosis, aneurisma, magas vérnyomás, krónikus vaszkuláris gyulladás) betegcsoportok esetében.
A felfedezés meghatározó jelentőségű az idegrendszeri betegségek - mint például a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia és a demencia - hátterében gyakran meghúzódó agyi keringési zavarok mechanizmusainak megértése szempontjából is. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Journal of Experimental Medicine című szakfolyóiratban jelent meg. A mikrogliát elsősorban az agy legfontosabb immunkompetens sejttípusaként, valamint az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozójaként ismeri a tudományos közösség. Agyi Vérkeringés Javítása / Gyógyszer Az Agyi Vérkeringés Javítására Oszteokondrozisban, Keringési Zavar, Készítmények Az Agyi Vérkeringés Javítására Oszteokondrozisban. Megváltozott aktivitása olyan betegségek kialakulásában játszik aktív szerepet, mint a stroke, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az epilepszia, a demencia vagy az amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) - írják közleményükben. Forrás: Adobe Stock A beszámoló szerint a mikroglia fiziológiás és patológiás szerepének vizsgálata népszerű, intenzíven fejlődő kutatási terület. Ennek köszönhetően a kutatócsoport jelentős tudásanyaggal rendelkezik a mikroglia-idegsejt kapcsolatok terén, a témában több nemzetközileg is nagy figyelmet kapott közleményt jegyeznek.
Ezzel szemben a mikroglia kapcsolatáról az agyi erekkel és keringéssel jóval kevesebb ismeret áll rendelkezésre, jóllehet a mikroglia sejtek az agyi erek gyulladásos változásait vagy sérülését rendkívül korán érzékelik, és feltételezhető volt ezen sejtek aktív, támogató szerepe egyes agyi vaszkuláris folyamatok terén is. Agyi vérkeringés vizsgálata. A Dénes Ádám és munkatársai, köztük Császár Eszter és Lénárt Nikolett kiemelkedő hozzájárulásával megvalósított kutatási program során számos in vivo képalkotó és non-invazív módszert, nagy felbontású molekuláris anatómiai technikákat és in vitro képalkotó vizsgálatokat egyaránt alkalmaztak. "A kutatók a sokoldalú megközelítés segítségével igazolták a mikroglia alapvető szerepét a neurovaszkuláris csatolás, a hiperkapnia-indukálta vazodilatáció és az agyi keringés zavaraihoz történő adaptáció során" - áll a közleményben. Az eredmények alapját a mikroglia, az idegsejtek és a neurovaszkuláris egység vérkeringés-szabályozásban szerepet játszó sejtjei között most feltárt speciális, dinamikusan változó anatómiai kapcsolatok teremtik meg.
Jobb az agy vérellátása, jobban tágulnak az agyi erei azoknak az idősödő embereknek, akik rendszeresen mozognak, mint azon kortársaiké, akik lustábbak. A legkorszerűbb vizsgáló eljárással végzett tanulmány eredményeit egy nemzetközi tudományos ülésen ismertették amerikai kutatók. Az orvosi diagnosztikában óriási változást hozott a röntgensugár fölfedezése, kiváltképp akkor, amikor az erekbe fecskendezett, röntgenárnyékot adó anyaggal sikerült megoldani az érfestést is, láthatóvá téve az ereket. Az erek még részletesebb bemutatására újabb technika a mágneses rezonancia – MR – mely elektromágneses rádióhullámokkal, számítógép segítségével térbeli képeket alkot az emberi test belsejéről. J. Keith Smith és munkatársai azt vizsgálták mágneses rezonanciával, hogy a rendszeres testmozgás befolyásolja-e az agyat, az emberi agy érrendszerét. Ez volt az első olyan tanulmány, melyben összehasonlították olyan korosodó emberek agyát, akik éveken keresztül rendszeresen mozogtak, azokéval, akik ezt nem tették.