Szeizmikus szelvényezés (Tóth Tamás) | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár A fizika ágazatai – Wikipédia Fizika egyik agatha Fizika 1 etf Fizika egyik aga Például az atom által kibocsátott vagy elnyelt fénynek vagy elektromágneses sugárzásnak csak bizonyos frekvenciái (vagy hullámhosszai) vannak, ami az atomhoz tartozó vonalspektrumból is látható. A kvantumelmélet azt mutatja, hogy ezek a frekvenciák a fénykvantátok vagy fotonok meghatározott energiáinak felelnek meg, és abból erednek, hogy az atom elektronjai csak bizonyos megengedett energiaértékekkel vagy szintekkel rendelkezhetnek, amikor egy elektron az egyik megengedett szintről a másikra ugrik, olyan energiamennyiséget bocsát ki vagy nyel el, amelynek frekvenciája közvetlenül arányos a két szint közötti energiakülönbséggel. A fényelektromos hatás ezt tovább erősítette a fény kvantálásának elméletét. 1924-ben Louis de Broglie azt javasolta, hogy a fényhullámoknak ne csak részecskeszerű tulajdonságai legyenek, hanem hullámszerű tulajdonságaik is.
Vermes Miklós a fizika órák egyik fontos komponenséről 9021 Link "Ha nincs hullámkád az iskolában, akkor tessék leemelni az egyik ablakot! Ráfektetni a tanári asztalra - vízcsap ugye van minden iskolában. Elég 1-2 cm magasan megtölteni az ablaktáblát vízzel, s már kezdődhetnek is a kísérletek! Nem látják a tanulók? Világítsuk meg egy pontfény-lámpával, az osztály meg bámulhatja a falat, vagy a mennyezetet, ahova a visszavert fény esik. Hadd bámészkodjanak a tanulók! Fizikaórán szabad bámészkodni! " (Vermes Miklós) (A kép az 1950-es években készült, beállított propagandakép. Nem a NER találmánya; minden diktatúra mindig azt hirdeti, hogy "a mi oktatásrendeszrünk világszínvonalú". Csak a hanyatló, viták közt vergődő demokráciák degenerált mániája örökösen szembe nézni a valósággal, önkritikát gyakorolni és fáradságosan megoldást keresni a problémákra. )
Ennek eredményeként el kellett hagyni a korábbi tudósok azon feltevését, miszerint egy rendszer fizikai állapotát pontosan meg lehet mérni és felhasználni a jövőbeli állapotok előrejelzésére. A kvantummechanikát a relativitáselmélettel kombinálta, Paul Dirac a saját megfogalmazásában. Egyéb eredmények közé tartozik a kvantumstatisztika, a kvantum-elektrodinamika, amely a töltött részecskék és az elektromágneses mezők közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik és annak általánosításával, a kvantummező elmélettel. Húrelmélet [ szerkesztés] A húrelmélet egy lehetséges megoldás egy olyan elmélet kidolgozására, amely egyesíti a kvantummechanikát az általános relativitás elmélettel. Mint a legtöbb weboldal, a is használ cookie-kat. Beállítások későbbi módosítása / több információ: Adatvédelem A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás fejlesztésében (statisztikákkal), fenntartásában (reklámokkal), és a jobb felhasználói élményben. Összes cookie elfogadása A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás: fejlesztésében (statisztikákkal), ingyenes fenntartásában (nem személyre szabott reklámokkal), ingyenes fenntartásában (személyre szabott reklámokkal: Google partnerek), és a jobb felhasználói élményben.
Werner Heisenberg mátrixmechanikája (1925) nem tesz említést a hullámfunkciókról vagy hasonló fogalmakról, de matematikailag ekvivalensnek bizonyult Schrödinger elméletével. A kvantumelmélet különösen fontos felfedezése a bizonytalanság elve, amelyet Heisenberg 1927-ben mondott ki, és amely abszolút elméleti korlátot szab bizonyos mérések pontosságára. Ennek eredményeként el kellett hagyni a korábbi tudósok azon feltevését, miszerint egy rendszer fizikai állapotát pontosan meg lehet mérni és felhasználni a jövőbeli állapotok előrejelzésére. A kvantummechanikát a relativitáselmélettel kombinálta Paul Dirac a saját megfogalmazásában. Egyéb eredmények közé tartozik a kvantumstatisztika, a kvantum-elektrodinamika, amely a töltött részecskék és az elektromágneses mezők közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik és annak általánosításával, a kvantummező-elmélettel. Húrelmélet [ szerkesztés] A húrelmélet egy lehetséges megoldás egy olyan elmélet kidolgozására, amely egyesíti a kvantummechanikát az általános relativitáselmélettel.