Nézem a paprikát, s ekkor jutott eszembe: ezt a növényt én még sose próbáltam ki. Mondtam a feleségemnek, hogy ezt nem eszem meg, inkább elviszem a laboratóriumba, és még aznap éjjel megtudtam, hogy a paprika valóságos kincstára a C-vitamminak. Egy héttel később másfél kilogramm C-vitamin volt a kezemben, míg addig csak ezredgrammnyi mennyiségeket állítottam elő. Szétosztottam az egész világon, és kísérletek igazoltak, onnan tudtuk meg végleg, hogy micsoda. " ( Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege – Beszélgetés Szent-Györgyi Alberttal) Szent-Györgyit már 1934-ben jelölték az orvosi Nobel-díjra, de csak 1937. október 28-án ítélte neki a svéd Karolinska Intézet az élettani és orvosi Nobel-díjat "a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". Az érmet Szegedre vitte, majd a második világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, a tudós a múzeumtól kapott összeget a finn-orosz háború finnországi áldozatainak ajánlotta fel.
Szent-Györgyi Albert különböző fázisokban. 5. Szent-Györgyi Albert kezdetben kifejezetten rossz tanuló volt, még az olvasás sem nagyon érdekelte. Így aztán amikor egy szövettani könyv hatására bejelentette, hogy kutatóorvos szeretne lenni, a tudós család pánikszerűen megtiltotta, hogy orvosi egyetemre jelentkezzen, nehogy aztán a szerencsétlenkedésével szégyent hozzon a famíliára. 7. Nehogy unalmas legyen az élete, Szent-Györgyi 1914 nyarán éppen az egyetemisták három hónapos kötelező katonai gyakorlatát töltötte, amikor kitört az első világháború. 8. Katonaorvosként rögtön a keleti fronton találta magát, ahol az életét kockáztatva mentette az orosz hadsereg elől a sebesült katonákat. Ezért a tettéért Ezüst Vitézségi Éremmel tüntették ki. Nemzeti hősként karrierje azonban csak most kezdődött. 9. Jó két év harcolás után kedvenc kutatónknak már végképp elege volt az értelmetlen öldöklésből, így nem sokkal a visszavonulásuk után saját kezével átlőtte a bal karcsontját, hogy végre hazamehessen.
1986. október 22. Szerző: Tarján M. Tamás "Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki. " (Szent-Györgyi Albert) 1986. október 22-én hunyt el Szent-Györgyi Albert világhírű magyar orvos és biokémikus, nemzetünk egyetlen olyan Nobel-díjasa, aki a tudományos elismerést hazai tevékenysége nyomán kapta meg. Szent-Györgyi leghíresebb és legjelentősebb felfedezése a C-vitamin izolálása volt, de elévülhetetlen érdemeket szerzett a P-vitamin elkülönítésében, a citrátkör megismerésében, valamint az emberi izomszövetek tanulmányozása terén is. Szent-Györgyi 1893-ban, a magyar fővárosban látta meg a napvilágot, és a Lónyay utcai református gimnáziumban, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta tanulmányait. Nobel-díjas tudósunk egyetemi évei során – medikusként – két esztendőt is a világháborús fronton töltött, 1916-ban azonban egy saját magának okozott sérülés folytán elhagyhatta a szolgálatot, és visszatérhetett a tudomány világába.
Az elmúlt években megszaporodtak a nagyformátumú tudósok életét egy mozinéző szemével nézve is izgalmasan feldolgozó filmek. De vajon miért nem ihlette meg eddig a magyar filmipart a nemzetközi viszonylatban is igencsak érdekes és mozgalmas életet élő Szent-Györgyi Albert? Születésének 125. évfordulója alkalmából összeszedtünk 13+1 érdekességet, amit érdemes tudni a Nobel-díjas tudósról. Indulhat a játék: ki mennyiről tudott eddig? 1. Meglőtte magát, hogy szabaduljon a frontról Szent-Györgyi Albert több fronton is szolgált az első világháborúban. Előbb Oroszországban, a Dnyeszter környékén teljesített katonai szolgálatot, de két év után elege lett a harcokból, ezért elkeseredettségében fegyverével karon lőtte magát. Ezzel kockáztatta, hogy felakasztják. Később az olasz frontra került, ahol egy laboratóriumban dolgozhatott. Szent-Györgyi Albert fényképei gyermek, illetve fiatal korából © Wikipedia / Pesti Napló 2. Négyszer házasodott Imádta a nőket. 1917-ben, 24 évesen vette feleségül a 19 éves Demény Kornéliát, akitől Nelli lánya született.
Szent-Györgyi Albert születésének 125. évfordulójára emlékezünk 2018-ban. A neves magyar tudós 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szentgyörgyi Miklós református vallású pénzügyi fogalmazó és a római katolikus hitű Lenhossék Jozefina második gyermekeként. 1937-ben a C-vitamin felfedezéséért Nobel-díjat kapott. Emlékét hazánkban nagy tisztelettel ápolják, hiszen ő volt az első olyan Nobel-díjas kutató, aki magyar állampolgárként és nagyrészt hazánkban végzett munkájáért kapta az elismerést. Jelentős eredményeket ért el a rákkutatásban, 1947 után az Egyesült Államokban telepedett le, ahol saját intézetében dolgozott, és tudományos tevékenységéért elnyerte az Albert Lasker-díjat. A nemesi eredetű, erdélyi származású Szentgyörgyi család férfi tagjai nagyrészt jogász végzettségűek voltak, a dédapa, Szent-Györgyi Imre az erdélyi udvari kancelláriánál előadó tanácsos, fia, Imre igazságügyi államtitkár, majd kúriai tanácselnök volt. Szent-Györgyi Albert édesapja szintén jogász volt, de alapvetően gazdálkodással foglalkozott a Budapesttől nyolcvan kilométerre levő, Buják melletti kiskérpusztai birtokán.
Ez követõen orvosi diplomát szerez a budapesti egyetemen, majd tanulmányait a biokémia területén folytatja Németországban és Hollandiában. Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. 1927- ben és 1929-ben a Cambridge-i Egyetemen dolgozott. 1928- ban a rochesteri Mayo Alapítványnál helyezkedett el. 1931- tõl 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora. 1935- A Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja. 1937- ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitamin nal kapcsolatos kutatásaiért "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülõhazájában érdemli ki e magas kitüntetést. 1938- rendes tagja lett. 1940- 1941-es tanévben Szent-Györgyi Albert volt a szegedi tudományegyetem rektora, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett el foglalkozni.
A laboratóriumban kiderült, hogy a szegedi paradicsompaprika óriási mennyiségben (1 grammban 2 milligrammot) tartalmaz C-vitamint. Szent-Györgyi ezután munkatársával a paprikában a C-vitamin mellett még egy nagyon fontos anyagot talált. Ezt kezdetben P-vitaminnak nevezte el, de ez tulajdonképpen nem vitamin, mert hiánya nem okoz betegséget, viszont jótékonyan erősíti a C-vitamin hatását. Ez az új vegyületcsoport a flavonok. A negyvenes években tudományos érdeklődése az izom felé fordult. Tanítványaival, Banga Ilonával és Straub F. Brunóval sikerült felfedezniük és izolálniuk az izomból egy új fehérjét, az aktint. Vitathatatlan az érdeme abban is, hogy megállapította, mennyire fontos szerepet játszanak a szabad gyökök a rák kialakulásában, és felismerte, hogy a vitaminoknak (lásd C-vitamin) mennyire fontos gyökfogó szerepük van ebben a folyamatban. Szent-Györgyi nemcsak neves tudós volt, hanem jelentős közéleti személyiség is. Az 1940–1941-es tanévben a szegedi Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem rektorává választották.