Szabványok érintés-, tűz-, és villámvédelem esetén | AV érintésvédelem Msz 4851 3. 2 Msz 4851 3 5 Msz 4851 3 9 Msz 4851 3 price Dr. Msz 4851 3 way. Bóna Istvánné: MSZ 172/1-72 érintésvédelmi szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára (Szabványkiadó, 1979) - Növényvilág témakörből 20% kedvezmény CSAK MA! Magyarázattal ellátott szöveg Lektor Kiadó: Szabványkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1979 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 360 oldal Sorozatcím: MSZ Szabványgyűjtemények Kötetszám: 24 Nyelv: Magyar Méret: 15 cm x 10 cm ISBN: 963-402-168-9 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal. Előszó A villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló részeit úgy képezik ki, hogy azokat bárki üzem alatt is megfoghassa, érinthesse - sőt ez az érintés, megfogás gyakran szükséges is a... Tovább Tartalom Bevezetés 7 MSZ 172/1-72 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések (Az MSZ 172/1-72K [1978]-cal módosított szöveg) 15 MSZ 172/4-78 Érintésvédelmi szabályzat.
Érintésvédelmi felülvizsgálat: Az erősáramú villamos berendezések érintésvédelmi rendszerének szabvány szerinti elkészítésének műszeres ellenőrzése, a vizsgálat jegyzőkönyvezése. Az érvényben lévő 14/2004. (IV. 19) FMM rendelet a villamos berendezés üzembe helyezése előtt és előirt rendszerességgel időszakosan határozza meg a későbbi érintésvédelem ellenőrzését. Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával az objektumban levő elektromos készülékekek a következő osztályokba tartoznak: I. érintésvédelmi osztály – védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Msz 4851 3 1/2. II. érintésvédelmi osztály – kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. III. érintésvédelmi osztály – törpefeszültségű készülékek A felülvizsgálatok szabályaival a következő szabványsorozat foglalkozik: – MSZ 4851-1:1988 Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése. – MSZ 4851-2:1990 A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. – MSZ 4851-3:1989 Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. – MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás.
A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat, földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket. Por és víz behatolása elleni védelem [ szerkesztés] A berendezéseket védettségi fokozatokba ( IP-védettség) sorolják be. Vizsgálati módszerekre vonatkozó szabványok - Elektrotechnikus.hu. [7] Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl. : búvárszivattyú).
(2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvéde-lem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. ) IpM rende-let alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. " Érintésvédelmi osztályok Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg: I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. Érintésvédelem – Villamos Biztonságtechnikai felülvizsgálatok. mikrohullámú sütő II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések.
Ezt a nemzetközi szabványok "közvetlen érintés"-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket "közvetlen érintés elleni védelem"-nek (újabban "alapvédelem"-nek, vagy "áramütés elleni védelem normál üzemben"-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével. Hibavédelem [ szerkesztés] A hibavédelem (''fault protection'', korábban "közvetett érintés elleni védelem", "érintésvédelem") a testzárlatok következtében a test érintésekor fellépő áramütés elleni védelem. Msz 4851 3. Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett "test"-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok "közvetett érintés"-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket "közvetett érintés elleni védelem"-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel "hibavédelem"-nek) nevezi.