Hét hónap után kiengedték szerdán a börtönből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt értékesítési igazgatóját, a Sukoró-ügyben elítélt Császy Zsoltot, írja a Népszava. Császy a Facebook-oldalán közölte, hogy a börtönbüntetését házi őrizetként működő reintegrációs őrizetre változtatták, így hazatérhetett a családjához. A volt igazgató tíz hónap múlva, jövő februárban kerülhetett volna feltételes szabadlábra. Ugyanakkor a reintegrációs program keretében kérhette, hogy házi őrizetbe kerüljön Császyt szeptember 19-én Gyurcsány Ferenc kísérte be a börtönbe, miután Tátrai Miklóssal együtt harmadfokon két és fél, illetve három év börtönbüntetésre ítélte a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében. Császy Zsoltot és Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két egykori vezetőjét hűtlen kezelés kísérlete miatt ítélte börtönbüntetésre a Kúria. A sukorói kaszinóberuházás a Gyurcsány-kormány kiemelt beruházása volt. Tátrai Miklós már augusztusban megkezdte börtönbüntetését. Az elhúzódó perről és a jogerős ítéletről itt olvashat részletesen.
Reintegrációs őrizet 18 nap videos Ha azonban a jogszabályban előírt terület nem biztosított, az önmagában megalapozza a kártalanítást, és ekkor értékelendőek a kapcsolódó elhelyezési sérelmek is. Vizsgálták a 2015 nyarán bevezetett reintegrációs őrizet alkalmazásának gyakorlatát is. A jogintézmény a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek teremtett lehetőséget arra, hogy a szabadságvesztésükből legfeljebb egy évet - elektronikus nyomkövető alkalmazásával - az általuk megjelölt, büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt ingatlanban tölthessék. Megállapították: a reintegrációs őrizet csökkenti a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát, ugyanakkor alkalmas a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésére. A reintegrációs őrizet lényege a munkavégzés lehetősége, hiszen ez szolgálja elsődlegesen a visszailleszkedést a társadalomba, mert felelősségteljes életvitelt alakít ki, és legális jövedelmet biztosít az elítélt (és családja) részére. A munkacsoport szerint ezért általában nem lehet az elítéltet elzárni a különféle ütemezésű (például váltott műszakú vagy 24 órás) munkavégzéstől sem, így adott esetben akár naponta is elhagyhatja a fogvatartott a lakhelyét - mondta a kúriai bíró.
misery78 2017. 15:33 Tisztelt Lőrik Úr, Tisztelt Öreg Tölgy! A segítséget szeretném kérni hogy páromat"-mint többszörös visszaesőt-halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetés eltiltására ítélték "de mivel /garázdaság, testi sértés ittas járművezetés/ kapta ezt a bűncselekményt próba ideje alatt tette ezért megkapta azt is letöltendőbe ami 10 hónap és kapott 2 év felfü az ítéletét elkezdte 2016 május végétől letölteni bevonulása előtt lezárták neki még egy ügyét amiért 8 hónap börtönbüntetést kapott de arról csak mi kaptunk papírt a bv-hez még nem érkezett róla papír a letöltéséről. Kérdéseim a következők kaphat e feles kedvezményt? Kaphat e reintegrációs őrizetet? valamint hogy kérheti e az összbüntetést? előre is köszönöm 2017. 15:50 2017. 16:22 Köszönöm Lőrik úr a válaszát! Kérdezném hogy esetleg a többire? 2017. 17:43 Feles kedvezményre akkor lenne jogosult, ha az ítéletben így rendelkezett volna a bíróság, de többszörös visszaesőnél nem rendelkezhetett úgy.
Reintegrációs őrizet 18 nap set Reintegrációs őrizet 18 nap bag Védőügyvéd - 2017. 1. hónap A bíróság az I. rendű vádlottal szemben – az ügyészi indítvánnyal egyezően – végrehajtandó, a II. rendű vádlottal szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, míg a III. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munkára ítélte. Az ítélet csak ez utóbbi terhelt vonatkozásában jogerős. forrás: Ezen belül tavaly 2975 ügy reintegrációs őrizettel kapcsolatban érkezett, közülük 2876-ot be is tudtak fejezni, és 7730 ügy érkezett kártalanítással összefüggésben, közülük azonban csak 2301-et fejeztek be. A reintegrációs őrizet eredményességére utal, hogy 2017-ben mindössze 73 megszüntetésre irányuló ügy érkezett a bíróságokra. Feleky István közölte: a joggyakorlat-elemzés alapján elmondható, hogy az új jogintézmények vetettek ugyan fel értelmezési kérdéseket, de várhatóan belátható időn belül képesek lesznek a kívánatos jogegységet biztosítani. Példaként említette, hogy nem volt egységes a bíróságok gyakorlata a kártalanítással kapcsolatban.
A jelenleg hatályos, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet felváltó új törvény kiemelkedő célként határozza meg a társadalomba való visszailleszkedés (reintegráció) elősegítését, az elítéltek hatékonyabb oktatását és foglalkoztatását, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítását, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítását. A 438 paragrafusból álló, indoklással együtt csaknem háromszáz oldalas kódex egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel, igazodva az azóta bekövetkezett változásokhoz és a július elseje hatályos új büntető törvénykönyvhöz. A törvény újdonságai Újdonság, hogy rögzítik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés. Egy új kockázatelemzési- és kezelési rendszer bevezetése mellett szintén újdonság, hogy 2016. január 1-jével létrejön a központi kivizsgáló és módszertani intézet, amely a legalább 18 hónap szabadságvesztésre ítéltek befogadásáról és elhelyezéséről dönt majd.
Mit gondol, vissza tudnak illeszkedni a társadalomba, akik ennyi idő bezártság után ismét önállóan élhetnek? Dr. Gál István: Ezt előre nem lehet tudni. A legtöbb esetben azok az elítéltek, akik több mint tíz évet töltöttek el BV intézetben, már nem vagy csak nagyon nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba. Sajnos sokan közülük visszaesők lesznek, de nem lehet azt mondani, hogy ez minden elítéltre igaz lenne. Minden ember más és más. A büntetés kitöltése után az államnak legalább meg kell próbálni segíteni az elítélteket abban, hogy visszailleszkedjenek a társadalomba, ezt nemcsak a humanizmus büntetőjogi alapelve diktálja, hanem az az össztársadalmi érdek is, hogy a volt elítéltek ne váljanak újból bűnelkövetőkké. Mit gondoltok a szabadulásáról? Kiemelt kép forrása: MTI Sziasztok. Rónai Blanka vagyok, a Média Iuris kreatív szerkesztője. Szeretek új dolgokat megismerni, ha egy téma felkelti az érdeklődésemet, azzal kapcsolatban mindent felderítek. A közéleti, illetve a fiatalokat érintő események, problémák, valamint szakmai tevékenységek, szociális és közösségépítő témák amikkel szívesen foglalkozom.