1971. február 7. Szerző: Tarján Tamás "A választójog a polgárság általános joga. A nőknek is joguk van szavazni. Egyértelmű, hogy ez elől nincs menekvés. " (Victoria Woodhull) 1971. február 7-én, a nyugati demokráciák közül utolsóként Svájc is választójogot adott női állampolgárai számára. Bár az emberiség történetében akadtak olyan speciális helyzetek, amikor a nők – főleg özvegyként – a férfiak helyére léphettek, a társadalmi szerepvállalás terén a nemeket szinte áthághatatlan fal választotta el egymástól. A nők egyenjogúsításának igénye csak a felvilágosodás hatására, a 18. század második felében jelent meg; a házasodás terén a francia forradalom szabadságharcosai lényegében már azonos elbánásban részesítették a két nemet, a politikában azonban erre még a 19. század második feléig kellett várni. Megjelent a rendelet a magyar nők választójogáról - Agytörő. 1869-ben Wyoming amerikai állam döntött először a nőkre is vonatkozó általános szavazójog bevezetéséről, a század végéig pedig Új-Zélandon, majd Ausztráliában is hasonló törvény lépett életbe.
Neuchâtel kanton már 1850-ben elismerte a helyhatósági választásokon a külföldi lakosok szavazatának jogát, de nem indult. Számos más kanton követte 1980-tól. A Neuchâtel kantonban élő külföldiek, mivel 2007. augusztus 15, önkormányzati szinten támogatható. Megjegyzések és hivatkozások ↑ 1999. évi alkotmány - 39. cikk - A politikai jogok gyakorlása 1. A Konföderáció szövetségi szinten szabályozza a politikai jogok gyakorlását; a kantonok ezeket a jogokat kantoni és önkormányzati szinten szabályozzák. 2. A politikai jogokat a lakóhelyén gyakorolják. A Konföderáció és a kantonok kivételeket írhatnak elő. 3. Senki nem gyakorolhatja politikai jogait egynél több kantonban. (4) A kantonok előírhatják, hogy az újonnan alapított személyek legfeljebb három hónapos időszak után élvezhetik a szavazati jogot kantoni és önkormányzati szinten. ↑ A Glarus 16 éves kortól szavazhat, TSR, 2007. május 6 ↑ a és b (en) Dieter Nohlen és Philip Stöver, választások Európában, Baden-Baden, Nomos, 2010, P. Svajc női választójog. 1885 ↑ Jean-Claude Rennwald, Külföldi állampolgárok szavazati jogai szövetségi szinten, 2000. október 4.
Svájc azonban az abszolút negatív rekorder, ugyanis ott 1971 februárjában kaptak a nők általános választójogot. Csak kattints ide, és rendeld meg DVD-n! Általános választójog – Wikipédia. A csajok bosszúja fórumok Vélemények Csk1, 2018-07-21 16:38 44 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz VISSZAFELÉ JÁRÓ ÓRÁK Rendszerszervező - Budapest | Svájc Női Az wrestling Svájc nagykövetség budapest Női bikini Kondenzációs kazán kémény kivezetés árak Női farmerek Matrac Király - Ágyrácsok minden fajta ágykeretbe. Operettszínház közelgő események Appenzell Innerrhodent, az utolsó "maradi" kantont csak a szövetségi bíróság 1991. évi határozata tudta rákényszeríteni a nők politikai egyenjogúsítására. Karácsonyi köszöntők szerelmemnek London sarok íróasztal songs Samsung smart tv fülhallgató manual Aeroflot poggyász információk gdpr-5-cikk
Az első magyar női képviselő, Slachta Margit, 1920. januárjában tartott nemzetgyűlési választásokon került be a parlamentbe.
1919 áprilisában volt először olyan választás Magyarországon, amelyen már nők is szavazhattak. A választásra jogosultaknak körülbelül a fele el is ment szavazni, azonban a távolmaradók nagy része nő volt. Egyrészt a többségüknek még nyilván merőben szokatlan volt a szavazásnak a gondolata, másrészt sokukat oda se engedték az urnákhoz. A Tanácsköztársaság bukását követően egészen 1945-ig az összes megszavazott választójogi törvény sokkal szigorúbb cenzushoz kötötte a nők választójogát, mint az 1918-1919-i törvények. 1922-től 1945-ig mindegyik törvény kikötötte, hogy csak a 30. Svájc és más: Nők választójoga Svájcban. életévüket betöltött nők szavazhattak, de volt olyan törvényjavaslat is, amelyben minimum két gyermek megszülése is feltétele volt a választójognak. 1945-ben aztán végre bevezették az általános, titkos és egyenlő választójogot, amely nőknél és férfiaknál is 20 évnél húzta meg a választói korhatárt. Innentől kezdve mondhatjuk azt, hogy ugyanolyan jogunk van beleszólni a politikába, mint a férfiaknak – törvényi szinten legalábbis biztosan.
A Feministák Egyesülete és a Nőtisztviselők Országos Egyesülete folyóiratot is indított, A Nő és a Társadalmat, amelynek egyik fő célkitűzése a női választójog kérdésének tematizálása volt. A közvélemény lassú változása és a feministák és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt erőfeszítései ellenére az általános választójog törvénybe iktatása még sokáig váratott magára. Az 1913. évi XIV. törvénycikk továbbra is csak a férfiaknak biztosított választójogot, és nekik is csak akkor, ha betöltötték a 24. (magasabb műveltség esetében) vagy 30. életévüket (alacsonyabb műveltség esetében), volt állandó lakóhelyük és valamilyen vallási felekezethez tartoztak. 1917-ben a választójogért felelős miniszter, Vázsonyi Vilmos kiterjesztette volna a nőkre a választói jogot, de több hónapnyi vita után a törvényjavaslatot tárgyaló különbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a női választójog kérdése "nem időszerű. " Így az 1918. évi XVII. törvénycikkből a nők választójoga teljesen kimaradt. Azonban nem sokkal a törvény meghozatala után kitört az őszirózsás forradalom, és létrejött a Magyar Népköztársaság.
Történelmi választásokról történeti látószögből: A svájci nők első átütő sikere a klímapolitikával a 2019. évi parlamenti választásokon A 2019. október 20-án tartott svájci parlamenti választásokon minimális veszteséget könyvelhetett el a Kereszténydemokrata Néppárt, választókat veszített a legtöbb szavazatot kapott Svájci Néppárt, a Svájci Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok, A szüfrazsett, avagy küzdelem a nők választójogáért "A mai kor embere arra kényszeríti a nőt, hogy elhagyja otthonát, azonban szemrehányást tesz neki, ha ezt megteszi. " – Az 1914 előtti feminista sajtó végtelenségig ismételt frázisa a női szerepek