A stresszreakcióval tehát az égvilágon semmi baj nincs, hiszen többlet erőhöz juttat minket, az életben maradásunkat, hatékonyságunkat szolgálja. Probléma abból van, ha hosszú távon érezzük fenyegetve magunkat, ha hosszú távon kell extra üzemódban dolgozni a szervezetünknek. Az idegrendszerünk ráadásul nem tud különbséget tenni aközött, hogy tényleg életveszélyben vagyunk, vagy "csak" valakivel konfliktusba keveredtünk, kifizetetlen számláink vannak, vagy határidők szorítanak. Minél gyakrabban élünk át stresszt, annál inkább tart fönn a szervezetünk riadókészültséget, ami egyre könnyebben aktiválódik és egyre nehezebb lekapcsolni. Ha megnézzük a stressz természetes lefolyását, akkor láthatjuk, hogy egy ideig fokozódik, eléri a tetőpontját, majd szépen lecseng és visszaáll az eredeti nyugalmi állapot. Ez az utolsó fázis, vagyis a lecsengési szakasz akkor következik be, ha elmúlik a veszély, vagy sikeresen megküzdünk a fenyegetéssel, kihívással. Bradycardia vagy tachycardia - a szívritmuszavar fajtái. Rájövünk pl. hogy nem is veszélyes, amit annak hittünk.
Az így nyert elsődleges információk birtokában rendelhetünk el további műszeres vizsgálatokat" - mondta el dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. Mi jöhet szóba? Nyugalmi EKG: szívritmuszavar kivizsgálásában döntő lépés a 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Ez képet ad a szív ingerületvezetéséről, a szív összehúzódását kiváltó elektromos ingerület keletkezéséről és vezetéséről. Szívultrahang: az esetleges billentyűhibákat, továbbá a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okokat lehet ezzel a vizsgálattal kimutatni. Gyenge szív tünetei felnőttkorban. 24 órás Holter EKG: előfordulhat, hogy a szívritmuszavar kivizsgálásakor sem a nyugalmi EKG, sem a fizikális vizsgálat, sem a szívultrahang nem mutat ki semmi eltérést. Ilyenkor 24 órás EKG vizsgálattal lehet olyan ritmuszavari formákat felfedezni, amelyek például ritkábban fordulnak elő, éjszaka jellemzőek, vagy éppen bizonyos mozdulatoknál jelentkeznek csupán. Labor- és egyéb vizsgálatok: a ritmuszavar megjelenését számos olyan szervi probléma is okozhatja, amely jelenlétéről a laborvizsgálatok árulkodhatnak, illetve szükség lehet akár nyaki vagy hasi ultrahangra, más képalkotó vizsgálatokra, 24 órás vérnyomás-mérésre, endokrinológiai, tüdőgyógyászati, hematológiai konzíliumra.
felvidít; ezért fontos annak azonosítása, hogy vannak-e pajzsmirigy tünetei. Milyen pajzsmirigybetegségek lehetnek? A nőknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek valamilyen típusú pajzsmirigy-problémák a férfiakhoz képest, különösen az életkor növekedésével, ezért figyelnie kell a pajzsmirigy tüneteire. Gyenge szív tünetei gyerekeknél. Valójában vannak olyan adatok, amelyek azt mutatják, hogy minden tizenegy nő szenved valamilyen pajzsmirigy-rendellenességben, így ez az egyik leggyakoribb betegség, és orvosok konzultálnak vele. A leggyakoribb pajzsmirigy-problémák a hypothyreosis és a hyperthyreosis. Pajzsmirigy alulműködésről beszélünk, amikor a pajzsmirigy kevéssé és lassan működik, elégtelen pajzsmirigyhormonokat okozva a szervezetében és az anyagcseréje lassabban. Ellenkező esetben hyperthyreosisról beszélünk, vagyis amikor a pajzsmirigyünk sokkal jobban működik, mint kellene, és a pajzsmirigyhormonok feleslegben vannak a szervezetben. Vannak más típusú pajzsmirigy-rendellenességek is, mint például a golyva, amikor a pajzsmirigy gyullad, és a nyakon dudort láthatunk.
A szívritmuszavaroknak számos tünete lehet, a gyengeségtől a mellkasi fájdalmon és légszomjon át az erős bedobbanásokig. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az egyes típusról és a kivizsgálás jelentőségéről beszélt. Fel is gyorsulhat, le is lassulhat a szívverés A szívritmuszavarok több szempont alapján is csoportosíthatók: az eredetük és a szívverés sebessége alapján. Mind a felgyorsult, mind a lelassult szívverés előfordulhat egészséges személyeknél is, hiszen például természetesen, hogy a fizikai megterhelés kapcsán megugrik a pulzusunk, alvás vagy pihenés közben pedig lelassul. Stressz tünetek. Mikortól beszélhetünk mégis szívritmuszavarról? Tachycardia – a felgyorsult szívverés A felgyorsult szívverést nevezik tachycardiának, amikor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. A keletkezés helye szerint megkülönböztethető a pitvari és a kamrai tachycardia. Szívritmuszavar típusok, amennyiben a szív pitvarait érinti a tachycardia: Pitvarlebegés, Szinuszcsomó-függő supraventricularis tachycardia, Wolff-Parkinson-White szindróma, Pitvarfibrilláció.
Fejfájás A szívbetegség meglepő rizikófaktorai - részletekért olvassa el cikkünket! Ha a fejfájás csak ritkán jelentkezik, és akkor sem túlságosan kínzó, nagy valószínűséggel nem kell aggódnunk. Amennyiben azonban rendszeresen vissza-visszatér, rendkívül hosszan tart és nagy fájdalommal jár, úgy dr. Néha bedobban, néha kihagy a szív: ilyen károkat okoz a szívritmuszavar - EgészségKalauz. Nieca Goldberg kardiológus szerint akár aneurizma is állhat a háttérben. "Ilyen esetben a fejfájás gyakran társulhat nyakmerevséggel, szédüléssel, a betegnek pedig minél hamarabbi orvosi segítségre van szüksége" - hívta fel a figyelmet a szakember. Az aneurizma egy éren lévő kiboltosulás, amely ha kireped, életveszélyes állapotot tud előidézni. Általában az agyban alakul ki, de máshol is megjelenhet. Mint azt korábbi cikkünkben írtuk, ha a mellkasban, az aortán jön létre, úgy a szívinfarktus tünetei, többi között az erős mellkasi fájdalmak is árulkodóak lehetnek. Alvászavar Egy 2003-as felmérés szerint a megkérdezett nők fele tapasztalt kellemetlen alvászavarokat hetekkel azelőtt, hogy szívrohamot kapott volna.
Stressz akkor alakul ki bennünk, amikor fenyegetve érezzük magunkat. Ilyenkor a szervezetünk riadót fúj, felfokozott (arousal) üzemmódba kapcsol, hogy felkészítsen minket a menekülésre vagy a küzdelemre. Amikor ez a stresszválasz jól működik, akkor sokkal éberebbek, fókuszáltabbak és energikusabbak leszünk. Az érzékszerveink kiélesednek, az agyunk is jobban működik, az izmainkhoz is több vér áramlik. Stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást, stresszhormonok (noradreanalin, kortizol) szabadulnak fel és megjelennek a stressz tünetek. A stresszreakció evolúciós örökségünk, nagyon mélyen belénk van programozva. A stresszválasz alapvető célja: nagyobb erő a meneküléshez, vagy a küzdelemhez ("üss vagy fuss"), többlet energia a túléléshez. Gyenge szív tünetei oltottaknál. Minden más élettani tevékenység ilyenkor a háttérbe szorul. Élettani stresszreakció tünetei: pupilla kitágul érzékszervek kiélesednek pulzus, szívverés felgyorsul vérnyomás emelkedik hörgők a tüdőben kitágulnak, légzés gyorsul több vér kerül az izmokba a glükóztermelés fokozódik, megemelkedik a vércukorszint a vér sűrűbbé válik (hogy esetleges sérülés esetén ne veszítsünk sok vért) Ezzel szemben, az emésztőnedvek, nyál termelése csökken az immunrendszer gyengül a húgyhólyag összehúzódik.
Vagy sikeresen kiálltunk magunkért egy konfliktusban és megvédtük úgy magunkat, hogy közben másokat sem sértettünk meg. Vagy időre elvégeztünk egy határidős munkát…stb. Probléma akkor van, ha nem szűnik meg a fenyegetés, vagy nem megfelelő megküzdési módot választunk. Ilyenkor a feszültség fokozódik, nincs lecsengési szakasz, a termelődött feszültség bent reked a testben, a szervezet tartalékai kimerülnek. Ez a distressz állapota, ami, károsítja egészségünket, hangulatunkat, kapcsolatainkat, életminőségünket. Az immunrendszert legyengíti, sokkal jobban kitéve a szervezetet a fertőző, vagy daganatos megbetegedéseknek. A szív és érrendszeri betegségek kockázata jelentősen nő, az öregedési folyamatok felgyorsulnak. Hogy ezek milyen mértékben következnek be, az nyilván sok mindentől függ, például attól, hogy figyelembe vesszük-e testünk jelzéseit, szánunk-e elég időt a töltekezésre, adunk-e lehetőséget magunknak arra, hogy átalakítsuk megküzdési mintáinkat. Ha mindez nem történik meg, akkor a tünetek egyre fokozódnak és kialakulhatnak különböző betegségek, amik újabb fenyegetést jelentenek majd az életünkre nézve, ami még tovább növeli a szervezetünkben a stresszt.