sokan saját licencet írnak. Ez a homlokát ráncolja, mivel az alicense írása, amely azt teszi, amit akar, finom kérdésekkel jár. Túl gyakran a használt megfogalmazásvagy kétértelmű, vagy az emberek olyan feltételeket teremtenek, amelyek ellentétesek egymással. Még nehezebb olyan engedélyt írni, amely a bíróságon megáerencsére számos licenc már írt, hogy valószínűlegcsináld, amit akarsz. a legelterjedtebb licencek közül három: a GNU Általános PublicLicense (GPL). Mi az a szoftver. Néhány jó háttérinformáció a szoftverlicencekről és a licenc egy példánya megtalálható a GNU webhelyé a leggyakoribb ingyenes licenc a világon. Művészeti Engedély. BSD stílusú licenc. a licencek néhány jellemzője közös. a szoftvert annyi gépre telepítheti, amennyit csak akar. tetszőleges számú ember használhatja a szoftvert egy időben. annyi másolatot készíthet a szoftverről, amennyit csak akar, és bárkinek átadhatja (ingyenes vagy nyílt újraelosztás). a szoftver módosítására nincs korlátozás (kivéve bizonyos értesítések sértetlenségét).
Egy valódi digitális kincsesbánya, amiből kis túlzással bármi építhetünk. Mint egy óriási kupac Lego. Ugyanis, ha programozol -akár egyedül, akár csapatban- nagyon hasznos, ha valahova fel tudod tölteni az addig elkészült kódot. Vagy azért, hogy a többiek is hozzáírjanak, vagy csak azért, mert egyszerűen ott tárolod biztonságban a különböző verziókat. Ennek eredményeképp ez a programozók "Mekkája" is egyben, hisz mérhetetlenül sok kisebb- nagyobb, ilyen-olyan forráskód gyűlt itt össze, amiből válogathatsz kedvedre. Mi a szoftverkalózkodás. Pár adat: 30millióan használják, ebből 2 millió valamilyen vállalkozás, illetve szervezet. El tudjuk képzelni, hogy a jelenlegi adat vezérelt világunkban mekkora kincs tud lenni ez a szoftver oázis? No persze csak akkor, ha ezt fel is lehet használni valahogy, pl. : újra hasznosítjuk a már megírt kódokat, hogy ne kelljen a kereket újra feltalálni. Pont ebben segített az OPENAI nevű cég CoPilot segédprogramja, amit 2021 júniusában mutattak be a közönségnek. Ez a kis kütyü nemes egyszerűséggel azt állítja magáról, hogy ő a szoftverfejlesztők mesterséges intelligencia párja.
Így fordulhat elő, hogy a karbantartás gyakran "felesleges óvatoskodás", és – az ARC technológiai piackutató cég felmérése szerint – az arra költött pénz mintegy fele elvész. Ezt a "pazarlást" és a meghibásodást követő leállás miatti bevételcsökkenést is kiküszöbölheti az IoT-alapú (Internet of Things, a dolgok internete) megelőző karbantartás. Mi a szoftver életciklus. A Senseye mesterséges intelligencia képességekkel ellátott megoldásai a gépekről és a karbantartás folyamataiból gyűjtött adatokat elemzik, amelyek alapján előre jelzik az eszközök állapotának alakulását, és figyelmeztetnek a beavatkozást igénylő pontokra. Így a gyárban csak akkor végeznek karbantartás eszközökön, amikor arra valóban szükség van – akkor viszont haladéktalanul értesülnek róla. A Siemens közleményében emlékeztet: az ipari és más, kritikus infrastruktúrák optimális karbantartási idejét előrejelző, proaktív megoldások mind keresettebbek, amiben a gyorsuló digitalizáció és urbanizáció éppúgy közrejátszik, mint a hatékonyság és a fenntarthatóság növelésének igénye.