Nyáron keddtől szombatig 17 órától, ősszel és a téli időszakban szerdánként és szombatonként 17 órától vehetünk részt lovagi tornán. Egy kis történelem A vár építését a hagyomány a tatárjárás (1241) utáni időkre datálja. A Sümeg környéki területet a 11. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ezért építtetője is nagy valószínűséggel a püspök volt. Ilyen lesz a sümegi vár keleti szárnyának rekonstrukciója. Először csak egy lakótorony állhatott itt, a mai öregtorony elődje, majd a 15. század közepén kibővítették. Hadi jelentősége Veszprém elestével (1552) nőtt meg, amikor a veszprémi püspökség a török elől a sümegi várba menekült, és Sümeg lett mintegy kétszáz éven át a püspökség székhelye. Míg a török seregnek Sümeget sikerült elfoglalnia, a vár mindvégig derekasan ellenállt a támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért a császáriak 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és nagy részét lerombolták. A vár ezután évszázadokig pusztult. Régészeti feltárását 1957 és 1965 között végezték el.
Ha az előző pozícióból készült teljesebb képet mutató 12. felvételre tekintünk, úgy gondolom, semennyire. 11/14 11. kép 12/14 12. kép Régi dilemma az, hogy egy díszvilágításnak mit kell megmutatnia, azt, amit nappal látunk, vagy inkább fel kell hívni a figyelmet az olyan érdekességekre, ami nappal fel sem tűnik. A sümegi várnál ez a vita még jobban kiszélesedett. Index - Belföld - Fantasztikus fotó: a Balatonról lehetett látni az Alpokat. Nemcsak a világítás kialakításának mikéntje volt kérdéses, de az is, hogy a nappal látható várhegyet is meg kell-e világítani a várral együtt, vagy nem. Nappal ugyanis mindkettő látszik, sőt a látványban együtt, egymástól elválaszthatatlanul jelennek meg. A feladat ugyanakkor a vár megvilágítása volt. Az elkészült várvilágítás végül is kiegészült egy várhegyvilágítással is. Körben hat közvilágítási oszlopról világítják meg nagyobb teljesítményű szintén nátriumlámpás fényvetők a hegyet. A látvány így még izgalmasabb (13. Lassan tényleg azt mondhatjuk, a teljes nappali élmény köszön vissza sötétedés után is. 13/14 13. kép Az így megépült - közel 120 fényvetős és majdnem 18 kW teljesítményű - díszvilágítási berendezést hét pozícióból lehet működtetni.
A gyerekeknek igazi "játszóvár" ez: az udvaron harcba szállhatnak a hétfejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábazást, kereshetik a tűt a szénakazalban, íjászkodhatnak, párnacsatázhatnak, állatokat simogathatnak. A bevállalósabbak a kalodába, a ketrecbe is bemászhatnak. A földszinten benézhetünk a kovács- és a bognárműhelybe, a konyhába, a sütőházba (ahol kürtőskalácsot árulnak), a kínzókamrába, ahol a viaszbábuk inkább viccesek, mint félelmetesek, de a kínzóeszközöket látva nem biztos, hogy tudni akarod, mi minden történhetett itt a középkorban. A várban van még kőtár, darabontok szobája, püspöki hálószoba, várkápolna, vármakett-kiállítás és minimozi harcos-csatázós történelmi filmekkel. Sümegi vár díszvilágítása. A várkonyha mellett udvari fűszerkert virul. A vár nagy előnye, hogy nemcsak belülről és az udvaron, hanem felül, a várfalon is jól körbe lehet sétálni. Akár egy órát is bóklászhatunk a gyilokjárón és a falak között anélkül, hogy az elénk táruló kilátással betelnénk. Aki pedig ennél több izgalomra vágyik, az a vár melletti arénában egy korhű középkori lovagi játékot is megtekinthet, ha épp időben érkezik.
1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték. Esterházyak A 17. század elejétől az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdődött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerű hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belőle. A külső várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. Kívülről puritán kiképzést kapott, belső terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították. Manapság Napjainkban az ozorai várkastély a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit.
Az újjáépült szárnyban élményalapú vártörténeti kiállítás kap helyet, a földszint helyiségeiben pedig az inventáriumokból ismert eredeti rendeltetéseknek megfelelően sütőház, a pék háza, a konyha, a kovácsműhely, valamint a személyzeti lakószobák enteriőr-rekonstrukciói épülnek ki a jövőben. A terveket Albert János jegyzi.
1989-től üzemeltetése magánkézbe került, azóta folyamatosan felújítják, alakítják. Nyitvatartás január, február, március: 9:00-16:00 április, május és szeptember, október: 9:00-17:00 június, július, augusztus: 9:00-19:00 A vár egész évben, minden nap nyitva van, de csúszós, havas időjárás esetén zárva tart! Árak: Felnőtt: 1500 Ft Gyermek (6-14): 800 Ft (6 éves kor alatt ingyenes) Nyugdíjasoknak és diákoknak igazolvány felmutatása mellett 800 Ft A belépőjegyekkel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető. Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
A Mecsek északi lejtőjén fekvő Szászvár várkastélya interaktívan mutatja be az épület történetét, valamint fel is próbálhatjuk a különböző kellékeket is. Szászvári várkastély története A történet kulcsfigurája Alsáni Bálint, aki Pécs huszadik püspöke volt 1374 és 1408 közt, utóbbi évszám halálát is jelzi. Püspökségének kezdetéhez kapcsolható a Keresztelő Szent János kápolna alapítása és a mai szászvári vár alapjait képező udvarházépítése is. A két helyiségre osztott pince fölé két szintet emeltek. A földszintet boltozott kamra és konyha, az emeletet egy szoba és ebédlőterem foglalta el. Az emeleti helyiségeket kőkeretes ablakok világították be. A pince és a ház bejárata is nyugatra nézett, a keleti oldalra fallal körülvett kert került. Alsáni Bálint halála után a Pécsi Egyházmegye Eberhard főkancellár irányítása alá került, majd 1410 és 1421 közt unokaöccse, Albeni János püspök állt az egyházmegye élére. Ő tovább bővítette a püspöki kastélyt. Az udvar északi felébe kétszintes épületszárnyat emelt, melynek földszintjén a személyzet lakószobái, emeletén egy nagyterem volt található.