Ki ne akarná, hogy a hobbijáért cserébe ételt és szállást biztosítson neki egy másik ember? Vajon ezek az öntudatos dolgozók nem köpik ezzel szemen az összes olyan anyát, aki a gyermeknevelés mellett valahogy szakít időt arra, hogy dolgozzon? Azokat a nőket, akik úgy vállalják a gyereket, hogy tényleges szabadidőt (nem pedig lopott munkaidőt) adnak a boldogságért cserébe? Azokat, akik megértik, hogy a család nem önellátó, és a gyerek egy bizonyos kor után nem igényel 24 órás felügyeletet? Mert igenis szép számban léteznek ám dolgozó anyák, és például ők nem szívesen hallanak olyasmit, hogy "főállású anya vagyok". A kisadózó egyéni vállalkozók részéről gyakori kérdés, hogy kell-e 40 százalékos adót fizetniük, ha a gyermekük után folyósított ellátás ideje alatt bevételük keletkezik. Ha a katás egyéni vállalkozó éves bevétele meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, akkor a felettes rész után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha pedig a katás egyéni vállalkozónak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót, akkor a tételes adófizetés hónapjainak és havi egymillió forintnak a szorzatát meghaladó bevétel után kell 40 százalékos adót fizetnie.
További infók itt: JÁRULÉKOZZUNK 2020. július 1-jétől a járulékok összevonása is érvénybe lép: § A nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék összeolvad és már egy közteherként - 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékként - kell nyilvántartani. Emiatt a családi járulékkedvezmény a jelenleg 1, 5 százalékos munkaerőpiaci járulékrészre is ki fog terjedni. Nyugdíjasok mentesülnek a TB fizetés alól. II. Egyéni vállalkozás SZJA átalány adózással (évi maximum 15 millió Ft bevételig! ) tevékenység függően a törvény egy átalány költséghányadot állapít meg (főszabály szerinti ez 40%, de bizonyos ipari. mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenységek esetében 80-87%-is lehet) a megállapított jövedelem (bevételek-törvényi szerinti költséghányad) után kell megfizetni a járulékokat és az SZJA-t, főállásúként legalább a minimálbér után kiváltja az eredményt terhelő adókat, tehát adó javarészt fizetendő járulékok Előnyös lehet: alacsony költségű tevékenységek esetén (illetve akiknek a törvény 80%-os költséghányadot állapít meg), vagy olyan főállású vállalkozóknak, akiknél fontos a magas TB fizetés (nyugdíj, szülés utáni ellátások).
Pont azért kellett az elején a rövid jellemzés, hogy jól megérdemelje. Ezáltal Anyuka rögtön szabadságharcos lett, nem pitiáner füllentő, meg hát így jön ki jól a sztori. Ami (ha bajba kerülünk) csak poén, nahát, ne tessék már komolyan venni. Hát nincs egy csepp humor az olvasóban? Nem, ez az írás semmiképpen sem a Vicclapba való. Ez nagyon szépen körvonalazza, hogy mi van a Főállású Anyák fejében a témáról. Hogy pontosan tudják, mennyire nem munka, amit csinálnak, de halálos komolysággal elvárják, hogy annak tekintsd. A válaszadás időpontja: 2018. október 30. (Társadalombiztosítási Levelek 347. szám, 5905. kérdés) Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket? Nem ér örökké a családra hivatkozni – a társadalom és a család két külön fogalom, és a civilizáció nem attól működik, hogy a családra tekintettel vagyunk, hanem attól, amit ezen felül a társadalomért teszünk.
Ebben igazán semmi, de semmi célzás nincs, hiszen nem kevés helyen megtaláljuk a történetet. Fiktív vagy sem, egyszerűen azt gondolom, hogy az ismétlésszám ad neki egy bizonyos fokú validitást: foglalkozni kell a jelenséggel. Miért? Azért, mert egy olyan társadalom, ahol az anyaság teljes értékű foglalkozás, nem lehet egészséges. Az anyaságnak az a része, amíg a gyerekkel otthon kell maradni, természetesen technikailag indokolt és helyénvaló, de ennek van egy ésszerű korhatára. Az ügyvezetést ellátó kft., kkt., bt. tagja amennyiben a társaságban személyesen nem működik közre és nem minősül társas vállalkozónak, valamint az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, vezető tisztségviselőként a továbbiakban nem a megbízásra vonatkozó díjazás alapján, hanem társas válallkozóként fizeti meg a járulékokat havonta, legalább a társadalombiztosítási minimálbér után. Többes jogviszony a társadalombiztosítási átminősítést nem, csak a járulékfizetést befolyásolja. A társadalombiztosítási járulékot felváltotta a szociális hozzájárulási adó.
A korhatár előtti nyugdíjas vállalkozó, foglalkoztatott (munkavállaló) után a főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozókra, illetőleg munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni, figyelembe véve azt, hogy rendelkezik-e egyidejűleg fennálló többes jogviszonnyal. Hogy lenézik azt, akinek a hivatal a fontos, nem a család. Hogy megalázónak érzik a "háztartásbeli" feliratú címkét, de büszkék rá, hogy amúgy ez a munkájuk. Hogy nem hajlandóak tudomásul venni a munka és a tevékenység, az állás és az időtöltés közötti különbséget. A következmények triviálisak: nyilván egyre többen fogják vonzóbbnak tartani az otthonmaradást, mint a dolgozni bejárást, hiszen ki ne akarna azzal foglalkozni, amit amúgy is szeret? Ki ne akarná, hogy a hobbijáért cserébe ételt és szállást biztosítson neki egy másik ember? Vajon ezek az öntudatos dolgozók nem köpik ezzel szemen az összes olyan anyát, aki a gyermeknevelés mellett valahogy szakít időt arra, hogy dolgozzon? Azokat a nőket, akik úgy vállalják a gyereket, hogy tényleges szabadidőt (nem pedig lopott munkaidőt) adnak a boldogságért cserébe?