A szülők, akik a gyerekekkel nem, csak a pénzzel törődnek. Ők s a többi szereplő mind-mind sarkított tulajdonságokkal rendelkező bábok, akiket Spiró György rángat. Aztán bekövetkezik a tragédia. De mi is ez akkor tulajdonképpen? Társadalomkritika? Tükör? A darab olyan fontos kérdésekkel foglalkozik, minthogy mi az élet értelme idősen, család és emberi kapcsolatok hiányában, hova menekül az értelmiségi ember a zűrzavaros, mocskos jelen elől, ha nem vigyázunk, merre kanyarodik a fiatalság sorsa, pedig felelősek lennénk érte. Tudunk-e egymással kommunikálni, vagy csak elbeszélünk egymás mellett? Hova tűnt az emberi kötődés? Spiró György - Csirkefej, elemzés | doksi.net. A szomszédok is csak élnek egymás mellett, alig ismerjük egymást, s ha segítség kell, nem számíthatunk a környezetünkre. Ha ez akkor is így volt már… Hogy van most? Ez egy elgondolkodtató színmű, s habár jómagam nem kifejezetten kedvelem ezt a stílust, novellában megírva egészen kedvemre való lenne – no persze a túlzó káromkodások és barokkosan szaggatott körmondatok nélkül.
Csirkefej Adatok Szerző Spiró György Műfaj tragédia Eredeti nyelv magyar Szereplők Vénasszony Tanár Nő Apa Anya Srác Haver Törzs Közeg Előadónő Csitri Bakfis Cselekmény helyszíne Budapest Cselekmény ideje 1985 Premier dátuma 1986. október 27 Premier helye Budapest, Budapesti Katona József Színház A Csirkefej Spiró György 1985 -ös tragédiája. A darab 16 jelenetből áll. A cselekmény háttere az 1980-as évek egyre sivárabbá váló szocializmusa: hétköznapi környezetben, egy külvárosi lakóházban ölnek meg egy öregasszonyt, miután macskájával végeztek. A darab megírására Székely Gábor inspirálta a szerzőt, a női főszerepet bevallottan Gobbi Hildának szánták. [1] Az ősbemutató 1986. október 27 -én volt a Budapesti Katona József Színházban. Az előadás rendezője Zsámbéki Gábor volt. Az utolsó, ötvenedik előadás időpontja: 1987. Június 12. 1989 -ben – Törőcsik Mari főszereplésével – felújították a darabot, 79 alkalommal került színre. Spiró györgy - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. 2015-ig a színdarabnak magyar nyelvterületen tizenegy bemutatója volt.
Spiró ehhez felhasználta az irodalomtudományi zsargon karikírozásának eszközét is, amikor a második felvonás egyik jelenetében a diáklányok hol nevetve, hol kínlódva a Menekülés az Úrhoz Ady-vers tudományos elemzését próbálják megérteni. A szöveg egyes szakkifejezéseit, illetve gondolatait a szerző ugyanis szó szerint Király István vaskos Ady-monográfiájából vette át, melynek komikus hatásával a premieren gyanútlanul megjelenő irodalomtudós is szembesülhetett. Spiró györgy csirkefej mek. A Csirkefej esztétikai hatásának másik forrását a tragikus irónia jelenti. A sorsukat alakítani képtelen szereplők élete nem nélkülözi teljes egészében a tragikus vonásokat, ennek oka mégsem a határait átlépő hős nagyságot nem nélkülöző, végzetszerű bukásában rejlik, hanem a társadalmi kiszolgáltatottságukból kitörni képtelen emberek szorult élethelyzetéből. A darab ugyanakkor nem menti fel őket sorsuk iránt viselt felelősségük alól, kudarcuk mégis túlmutat személyes cselekvési szabadságukon. A katarzis lehetőségét a műben az irónia oly módon ellenpontozza, hogy a bűn és bűnhődés összefüggésében értelmezhető tragikus vétség által előidézett megtisztulás helyett épp az emberi szándékok ellenében megvalósuló bűnelkövetés fejlődésrajza tárul fel, ami legfeljebb megütközést vált ki a nézőből.
Tékozló fiú - a srác hazatérése az intézetből - vágy: apjával meccsre menni, beszélni => "köldökzsinór" - a tékozló fiú hazatér, de a "haza" nem otthon => nem család várja - gyilkos indulat, fékevesztettség, önkontroll hiánya (frusztráltság) - elvakult, mentegető szeretet az Apa felé => megfelelés vágy, szeretetéhség 3. Spiró György: Csirkefej - | Jegy.hu. Bűn és bűnhődés - rokonvonások Dosztojevszkij regényével és filozófiájával - itt is egy Vénasszony meggyilkolása történik => de: a véres bűnt elkövetők bűnhődést nem mutatja be - a macska pusztulása azonban következményeiben bizonyos jelentőséget nyer => Vénasszony "megvilágosodási" folyamatának kezdete - a Vénasszony tetteiben, viselkedésében eltorzított dosztojevszkiji hősre hasonlít => vezekelési vágy, istenkeresés 4. Istenkeresés - Vénasszony vezeklési vágya, támaszkeresése - Vénasszony kérdése a tanárhoz: "Tessék mondani, tanár úr, van Isten? " válasz: "Kell, hogy legyen. "
Ismeretes, hogy Spiró az özvegyasszony ikonikus alakját Gobbi Hildának írta. Árkosi rendezésében Horváth Zsuzsa jutalomjátéka e rendkívüli szerep. Most ő lép be a színre Spiró darabjának nyitóképében: boldogan hívogatja macskáját, hogy végre kapott csirkefejet… A Jászai Mari és Aase-díjas színművésznő pályája ezen felül is izgalmasan kapcsolódik Gobbi alakjához és életművéhez. Horváth Zsuzsa minapi bemutatója Ibsen Peer Gynt című darabjában éppen Aase szerepe volt, miközben az Aase-díjat Gobbi alapította végrendeletében. Horváth Zsuzsát korábban Brecht Kurázsi mamájaként, vagy a Kakuk Marci Csurinéjaként láthatta a Gózon Gyula Kamaraszínház közönsége.
A csirkefejekkel szatyrában hazaérkező özvegyben az állat pusztulása belső krízishez vezet; ennek hatására megpróbál vezeklésképpen valami jót cselekedni, ezért végrendeletében vagyonát a kamaszfiúra hagyja. Az emberi szándékot azonban visszájára fordítja a történések alakulása, a nagyvonalú elhatározás végül az asszony megölésének közvetlen kiváltó oka lesz. Az események abszurd jellegét erősíti, hogy a két fiú a rendőrök jelenlétében, mintegy azok felszólításának engedelmeskedve hajtja végre a kegyetlen gyilkosságot. A darab művészi értékének egyik lényegi elemét a megújított drámanyelv képezi. Az egyes szereplői karakterek megformálásában alapvető funkcióval bír az alkatokhoz illő társadalmi rétegnyelv szociolektus kidolgozása. A sérelmekkel terhelt szociokulturális viszonyok közt elsősorban az Apa, a Srác és a Haver beszédmódját jellemzi trágár, obszcén szóhasználat. A nyelvi deviancia színpadi megszólaltatása a társadalmi érintkezés elfogadott normáit sértő jellegénél fogva úgy kelt ambivalens érzéseket, hogy eközben a korabeli színházi nyelv konvencióinak az áthágását is sikeresen megvalósítja.
"bazmegező" alpári, csekély szókincsű, beszűkült, csonkolt önkifejezés Beszélik: Srác, Haver, Apa, Törzs, Közeg, Anya, Csitri => a 12-ből 7 (! ) szereplő 2. hétköznapi kommunikációra alkalmas, de meglehetősen szegényes nyelv Beszélik: Vénasszony, Nő, Előadónő, Bakfis 3. választékos, iskolázott, szakmailag kiművelt nyelv Beszélik: Tanár => a 12-ből 1 (! )