MAG - követők NEM Hivatalos csatornája Gabor Nagy Subscribe Visit website MAG - Mintaként Alkalmazott Gondviselés, Géczy Gáborhoz és MAGFalvához kapcsolódó interneten fellelhető videós anyagok gyüjtő helye. Innen csak a hang sávok vannak letöltve. Bízom benne, hogy ezen csatorna Gábor munkásságát és érdemeit emeli, eszméinek és gondolatainak követőit gyarapítja.
Török Tibor előadása a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2019 decemberi, "Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés" címmel megrendezett konferenciáján Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! BOON - Nem Árpád népe hozta be a Kárpát-medencébe a magyar nyelvet?. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Az MTA kutatója szerint magyar őstörténetről nagyjából a IX. század közepétől beszélhetünk történészi értelemben, azonban túl kevés az információ ahhoz, hogy egy koherens egységet állíthassunk fel. A történész ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a genetikai múltunk igazolása ennél messzebbre is visszanyúlik. Családfakutatás | GénKapocs - Családfakutató Iroda - Magyarok. Úgy véli, történészként kell szerénység és belátás, mert az információ hiánya miatt nem lehet százszázalékos ítéletet mondani. Ebben vita alakult ki a kutatók között, az intézetvezető szerint ugyanis bizonyos őstörténeti szálak felidézhetők. – Az például már ismert, hogy az Avar Kaganátus túlélő népessége egybeolvadt a magyar őstörténettel – magyarázta Szabados György. Sudár ekkor "furmányos megoldásnak nevezte" az elméletet, szerinte ennyi erővel a szepességi szászok, a besenyők, az elmagyarosodó szlovákok és zsidók is a magyar őstörténethez tartoznak. – Meg kell beszélnünk, hogy mit értünk magyar őstörténet alatt, és a történészeknek vállalniuk kell a felelősséget a tévedésükért – reagált Szabados György.
1/1 AtyeszLL válasza: 2017. febr. 20. 21:10 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Szabados György, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója egy frappáns mondattal kezdte meg gondolatmenetét: – Megszületésemre nem emlékszem, de az közelről érintett engem. Ezzel arra utalt, hogy hiába nem ismerjük megfelelő források híján az eredetünket, meghatározza gondolkodásunkat. – Két identitásalapozó korszaka van egy népnek, nemzetnek: az őstörténet és a közelmúlt. A népi és etnikai őstörténetünk identitásalapot ad. Magyarok bevonulása a kárpát medence full. Ha heves viták törnek elő, akkor erős lehet az identitás is. Azonban ha a társadalom lefojtja ezeket az ellentéteket, abból maradandó sebet okozó robbanás tör elő – fejtette ki az intézetvezető. Arra a kérdésre, hogy köze lehet a politikának a vitához, Szabados György szerint nem, azonban a politika mindig is hasznot húzott az eredettörténetből adódó identitáskülönbségből. Több évezredes hagyománynak nevezte a magyar történetírást, amelynek elsődleges szempontjaként a szakmaiságot jelölte meg. Őstörténeti paradigmaváltás Sudár Balázs korábban arról beszélt, hogy egy őstörténeti paradigmaváltás kellős közepén vagyunk, mivel a szinte csak nyelvészeti alapokon folytatott kutatások több tudományágra, például a régészetre, az archeogenetikára és a régi források értelmezésére válnak szét, meghaladva az addigi módszertant.