A felvilágosult abszolutizmus A XVIII. században a fejlett nyugat-európai országoktól – amelyeket centrum országoknak hívunk (Anglia, Franciaország) – elmaradó területek (ezeket perifériának nevezzük) abszolút uralkodói birodalmuk fejlődése érdekében változásokra kényszerültek. Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon - erettsegik.hu. Országuk nagyhatalmi státuszának megtartása vagy megszerzése érdekében gazdasági és óvatos társadalmi reformokat hajtottak végre: lebontották a belső vámhatárokat, pártolták az iparfejlődést, fejlesztették az oktatást és az egészségügyet, védték a jobbágyságot a nemesség túlzott önkényével szemben, megadóztatták a nemességet. Modernizációt akartak, így elfordultak a vallási vakbuzgalomtól és a középkori szokásoktól, és mindezt úgy szándékozták kivitelezni, hogy közben az alapvető politikai viszonyok érintetlenek maradjanak. Az uralkodókat jellemzi a rendi országgyűlés mellőzése, a rendeleti kormányzás és a jól fölépített hivatalnoki apparátusra, azaz a bürokráciára való támaszkodás. A korszak felvilágosult szellemisége a politikai életben is megjelent: az uralkodó a nép első szolgája, az egyházak háttérbe szorítása.
II. József, a felvilágosult zsarnok Új reformokkal állt elő, így amikor övé lett a hatalom, hozzá is látott tervei megvalósításához. Nem koronáztatta magát magyar királlyá, hogy ne kelljen esküt tennie a rendi jogok biztosítására (Ezért csúfolták kalapos királynak). József rendeletei Feloszlatta a szerzetesrendeket, vagyonukból oktatási alapot hozott létre. A plébánosok számát és jövedelmeit növelte. Türelmi rendeletében (1781) a többi vallás számára biztosított nagyobb szabadságot. II. fejezet: Iskolaügy Magyarországon a felvilágosult abszolutizmus korában | A magyar iskoláztatás története a 19-20. században. A vallási türelem és az egységes birodalom elve vezérelte. Minden állami hivatal megnyílt a nem katolikusok előtt. Az Erdélyben kitört véres román parasztfelkelés (1784) miatt adta ki a jobbágyrendeletet (1785). Ezáltal a jobbágyok mesterségeket is tanulhattak, ezzel próbálta biztosítani az uralkodó a szabad munkaerőt az ipar számára. Csökkent a jobbágy függősége a földesúrtól, házasság kötéshez nem kellett engedély, nem volt kötelezhető házi cselédi szolgáltra, az ingóságaival szabadon rendelkezhetett. Nyelvrendelet (1784): A latin helyett német lesz az államnyelv.
Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon 1740-90 között by Tóth Béla
A birodalmi vámhatár mellett Magyarország köré is vámhatárt húzott. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar nyersanyagokat és terményeket csak a birodalomban lehetett olcsón eladni. Emellett az osztrák és cseh ipar termékeinek magyar piacot biztosított. Az 1767-ben kiadott Urbárium az adózó jobbágyok helyzetét rendezte. Felmérték az egész ország helyzetét. A jobbágytelek nagyságát a föld minőségéhez mérték, és ez alapján egységesítették a jobbágyok szolgáltatásait. Sok helyen csökkentek a parasztok földesúri terhei. Az állam biztosabb bevételhez jutott. Mária Terézia a kultúra területén is maradandót alkotott. Az általa alapított Theresianumban tanultak a főnemesi ifjak. Reformok és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon. Az 1777-es Ratio Educationis államilag szabályozta a nevelésügyet Magyarországon. A tanfelügyelők minden iskolát ellenőrizhettek, tantervben írták elő a tananyagot. Törekedtek arra, hogy hatéves korától lehetőleg mindenki iskolába járjon. Kedvező és népszerű volt, hogy támogatta az anyanyelvi oktatást. Az alapvető cél az írás, olvasás, számolás elsajátíttatása volt.
II. József (1780-1790), a türelmetlen reformer, felvilágosult zsarnok 1765-től már német-római császár volt, és anyja, Mária Terézia mellett társuralkodó. Az 1780-as trónra lépése után nem koronáztatta meg magát ("kalapos király"), hogy ne kényszerüljön esküt tenni a rendi jogok tiszteletben tartására. Abszolút hatalmát elképzelései megvalósítására használta fel. Célja egy egységes, minden alattvaló számára jólétet biztosító birodalom létrehozása volt. Végrehajtására rendeletek ezreit (tíz év alatt hatezer rendelet) zúdította a népre, melyek jelentős része feleslegesen sértette a nép hagyományait (drága koporsók helyett a halottat vászonba csavarva kell eltemetni, korlátozta az egyházi körmeneteket). Az uralkodót a türelmetlenség jellemezte. Felvilagosult abszolutizmus magyarországon . József az egyházat is reformjai szolgálatába akarta állítani. Fölújította a királyi tetszvényjogot, azaz a placetum regiumot, amely azt mondta ki, hogy a pápai bullák kiadásához az uralkodó jóváhagyása szükséges. A tanítással és betegápolással foglalkozó rendek kivételével feloszlatta a szerzetesrendeket (1782), majd vagyonukból vallásalapot hozott létre, melyből gyarapította a nép körében tevékenykedő plébániák számát és növelte a plébánosok jövedelmét.
A római Pápa ennek nem nagyon örül -> fordított kanosszajárás (VII. Gergely vs. III. Henrik). Most a Pápa jön Bécsbe, de nem jár sikerrel, József nem vonja vissza a rendeletet. 1784 – Kloria-Kloska felkelés: késéssel, de leverték, vezetőit kivégezték. 1785 – kiadja a fenti zavargás hatására a Jobbágy Rendeletét: – eltörli a JOBBÁGY NEVET, de a kötelmek maradnak: – Szabad költözés – Tanulhat szabadon – Szabad párválasztás 1784 – Nyelvrendelet: kötelezővé teszi a német nyelvet és a latint (a deáknyelvet a háttérbe szorítja): elnémetesítő, központosító szándéka miatt feszültséget kelt. – Magyarországot kerületekre osztja, háttérbe szorítja a vármegyéket, a nemeseknek a befolyása csökken, itt politizálnak. – Elkezdik felmérni a nemesség birtokait, és ezért azok azt hiszik, hogy adómentességüket elveszítik… Az 1780-as évek végén nem alakulnak úgy a dolgok, mint ahogy az elvárható lenne külpolitikai szempontból: – Háború a törökökkel -> II. József csapatait vereség éri – 1783 – a Francia Forradalom vereséget okoz az uralkodónak.
A legfejletlenebb, töröktől visszafoglalt területeken a 2 nyomásos/vad talajváltó gazdálkodás dominál: ha a föld kimerül, arrébb mennek újat keresni. Az állattenyésztésre a ridegtartás jellemző: áll a legelőn, de nem foglalkoznak az állattal. Az ipar nálunk fejletlenebb, a céhes ipar él, a manufaktúrák is épphogy megjelennek. Az államszervezet a 18. században Bécs -> itt van a magyar kancellária -> Pozsony -> itt van a magyar kamara: pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak. Itt van a magyar helytartótanács, de ez felköltözik Budára a század második felére. Az igazságszolgáltatás – Királyi Curia: ez a legfelsőbb bírói fórum 1. Királyi tábla 2. Hét személyes tábla – Kerületi táblák – Vármegyei Bíróságok Az országgyűlés Felsőtábla Ide tartoznak: a főnemesek és főpapok, akik személyre szóló meghívót kapnak ide. Alsótábla Ide tartozik: az alsó papság, köznemesek, városok közös meghívóval jöhetnek, és a vármegyék választják ki a képviselőiket (2), a városok és az alsó papság képviselői tehát. Egy törvény elfogadása: elfogadja az alsó- és felsőtábla és felterjesztik az uralkodónak felirat formájában.