Kosáryné Réz Lola

Fedezeti Pont Számítás
Így tette idős korában is, amikor az elhallgattatás éveiben, 1950 után kifejezetten a család számára írt ifjúsági kalandregényeket, krimiket karácsonyi ajándékul. Kosáryné Réz Lola néhány könyve (Fotó:) Dr. Nagy Domokos Imre azonban nemcsak ezeket olvasta el gyerekkorában. Már negyedik gimnazistaként 1958-ban, előadást tartott a 20. század első felének magyar nőíróiról. Itt beszélt először a Tetralógiáról is. Az Apáczaiba járt, ahol sok egykori Eötvös Kollégista tanított. Ott lehetett ilyenről beszélni 58-ban is, éppen abban az évben, amikor nagybátyját, Kosáry Domokost 56-os tevékenységéért letartóztatták. Hogy feminista lett volna, azt cáfolta az újra felfedezett könyvek szerkesztője, Kovács Attila Zoltán. Bár dolgozott olyan lapoknak is, de úgy ábrázolja női sorsokon keresztül a magyar történelmet, hogy nem az egyes női sorsokon van a hangsúly, hanem ő meg akarta írni a magyar asszonyok történetét, mert a férfiak vívják a csatákat, a háborúkat, de a család összetartása, a mindennapok létfeltételeinek a megteremtése mindenkor női feladat volt.

Kosáryné Réz Lol Project

Kosáryné Réz Lola Kosáryné Réz Lola 1892. december 7-én született Selmecbányán, magyar író, műfordító. Főbb művei: Filomena (1920), Álom (1921), A pápaszem (1925), Porszem a napsugárban (1930), Koldusok (1931), Selmeci diákok (1933), Aranykapu (1942), Asszonybeszéd (1942), Perceg a szú (1943), Por és hamu (1947) Kosáryné Réz Lola első versét hét éves korában írta, nagyapja támogatására. A nagypapa meghatározó alakja volt egész életének, ő biztatta, szellemileg támogatta. Tizenöt éves korában megjelentek írási felvidéki lapokban, ekkor figyeltek fel tehetségére. Filomena című regényével megnyerte az Atheneum pályadíját, innentől fogva elismert írónak számított. Német, francia és angol nyelvről fordított le regényeket magyar nyelvre, ő Margaret Mitchell Elfújta a szél című művének magyar nyelvre fordítója. Kosáryné Réz Lola 1984. december 27-én hunyt el Budapesten, 92 éves korában.

Kosáryné Réz Loja Virtual

Selmecbánya egy régi képeslapon (Fotó:) A szocialista kultúrpolitika szempontjából az is bűne lehetett Kosáryné Réz Lolának, hogy a háború előtt az egyik legnépszerűbb folyóirat, a Magyar Lányok szerkesztője volt és állandó szerzője az Új Időknek. Mindkettőt, mint a keresztény középosztály lapját tartották számon. Ugyanakkor már ezeket megelőzően rendszeresen publikált a Nyugatban. Műfordított is angolból, németből, és franciából. Leghíresebb közülük Margaret Mitchell: Elfújta a szél vagy az első irodalmi Nobel-díjas Pearl Az édes anyaföld című regénye, de említhetjük Karl May indiánkönyveit, vagy az Agathe Christie krimiket. Akár saját regényeit, akár műfordításait nézzük, az abszolút irodalmi értékek, esztétikai élményt kínáló könyvek listájára kell helyeznünk ezt az életművet. Ki volt Kosáry? Valaha természetes volt, hogy a 19. század írónői, színésznői saját nevük előtt férjük családnevét is használták a -né toldalékkal, s az olvasók, nézők vagy tudták, hogy ki az az úr, aki a híres személyiség párja, vagy nem.

Kosáryné Réz Loca.Com

Keresés a leírásban is Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: 1. oldal / 2 összesen 1 2 3 5 6 7 8 11 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:

Kosáryné Réz Lola Asszonybeszéd

Nő és férfi, nő és hatalom küzdelmének örökérvényű története ez, megrendítő olvasmány, a magyar irodalom egyik csúcsteljesítménye, nem szabad, hogy az enyészeté legyen.

Kosáryné, leánykori nevén Réz Eleonóra, Selmecbányán született 1892. december 7-én, Réz Géza főiskolai tanár legidősebb életben maradt gyermekeként. Szülővárosában járt gimnáziumba, ahol hamar feltűnt éles eszével, tudásszomjával és jó emlékezőtehetségével, csodagyerekszámba ment. Már kislánykorában húgával szépirodalmi lapot szerkesztett, aminek Kongó volt a címe – a lap nevét arról a villatelepről kapta, ahol szüleivel akkoriban laktak –, hatvan példányban meg is jelentették, a bevételből pedig egy 1848-as honvédnőt segélyeztek. Családjában és környezetében sokoldalúan művelt emberekkel találkozott, és amint az első regényéből is kiderül, nagy hatással volt rá a régi bányaváros, a kisvárosi zárt társadalom légköre. Hamar megtanult több idegen nyelvet, ezeken folyamatosan olvasott is. Nyisd ki az ajtót, állj a küszöbre, / Két kezed szorítsad ökölbe, / S nézz a viharba hallgatagon… Felsőbb tanulmányait Budapesten, majd szülővárosában végezte, ahol néhány évvel később, 1914-ben maga is tanítani kezdett.