Az ehhez hasonló, szakemberek által összeállított telefonos alkalmazások azonnali visszajelzést és gyors diagnózist kínálnak, és használatuk révén a hipochondriára hajlamosak is megnyugodhatnak, amennyiben pedig az eredmény mégis pozitív, úgy már nem is lehet hipochondriáról beszélni. A mobiltechnika által segített öndiagnózis legnagyobb előnye pedig az – ahogy Szántó Zalán fogalmaz –, hogy "az ember őszinte a telefonjával szemben".
"A legfőbb rizikótényezők, amelyek általában daganatos betegségek kialakulásához vezethetnek, az egyoldalú táplálkozás, a mozgásszegény életmód, és természetesen a dohányzás" - figyelmeztetett a pulmonológus. Hozzátette, hogy sok mindennek kell közrejátszania ahhoz, hogy egy szerzett genetikai sérülés következzen be a szervezetben, és kifejlődhessen maga a betegség. Tüdőrák: a magyar tragédia okai és tanulságai. "A röntgent nem a tüdőrák szűrésére találták ki, hanem a TBC feltárására, kiderítésére. A tüdőráknál általában a rizikócsoportba tartozó embereknek lenne javasolt a mellkasröntgennel való szűrés, és még inkább az alacsony dózisú mellkasi CT-szűrés" - közölte Bogos Krisztina. Emlékeztetett, hogy a tüdőrák kezelése mindig nagyon nehéz kérdés, mert amikor tüneteket ad, akkor már nagy valószínűséggel a betegség előrehaladottabb, és meghaladja azt a korai stádiumot, amikor műtéti úton eltávolítható, és egy hosszabb gyógyulási esély állna fent. "A rizikócsoportba tartozó – dohányos – betegeknél a köhögés megváltozása jelezhet betegséget, a véres köpet megjelenése mindenképpen, a nehézlégzéses panaszok, a mellkasi fájdalom, az étvágy megváltozása, a súlycsökkenés" - sorolta.
Valamelyest jobb a helyzet a nem kissejtes tüdőrákok esetében, amelyek elsődleges kezelésére az úgynevezett TNM (T - tumor mérete, N - a tüdőhöz tartozó nyirokcsomókban lévő áttétek, M - más szervekben kialakult áttétek) osztályozás szerinti IIIA stádiumig végeznek sebészi beavatkozást. Ugyanakkor a korai felfedezés ez esetben is kulcsfontosságú. Ez a leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon - A túlélés esélyét jelentősen növeli a korai diagnózis - Egészség | Femina. Összességében a tüdőrákos betegek körülbelül 22 százalékát tudják megoperálni, az ötéves túlélési arány pedig 8-10 százalék körülire tehető Magyarországon, míg az európai átlag 12 százalékra. A megelőzés módjai A tüdőrák kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, ugyanakkor kifejezetten hangsúlyos a tüdőbe jutó szennyezőanyagok szerepe. Ezek közül is a dohányfüst okozza a legnagyobb gondot, mi több, a tüdőrákkal diagnosztizált betegek túlnyomó többsége, mintegy 90 százaléka az aktív vagy korábbi dohányosok közül kerül ki. Részben ez is a magyarázata a betegség kedvezőtlen hazai előfordulási adatainak, a magyar lakosság ugyanis a dohányzási szokások terén is Európa élvonalába tartozik.
40% 6. Korai stádiumban a betegségnek gyakran nincsenek tünetei, vagy a jelentkező tünetek könnyen összekeverhetők banális betegségek tüneteivel. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tüdőrák szempontjából magasabb kockázati csoportokba tartozók rendszeresen menjenek el szűrővizsgálatra, akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk. Kik tartoznak a kockázati csoportokba? Mindenekelőtt a dohányosok, hiszen a megbetegedések 85%-a 7 mögött a dohányzás áll. A légszennyezés a tüdőrákos esetek 5%-át okozzák 7, de a munkahelyi ártalmak (8% 7) is jelentős kiváltó okok lehetnek. Jellemző a tüdőrákra az életkor is: főleg az 50. és 70. év között fordul elő a betegség 7. Sokszor elfelejtjük, de a dohányzás a passzív dohányzókra is veszélyt jelent. A munkahelyi- és életkörülmények ismeretében pedig a háziorvosok meg tudják mondani, hogy valaki a tüdőrák tekintetében kockázati csoportba tartozik-e, és indokolt-e a számára a rendszeres szűrés. A tüdőrák felfedezési módjainak stádiumok szerinti eloszlása is azt mutatja, hogy panaszmentes állapotban számottevően nagyobb az esélye annak, hogy a betegség korai fázisban kerül diagnosztizálásra, amikor több terápiás lehetőség közül lehet választani, és a várható túlélési arány is nagyobb 8.
Korai stádiumban a betegségnek gyakran nincsenek tünetei, vagy a jelentkező tünetek könnyen összekeverhetők banális betegségek tüneteivel. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tüdőrák szempontjából magasabb kockázati csoportokba tartozók rendszeresen menjenek el szűrővizsgálatra, akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk. Kik tartoznak a kockázati csoportokba? A dohányosok, hiszen a megbetegedések 85%-a mögött a dohányzás áll. A légszennyezés a tüdőrákos esetek 5%-át okozzák. A munkahelyi ártalmak (8%) is jelentős kiváltó okok lehetnek. Életkor: főleg az 50. és 70. év között fordul elő a betegség. A passzív dohányzók. A munkahelyi- és életkörülmények ismeretében pedig a háziorvosok meg tudják mondani, hogy valaki a tüdőrák tekintetében kockázati csoportba tartozik-e, és indokolt-e a számára a rendszeres szűrés. Mire jó a stádium besorolás? A tüdőrák felfedezési módjainak stádiumok szerinti eloszlása is azt mutatja, hogy panaszmentes állapotban számottevően nagyobb az esélye annak, hogy a betegség korai fázisban kerül diagnosztizálásra, amikor több terápiás lehetőség közül lehet választani, és a várható túlélési arány is nagyobb.