Ezek a gázok a hiedelem szerint a Föld méhéből áradtak. Az archaikus időkben a települést a "Föld köldökének" tartották, ez volt a világ közepe. Az Apollón templom szívében égett az örökmécses, melynek lángját Prométeusz lopta el az Olümposzról az embereknek. Többek között eme templom és az ókori színház romjai között fogunk sétálni. A hangulat magával ragadó lesz. Mitológiai és vallási emlékek tucatjával ismerkedhetünk meg. Folytatjuk utunkat, és Paralia közelében elfoglaljuk szállásunkat. 8. NAP: THESSZALONIKI – SZKOPJE Reggeli után Thesszaloniki központjában buszos és gyalogos városnézést tartunk. Megismerhetjük milyen sűrű, zsongó, de mégis szép város Thesszaloniki. Az ókori hellász öröksége youtube. Megnézhetjük a város nevezetességeit, a Fellegvárat, Dimitriosz-bazilikát, Galeriusz-diadalívet és a Fehér-tornyot, mely a történelem során számos különböző nevet viselt. Leginkább börtönként funkcionált, de a XX. században ez a funkciója megszűnt, és a későbbiekben a város politikai és kulturális központja lett. Thesszalonikit elhagyva, Magyarország felé haladva megállunk az észak-macedón fővárosban, Szkopjéban.
Fogalmak akháj: görög törzs. A görögségből elsőként e törzs jutott magasabb kulturális szintre, s hozzá köthető a mükénéi kultúra. Az akhájok alkalmazták a görög nyelvre a krétai írást. archaikus kor: a görög történelem egyik korszaka. Jellemzője a polisz, a magántulajdon megerősödése, valamint az arisztokrácia és a démosz politikai küzdelme. arisztokrácia: az arisztoi=legjobbak görög szóból. A görög társadalom nagybirtokos, vezető rétege az átmeneti kortól. A Kr. e. V. század elejéig, ha csökkenő mértékben is, de a politikai hatalom birtokosai voltak. Később tágabb értelemben az egyes országok földbirtokos vezető rétegét jelölte ez a fogalom. arisztokratikus köztársaság: olyan államforma, amelyben az állam vezetése, a politikai jogok szinte kizárólag az arisztokrácia kezében vannak. A görögöknél a polisz fejlődésének egy szakasza, a királyság és a demokrácia közötti időszak. Athénban a Kr. Az ókori Hellász. VIII. sz. -tól a Kr. VI. végéig tartott. átmeneti kor: a görög történelem egyik korszaka a műkénéi kor és az archaikus kor között (Kr.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A túlnépesedés következtében a Kr. VII. században a poliszok lakosságának egy része lakatlan területekre kezdett elvándorolni. A görög gyarmatosítás során jött létre például Barcelona, Marseille, Nápoly, Isztambul és számos város a Fekete-tenger környékén. A gyarmatvárosok általában gabonát szállítottak anyavárosuknak. Különlegesen alakult egy, a Peloponnészosz félszigeten fekvő polisz, Spárta története. Itt a bevándorló dórok leigázták az őslakosokat. Az ókori hellász térkép. Az őslakókból lettek a helóták, a spártai állam tulajdonában lévő földművesek, akik a spártaiak mellett könnyűfegyverzetű katonaként is harcoltak. A Spárta környéki településeken éltek a polgárjog nélküli kézművesek, a körüllakók. Spártában a teljes jogú polgárok legfőbb tevékenysége a katonáskodás lett. Eleinte minden spártai polgár egyenlő részt kapott a földekből, később itt is kialakult egy gazdagabb réteg. Spártát két király kormányozta. A 28 vén és a két király, vagyis a vének tanácsa szabta meg a népgyűlés napirendi pontjait. 5 felügyelő ellenőrizte a királyokat.