Ez utóbbiak a szőrök eredésének helyeivel azonosak. Megint más pórusokon keresztül az illatmirigyek terméke távozik. Az állatoknál sokkal többet tudunk szerepükről, mint az embernél. Említésre méltó számban nálunk csak a hónaljban a mellbimbók körül és a szeméremtájékon találhatók. A kamaszkorban kezdenek működni, és mérsékelten aktívak nőknél a terhesség idején. E mirigyekkel már át is tértünk a következő bőrréteg megismerésére. Az irha A bőr következő rétege az irharéteg. Egy 60 kg-os felnőtt ember kb. 3-4 kilogramm irhát hord. Sejtekből, rugalmas rostrendszerekből és alapállományból álló kötőszövet. A bőrt ellenállóvá és rugalmassá, valamint a test mozgásaihoz való alkalmazkodásra képessé a rostok nagy szakítószilárdságú kollagén és rugalmas elasztin nevű fehérjéje teszi. A felhám mélyebb rétegével érintkező felső felszíne tartalmazza az idegrostokban és véredényekben gazdag irhacsapokat, a papillákat, melyek hullámos lefutású domborulatokat képeznek. A kéz bőrén e domborulatok a hámon keresztül is jól kivehetők, ezek alkotják az ujjlenyomat barázdáit.
Az elszarusodott sejtek között az epidermális lipidek a "maltert" alkotják, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, ami összetartja a szarusejteket. A szaruréteg védi a bőr mélyebb rétegeit a külső behatásoktól. A bőrt folyamatosan érik a külső környezeti hatások melyek gyakran károsítják a bőr felszínét, de akár a mélyebb rétegeit is. A belgyógyászati betegségek szintén sok esetben látható elváltozásokat okoznak a bőrön vagy a bőr szerkezeti felépítésében. Baktériumok, vírusok, gombák fertőzéseket okoznak a bőrön, melyek orvosi kezelést igényelnek. Szépítészeti szolgáltatást csak egészséges bőrön szabad végezni.
Felszínét elhalt hámsejtek szarurétege, pikkelyszerű lemezek halmaza borítja. Vastagsága a tenyéren és a talpon a legvastagabb. A hámréteg alsó részében találhatóak a bőr festékanyagát, a pigmentettermelő sejtek, amelyek a napfény hatására intenzívebben működnek. Irharéteg Az irharéteg nagyon fontos részeket foglal magában, a verejték- és faggyúmirigyeket, a szőrtüszőt. A vastagsága a testtájék és az életkor függvénye. Az irharétegből induló és szabad szemmel is látható nyílások a pórusok. Ezek jelentik a bőrréteg kapcsolatát a külvilággal, itt jut ki a veríték.
: hialuronsav, dermatánsav, kadroitin-szulfát - rostok: - rugalmas rost - kollagén(rugalmatlan) -retikulásris(rács) rost BŐRALJA= zsírsejtek ezekből alakulnak ki a zsírpárnák, zsírlebenyek mechanikus védelem hőszabájozás tápanyag raktározás a bőralja és irha határáról indulnak a szörtüszők Zsírban oldodó vitamonok miteszer: faggyúmirigy váladéka eltömíti a szőrtüsző nyílását. pattanás: miteszerben elszporodnak a fénykeltő baktériumok, begyullad a szőrtűsző, illetve a faggyumirigy szemölcs: vírus okozta fertőzés, apró holyag a bőrőn anyajegy: pigment felhalmozódás a festékeket termelő sejtek elpusztulnak vízhólyag: Nyomás, dörzsölés hatására a hám és az írharéteg között felgyülemlik a szövetnedv vérhólyag: erős mechanikai hatásra az irha és a hám között egy vérrel teli üreg keletkezik tetoválás: festékanyagokat az irhába juttatják és örökre megmarad.
A hám rétegei: A legalsó az alapréteg, más néven bazális réteg, amely egy sejtsor vastagságú, állandóan osztódó sejtréteg. Szorosan elhelyezkedő henger alakú sejtekből áll. A közöttük található pigment termelő sejtek termelődése a napozás hatására fokozódik. A következő a tüskés réteg, mely néhány sejtsornyi vastagságú, sokszögű, szorosan kötődő sejtekből áll. Az ezt követő szemcsés réteg ben a hámsejtek fokozatosan ellaposodnak, itt kezdődik meg az elszarusodási folyamat. A felette lévő fénylő réteg sejtjei laposak és szorosan egymás mellett helyezkednek el, ez a réteg csak a tenyéren és a talpon található. Ún. barrier (akadály, szűrő, gátszerű) réteget képez a szaruréteg legalsó tömörebb részével. A legfelső szaruréteg a hám, sejt magvakat nem tartalmazó rétege, fehérjeláncokból áll. Alsóbb sejtsorai szorosan préselődnek egymáshoz, a felszínhez érve egyre lazább a kapcsolódás. Sejtjeit szaru tölti ki, szabad szemmel nem láthatóan, folyamatosan lehámlanak, leválnak a rostos protein részletek, amit szarunak (keratinnak) hívunk.
Neuritis optica: Általában mindkét szemen, de néha csak az egyiken, jelentkező látászavar mögött állhat egy autoimmun betegség, a neuritis optica. Ezt a betegséget szemészeti, vagy neurológiai osztályon kezelik. Ebben a kórképben a látás később rendeződik, de gyakran fordul elő, hogy a neuritis optica a szklerózis multiplex első tünete, és a kórkép valamennyi idő múlva újra támad, vagy hasonló, vagy teljesen már tünetek formájában, attól függően, hogy melyik idegszálat támadják meg az antitestek. Agydaganat: Egy oldali látászavart okozhatnak még bizonyos agydaganatok, melyek csak az egyik látóideget nyomják. Látótér kiesések tünetei, okai, jelei, megelőzése, kezelése, gyógyítása Ezeket a koponya-CT-vizsgálat mutatja ki. Stroke: Mindkét szemen kialakuló látásvesztés mögött, a szemtörési hibák, a már fent említett látótérkiesés okai multiplex, agydaganat mellett a stroke agyvérzés, agylágyulás áll leggyakrabban. Ilyenkor beszélünk kérgi vakságról: a szemész mindent rendben talál a szem környékén, mert a stroke következtében az agykéreg azon része pusztul el, ahol a látás központja van.
Szükséges esetben ahogy a látótér kieséseknél írtam a szemész tovább küldi a beteget a megfelelő vizsgálatokra. Anisocoria esetén is figyelembe vesznek minden körülményt, a mikortól, a hogyanig. Az egyéb betegségeket, kockázati tényezőket, toxikus ártalmakat, gyógyszereket is… Bejegyezte:.
Ezt a betegséget szemészeti, vagy neurológiai osztályon kezelik. Ebben a kórképben a látás később rendeződik, de gyakran fordul elő, hogy a neuritis optica a szklerózis multiplex első tünete, és a kórkép valamennyi idő múlva újra támad, vagy hasonló, vagy teljesen már tünetek formájában, attól függően, hogy melyik idegszálat támadják meg az antitestek. Hiperlátás és asztigmatizmus mi ez Ideiglenes látásvesztés okai. A szemben villogó látás Hirtelen látásvesztés. egy gyakori betegség első tünete - HáziPatika Ideiglenes látásvesztés okai Agydaganat: Egy oldali látászavart okozhatnak még bizonyos agydaganatok, melyek csak az egyik látóideget nyomják. Ezeket a koponya-CT-vizsgálat mutatja ki. Stroke: Mindkét szemen kialakuló látásvesztés mögött, a szemtörési hibák, a már fent említett szklerózis multiplex, agydaganat mellett a stroke agyvérzés, agylágyulás áll leggyakrabban. Ilyenkor beszélünk kérgi vakságról: a szemész mindent rendben talál a szem környékén, mert a stroke következtében az agykéreg azon része pusztul el, ahol a látás központja van.