A kapcsolódó kézikönyv itt érhető el. Hosszú évek óta elkötelezett munkát végez az országos egyetemi és középiskolai tehetséggondozásban, többek között az OTDT Állam- és Jogtudományi Szakbizottság tagjaként. Magyar, angol és francia nyelven megjelent szakkönyvei, publikációi hozzájárulnak a magyar jogi oktatás színvonalának fejlesztéséhez. Fentiek elismeréseként dr. Badó Attilának, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi Intézet, intézetvezetőjének; tehetséggondozásért felelős rektori megbízottnak Moór Gyula-díjat, adományozott. 04. 26., 17:00 Helyszín: E3-as előadó ****************************************************************************** 2014/2015 I. félév programjai a Szászy István TDK következő üléseire: I. Időpont: 2014. október 9. 17 óra Helyszín: 28. ép. 102. / Bánrévy Gábor terem Előadó: Dr. Németh Ildikó (szakmai tanácsadó, Igazságügyi Minisztérium, Nemzetközi Magánjogi Főosztály) Téma: A kettős állampolgárság gyakorlati problémái II. Igazságügyi minisztérium nemzetközi magánjogi főosztály kaposvár. Időpont: 2014. október 22.
2011. október 17. 11:09 Célunk az, hogy identitásukban megerősítsük azokat a magyarokat, akik szétszóródva élnek a világban – fogalmazott Semjén Zsolt a Nemzeti Regiszter megnyitásáról szóló sajtótájékoztatóján. A mai napon elindult a Nemzeti Regiszter, amely lehetővé teszi, hogy a magyarság bármely részét elérjük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a Nemzeti Regiszter megerősíti a magyar szervezetek vonzáskörzetén kívül élő magyarok magyarságtudatát, identitását. Továbbá - folytatta - ezáltal meg akarjuk erősíteni az egyetemes magyarságtudatot is annak érdekében, hogy a magyarok számára fontos kérdésekben egy erős egységet tudjunk alkotni. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. Mivel a migráció harmadik, negyedik generációi már nem mindig beszélnek kiválóan magyarul, a Nemzeti Regiszter honlapja nem csak magyarul, hanem angolul is elérhetővé vált a címen. A honlap a tervek szerint spanyolul is olvasható lesz a későbbiekben. Semjén Zsolt elmondta: senkit sem szeretnénk elveszíteni, hiszen nem csak a magyar nyelvben, hanem nemzeti identitásunkban is magyarok lehetnek nemzetünk tagjai.
Ennek kapcsán ismertette a kézbesítésre vonatkozó különböző szabályozásokat. Elhangzott, hogy például külföldi ügyfél esetén kötelező kézbesítési meghatalmazottat megnevezni. "Ennek az intézkedésnek a külföldi kézbesítés elkerülése a célja, de ha nincs más megoldás, akkor ezt kell alkalmazni"- fogalmazott a szakember. A kézbesítés történhet a megkeresett állam hatósága vagy a konzuli, diplomáciai képviselet útján, de szóba jöhet a közvetlen postai kézbesítés is. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata a hatékonyabb fellépést segíti a különböző határokon átnyúló versenyjogi kérdésekben - erről már Dr. Dán Judit beszélt. A Kúria főtanácsadója elmondta, hogy a hálózat az Európai Bizottság verseny főigazgatóságából és a 28 tagállam versenyhatóságából áll. Az így megvalósuló rendszerben a bizottság és a tagállamok közötti, de a tagállami együttműködés is biztosított. "A versenyhatóságokat a tagállamok jelölik ki, Magyarország esetében ez a Gazdasági Versenyhivatal"- tette hozzá a szakember. Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztály. Elhangzott, hogy az együttműködés formái között megtalálhatóak a különböző konzultációs lehetőségek, az információcsere a bizottság és a tagállamok között, vagy a tanácsadó bizottságok létrehozása.
Az újrafeldolgozás maga a felüdülés. Western-vígjátéknak mondanám, de ne ijedjünk meg, mert a döntő pillanatokban megfelelő komolyság is társul hozzá, így teljes egésszé áll össze a film. A történetvezetés abszolút lineáris, így semmiféle meglepetést nem tartogat a néző számára, ami jelen esetben mégsem olyan nagy baj, tudniillik Charles Portis: A félszemű című regénye (1968. ) szolgál a forgatókönyv alapjául. A történet egy pofonegyszerű bosszúhadjáratról szól. A 14 éves Mattie Ross (Hailee Steinfield) apját lelövi a kegyetlen bandita Tom Chaney (Josh Brolin), a lány felkerekedik és felfogadja Reuben J. Cogburn rendőrbírót (Jeff Bridges), valamint La Boeuf-öt (Matt Damon) egy texasi rangert, hogy segítsenek neki felkutatni és megölni a gyilkost. Jeff Bridges a kivénhedt, alkoholista, flegma rendőrbíró szerepében olyannyira kitett magáért, hogy az embernek sok esetben kedve lenne kizuhanni a moziszékéből a nagy röhögés közepette. Zárójelben megjegyezném, hogy emiatt jelölték is a legjobb színész díjára!
E szerint a 14 éves Mattie Ross (Hailee Steinfeld) édesapját megöli egy zsivány, Tom Chaney (Josh Brolin). A szokatlanul talpraesett, felvágott nyelvű és kemény kislány azonban bosszúra szomjas és addig nem nyugszik, míg apja ügyeit el nem intézte, és gyilkosa meg nem fizetett bűnéért. Az egyik legerőteljesebb karakter ez a kislány, hiszen gyermekként – ráadásul nőként – érvényesül egy olyan világban, ahol egyértelműen a férfiak domináltak. Szimplán ésszel, önmagában bízva oldja meg a sorban jelentkező problémákat. Egyszerű történet ez, amelyet főleg a színészek és a remek dialógusok tesznek érdekessé. Az ellentmondást nem tűrő Mattie felkeresi a félszemű Rooster Cogburn békebírót, hogy segítségével elkaphassa apja gyilkosát. Cogburn (Jeff Bridges) figyelemreméltó karakter, annyi szent. Szokatlan keveréke egy iszákos balféknek és egy igazi western párbajhősnek. A készítők jól ötvözték benne a realitást és az ős westernek kemény pisztoly atlétáit. Helyzetüket nehezíti, hogy Chaney indiánterületre menekült és csatlakozott egy bizonyos Lucky Ned (Barry Pepper) bandájához.
Nem viccelek, egyébként ez a két rész volt a filmben az, amit egyszerűen képtelen voltam a helyére rakni. Érzésem szerint merőben feleslegesek is, nem illettek a moziba, egyszerűen furcsák voltak. Aztán persze akad némi lövöldözés, megfordul a kocka és az üldözés is célt ér, és ahogy kell, a végére tettek egy hamisítatlan western végjátékot. Ezzel szemben a film fogja magát és véget ér. Az alkotás vége az összecsapottság érzésével töltött el. Mint ha pár percben el akartak volna magyarázni egy egész életet. Nem vált be… Tehát lényegében A félszemű egy hamisítatlan vadnyugati alkotás, amiben más, az a szemlélete, az értékrendje és, hogy modern módon csempészte bele a drámát a történetbe. A dialógusok, a karakterek mind ezt az újszerű, korabeli stílust támogatják. A szereplők és a történet is – némi átalakítással – akár napjainkban is játszódhatna. A tíz Oscarból egyet sem kapott a produkció, hogy ez helyes vagy nem helyes mindenki eldönti maga, de azt hiszem nem túlzás azt mondani, hogy a tíz jelölés jó része azzal magyarázható, hogy a Coen-testvérek rendezése.
Kronológiai sorrendben, a teljesség igényével: A halál keresztútján (1990), Hollywoodi lidércnyomás (1991), A nagy Lebowski (1998), Ó, testvér, merre visz az utad? (2000), Nem vénnek való vidék (2007). És újabb remekműként gyarapítja a sort A félszemű, aminek minden egyes filmkockája tökéletes. A western hangulata az első pillanattól az utolsóig a maga organikus környezetében van jelen, az erőltetettség legkisebb jele nélkül. Nagyban felelős az atmoszféráért az, hogy a fényképezés, az operatőri munka helyszínéül ugyancsak tökéletes helyszíneket talált a stáb. Itt aztán úgy kalauzolnak minket nézőket, mint egy drogosok és piások lakta alvilágban, azaz nagy mértékű betekintést enged a vadnyugat világába, az ott uralkodó kietlen állapotokba, látni engedi a semmi közepére köpött életmentő kalyibák fontosságát és így tovább. A prérin vándorló trió, Bridges, Steinfeld és Damon személyében iskolapéldája annak, hogyan tartsunk fent három ember között kapcsolatot, párbeszédet úgy, hogy az ne sikkadjon el, ne szoruljon háttérbe egyik karakter se.
Az Amsterdam november 4-én kerül a mozikba.
Regisztrálj! Nagyon kíváncsiak vagyunk a Te véleményedre is! Most olvassák 1 Kritika elolvasva 34