Címünk: 1139 Budapest, Röppentyű u. 62. Telefon/Fax: +36 1 320-8640 E-mail: OM azonosítónk: 035245 Alapítvány adószáma: 19652894-1-41 Kapcsolat, térkép For visitors 327. ECDL központ Közép-magyaroszági Regionális Munkaügyi Központ Nyilvántartási szám: 01-0609-04 Örökös Ökoiskola Madárbarát Vizsgafelkészítő partnerintézmény Erőszakmentes iskola Határtalanul ACES Fogyasztói tudatosságra nevelő iskola Pénz7 iskola Pénziránytű iskola Pénziránytű-bankvelem iskolahálózat Müpa Partneriskola ERASMUS+ Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésére október 1-jét a Zene Világnapjává nevezte ki. Általános iskolák 13. kerület Fischer Annie Zenei Alapfokú Művészeti Iskola – Kézikönyvünk.hu. Iskolánkban már hagyomány, hogy ezen a napon a XIII. kerületi Fischer Annie Zeneiskola növendékei és tanárai adnak koncertet az aulában. Idén is gazdag programmal készültek. Gyönyörködhettünk a gitárok, a tangóharmónika, a trombita és sok más hangszer hangjában. Főként fülbemászó dallamokat játszottak az ifjú zenészek. Egyikük, aki versenyre készül, bravúros hegedűdarabot adott elő. Az egész iskola nevében köszönjük a színvonalas zenei élményt!
3 Intézmény-üzemeltetési Osztály Ferenczi Gézáné osztályvezető Telefonszám: (1) 452-4100/ 4030-as mellék E-mail cím: ferenczigezane{kukac} 1. A felügyelt költségvetési szervek 1. Az IMFK irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségben működő más közfeladatot ellátó szerv. 1. Az IMFK irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségben működő más közfeladatot ellátó szervek honlapjának URL-je. 1. Az IMFK irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségben működő más közfeladatokat ellátó szervek ügyfélszolgálatának vagy közösségkapcsolatának elérhetősége (telefonszám, ügyfélfogadás helye, postacíme, ügyfélfogadás rendje). 1. Gazdálkodó szervezetek Működtetési helyeink: Budapest XIII. Kerületi Fischer Annie Zeneiskola AMI 1136 Budapest, Hollán Ernő utca 21/b. Budapest XIII. Kerületi Csata utcai Általános Iskola 1135 Budapest, Csata u. Fischer annie zeneiskola budapest. 20. Budapest XIII. Kerületi Hunyadi Mátyás Általános Iskola 1138 Budapest, Karikás F. u.
A Tehetségpont specifikus és konkrét programjai 11. 19. -11. 24. Ünnepi hét a Zeneiskola 60. évfordulója alkalmából (Teremavatók, Hangszer bemutatók, Öregdiák találkozó, Mester és tanítványa koncert stb); 2013. 02. 14. XIII. Országos Zongoraverseny fővárosi válogatója; IV. Fővárosi Magánének fesztivál (szervezés alatt); Országos harmonikatalálkozók: őszi-, téli-, tavaszi-; Növendékeink az alábbi versenyeken, találkozókon vesznek részt (országos és fővárosi): oboa-fagott, klarinét, kürt, kamarazene, Bartók hegedű-duó, furulya, Papp Lajos zongoraverseny, Ütőfesztivál, Budapesti Magánének fesztivál. Iskolánk ad otthont több akkreditált módszertani továbbképzésnek (zongora, trombita, ének) (Metronóm kht rendezése). Állandó szereplői vagyunk a fővárosi zeneiskolák Központi hangversenyének. Évente két alkalommal tartjuk Alapítványi hangversenyeinket (02. 21., 05. 25. ) Az év során szervezünk nem akkreditált továbbképzéseket, szakmai foglalkozásokat. Zenei klubot szervezünk évente 3-4 alkalommal "Testközelben" címmel.
Boldizsár Ildikó: Születésmesék -hangoskönyv - YouTube Éjfélkor, amikor a legmagasabban járt, megállt egy pillanatra, körülnézett, de onnan sem láthatta a Napot. Ekkorra már a levegő is lehűlt körülötte, ő pedig szomorúan járta be az ég másik felét, hogy hajnalban nyugovóra térjen, s ebben a pillanatban a másik oldalon útjára induljon a Nap. A Nap pedig sohasem gondolt a Holdra, csupán sietett eloszlatni a hidegét, sietett fölmelegíteni a levegőt. Szikrázott, forgott az égen, tréfált a felhőkkel, játszadozott a széllel, azok pedig elmesélték neki, hol jártak, mit láttak. Üzenetet hoztak az erdőktől, a földektől, s a Nap addig nyújtózkodott, míg fel nem melegítette a legrejtettebb zugokat is, meg nem talált minden élőlényt. Sosem volt szomorú, sosem volt fáradt, sosem gondolt arra, hogy mi lesz vele, ha egyszer majd megöregszik. A Holdat ő sem látta soha, eszébe sem jutott neki, hogy mi történik a világban éjszaka, ki világít az égen, ha ő nincsen ott. Sok-sok éve így volt ez már: Nap és Hold váltogatták egymást, rendben, ahogy kellett, mikor egy éjszaka minden megváltozott.
Jó lesz? – mondta a lovas Jankónak. – Örömmel cserélek veled, mert már nagyon elfáradtam az arannyal. Most már mehetek haza lóháton. A faluban mindenki irigyel engem, mert én leszek a legboldogabb ember. Az ember leszállt a lóról, megfogta az aranyat, utána felsegítette Jankót a lóra. Hol volt, hol nem volt, történt egyszer, hogy a Nap megszólította a Holdat. Nem volt ez nagy csoda, hiszen jó ideje kerülgették egymást az égen. Beszédbe elegyedtek. Nap úrfi mesélt a Föld nappali arcáról: erdőkről, mezőkről, gyermekek mosolyáról. Hold kisasszony pedig az éjszaka ezüst fényéből szőtt varázs-meséket, arról, milyen csodálatos dolog, mosolygó gyermekálmokat őrizni. Persze ezeket a találkozások mindig rövidek voltak, alig néhány percig tartottak naponta, hiszen utána mindegyiküknek folytatnia kellett a maga útját, mindketten vidámabban vándoroltak egy kicsit, előre várva a másnap boldog pillanatát, amit együtt tölthettek. De ugyanakkor minden nap egyre türelmetlenebbek is lettek, egyre rövidebbnek találták a boldog perceket.
Nem érdekelte, hogy száradnak ki a szántók és hogy az emberek élete egyre kilátástalanabbá válik. Kérlelték, könyörögtek neki, hogy hagyja abba, hívja vissza Holdat, mert Éjszaka nélkül elpusztul Föld. – Kérünk, Nap, hozd vissza Holdat és Éjszakát! Könyörülj meg rajtunk, Nap! – kérlelték kétségbeesve az emberek, de Nap elfordította róluk tekintetét. A szántók már kiszáradtak, az emberek elbújtak házaikba, sivár lett a világ. Nap még mindig kérlelhetetlen volt, míg egyszer csak észrevette, hogy száradnak ki a tavak és tengerek is. Bármerre is keresett víztükröt magának, hogy megtekintse önnön képét, alig volt már olyan tavacska Földön, melyben megcsodálhatta volna magát. Elkeseredetten nézelődött, kiabált, parancsokat osztogatott, hogy ne fogyjanak tovább a tavak, de azok csak száradtak és apadtak. – Azonnal gyertek vissza, tavak és tengerek! Hogy képzelitek, hogy nem mutatjátok nekem gyönyörű arcomat! – Sziasztok, kedves Csillagok, hogy vagytok, hogy vagytok? A Csillagok pedig mindig örömmel válaszoltak, mert szerették az őszinte és barátságos Holdat.
Csendes volt ő és szelíd, hatalmas szívvel. Szeretett mindenkit és hálás volt, hogy végezhette a feladatát. Éjszakái többnyire magányosak voltak, de elégedett volt életével. Szívesen beszélgetett a Csillagokkal, akik kedves hangon szóltak hozzá mindig. Amilyen a munka, olyan a fizetség – és adott Jankónak egy nagy darab aranyat. Az arany akkora nagy volt, mint Jankónak a feje. Jankó elővette a kendőjét, és abba kötötte az aranyat, a vállára vette és elindult haza. Egyszer egy ember utolérte, aki lóháton lovagolt. Az ember frissen és jókedvűen ült a nyeregben. Jankó szomorúan mondta ezeket a szavakat. – De szép dolog ülni lóháton, nem kell menni gyalog, az ember lába nem ér le a földre. Jó lenne nekem is egy ló. A lovas hallotta ezt a szót, megállt és mondta Jankónak: – Te miért jársz gyalog? Nincs lovad? – Itt van nálam egy nagy darab arany, nehéz, alig tudok menni, hát mit csináljak? Haza kell mennem az anyámhoz. – Tudod mit? Cseréljünk. Én neked adom a lovat, te nekem adod az aranyat.