A választójog gyakorlásához szükséges személyazonosításra alkalmas okmányok kiadása, illetve pótlása iránti igények miatt az Okmányirodai Osztály és az ETO parki Kormányablak az alábbiak szerint meghosszabbított ügyfélfogadást tart: Czuczor G. u. alatti okmányirodai részleg /személyi okmányok/: 2014. március 31. - április 5-ig 8. 00-18. 00 2014. április 6-án /vasárnap/ 8. 00-19. 00 Kormányablak ETO park Általános ügyfélfogadás: hétfőtől-péntekig 8. 00-20. április 5. /szombat/ 8. április 6. /vasárnap/ 8. 00 Hozzáadás a kedvencekhez
Az ETO Park és a szervesen hozzá épült ETO FC Győr stadion már messziről is jól látható: bevásárlási és pihenési lehetőséggel üdvözli a városba érkező utazókat. Nyitva tartás és megközelítés Győr Budapesttől nyugatra, az M1-es autópályán haladva 120 km-re található. Az ETO Park az M1-es autópálya városi bevezetőjénél épült fel, messziről már jól látható az ETO FC stadionja és az ETO Park Hotel mellett. Üzletek Hétfő – szombat: 10:00 – 20:00 Kormányablak: Hétfő: 7-17 Kedd-szerda: 8-19 Csütörtök-péntek: 8-18 Szombat- vasárnap: ZÁRVA
ETO Park Élményközpont Cím: 9027 Győr, Nagysándor J. u. 31. GPS: 47. 6954964, 17. 6596624 Ünnepi nyitvatartás: December 24. - 06:00-14:00 December 25. - 06:00-14:00 December 26. - 07:00-20:00 December 31. - 07:00-16:00 Január 01. - 09:00-22:00 Nyitvatartás: H-P: 05:00-24:00 Sz-V: 06:00-24:00 Parkolás mintegy 3000 férőhelyes, ingyenes parkolóval várjuk látogatóinkat Elérhetőségek Email: Facebook: Megközelítés, térkép Néhány percre Győr belvárosától, az M1 autópálya győri leágazásához közel, mintegy 3000 férőhelyes, ingyenes parkolóval, új üzletekkel és megújuló szolgáltatásokkal várja látogatóit az ETO PARK Pláza. Az oldalra való kattintással vagy tartalmának megtekintésével elfogadod, hogy cookie-k használatával gyűjtsünk adatokat a Facebookon és azon kívül. További tudnivalókat, például a beállítási lehetőségek ismertetését itt találod: A cookie-k használatáról szóló szabályzat. Látogassanak el hozzánk, szeretettel várja a kicsiket és a nagyokat az UGRIPARK, a kalandok világa 1000 m2-en!
Görög mitológiai lények, amelyek ötvözik a női szépséget és a vadállati csúfságot Az ókori görög mitológia világában istenek, istennők, félistenek, borzalmas szörnyek és hibrid formájú vadállatok járnak. Öröklődésük alakította korunk számos kitalált és fantasztikus teremtményét. A szirénáktól, amelyek édes hangjukkal halálra csábítják a tengerészeket, a város bejáratát őrző mohó Szfinxtől és a gonosz Lamia-tól, akinek kielégíthetetlen étvágya van a kisgyermekek húsa iránt. Ezek a görög mitológiai lények, amelyek ötvözik a női szépséget a fenevadias csúfsággal, művészek generációinak fantáziái voltak és inspirálták őket jól ismert remekeik megalkotására. Itt található a legnépszerűbb lények és a nekik szentelt híres műalkotások listája. Arachne Arachne egy pásztor és egy tehetséges takács lánya volt, aki kihívást jelentett Athénének, a bölcsesség istennőjének. 11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. és kézműves, szövőversenyre. A történetnek több változata van, különböző beszámolókkal, hogy ki nyerte a versenyt, de bármi is legyen az eredmény, úgy tűnik, soha nem Arachne javára végződik.
A görög mitológiai lények: Péter Paul Rubens, a Medúza vezetője, kb. 1618, Kunsthistorisches Museum, Bécs, Ausztria. A Graeae Gorgonok a következő hősnőink nővérei is, Graeae. A / ˈɡraɪiː / kiejtésben, azaz "szürke boszorkányok" három nővér, Deino, Enyo és Pemphredo. Együtt egy szemet és egy fogat osztanak meg hármuk között, és hatalommal bírnak a jövőbe nézni. Mindannyian meg vagyunk csúnya idős nőkként ismerkednek meg velük a népszerű Disney Hercules (1997) animációs filmből. A mítosz egyes változataiban azonban "széppofájúnak" vagy "félhattyúnak" nevezték őket. A 10 leghíresebb mitológiai lény | Hír.ma. Perseus legendájában a hős ellopja a szemüket, és arra kényszeríti őket, hogy adják meg Medusa nővérük megöléséhez szükséges három tárgy helyét. A klasszikus szépség szószólója és a brit preraffaelita mozgalom tagja, Sir Edward Burne-Jones (1833) -1898) vonzó és romantikus megjelenést adott a nővéreknek a következő munkájában. A görög mitológiai lények: Edward Burne-Jones, Perseus and the Graeae, 1892, Staatsgalerie, Stuttgart, Németország.
görög mitológiai lények A titánok és titaniszok a görög mitológiában Gaia és Uranosz első tizenkét gyermeke, az istenek második nemzedéke. A hat fiútestvér, azaz a titánok, név szerint Ókeanosz, Koiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz, illetve a hat lánytestvér, azaz a titaniszok, név szerint Téthüsz, Phoibé, Theia, Rhea, Themisz, Mnémoszüné és egyes források megemlítenek egy hetedik titaniszt, Diónét, Theia ikertestvérét. A titánok és titaniszok kezdetben az őserő megtestesítői, később találmányaik által az emberiség jótevői. Fiatalabb testvéreik a küklópszok és a hekatonkheirek. A titánok rangját utódaik örökölhették. A titánok bukása, Rubens festménye Történetük Szerkesztés Uranosz olyannyira nem kedvelte legfiatalabb gyermekeit, a három küklópszot és a három hekatonkheirt, hogy a Tartarosz mélyére vetette őket. Görög mitologia lények . Emiatt Gaia rábeszélésére a legifjabb titán Kronosz, bosszúból Uranoszt megcsonkította és hatalmától megfosztotta, s ezáltal a főhatalmat megkaparintotta. Testvéreit az Alvilágból ugyan kiszabadította, de rövidesen – gigantikus erejüktől megrettenve – azokat oda ismét bezárta.
Fantasztikus ókori szörnyek és teremtények kavalkádját mutatták be nemrégen egy olasz kiállításon. A görög mitológiából ismert lények egy része szkíta eredetű. A görög hajósok, akik a szkíták engedélyével megtelepedtek a Fekete-tenger partján és kereskedni kezdtek a félelmetes lovas harcosokkal, nagyon sokat tanultak az ott élt népektől. Az állandó kereskedelmi kapcsolat révén betekintettek a szkíta mitológiába, csak jó néhány dolgot félreértettek belőle, abból születtek a görög mitológia különleges lényei. Görög istenek és mitológiai lények - karakterek a görög mitológia szabadságából. Szkíta lények Talán a legkönnyebben értelmezhető a görög mitológia szárnyas lova, a pegazus, amely nem más, mint a népmeséink táltos paripája. Ez a különleges lény már a szkíta történetekben is szerepelhetett, amit aztán a görögök beépítettek saját történeteikbe. A szkíta régészeti leletekben szerepel gyanis a szárnyas ló, ami nem a görög mitológia találmánya volt, hanem a régi szkíta regék egyik különleges teremtménye, amely a hősnek segít, hogy meg tudja oldani a feladatát. A lótestű, ember testű kentaurok nem mások, mint azok a lovas szkíták, akik a görögökkel tárgyaltak.
Aztán Perseus megmentette Andromedát a Polidectes-i kuplungoktól, akik feleségül akarták venni. A menekülés után feleségül vette. Perseusnak sohasem bánta a nagyapját, aki elhagyták őt és az anyját, de végül az, aki véget vetett életének, annak ellenére, hogy nem ismerte őt személyesen. Az Arcisio halálának próféciája véletlenül teljesült. Egy sporteseményen Perseus megjelent egy ellenőrizetlen lemezt, és megütötte a királyt, aki azonnal meghalt. Az esemény elpusztította Perseust, de nagyapja kitüntetéssel temették el. medúza Medusa egy olyan szörny volt, amely a Gorgon testvérek családjához tartozik, akik a Földről és az Óceánból származtak. Medusa azonban nem istennő volt; ő volt az egyetlen testvérei halandó. Ellentétben a mai történetekkel, a középkori görög Medusa nem volt gyönyörű nő. Valójában az eredeti legenda szerint szörnyű arc és kígyó volt a haj helyett. Eredetileg gyönyörű nő volt, aki egy görög papsági csoporthoz tartozik. Amikor beleszeretett Poseidonba, az istenek úgy döntöttek, hogy erőteljesen büntetik, átalakítva őt egy visszataszító szörnyre.
Ez volt a khimaira: különféle vadak őrült, egybeforrt rémképe, melyeknek egy testben egyesül erejük. A középső kecskefej képes volt lángot okádni, amellyel azonnal hamuvá tud változtatni egy embert. A görög mítoszok szerint a khimaira a száz kígyófejjel rendelkező szörnyeteg, Tüphón és a nimfaarcú, kígyótestű Ekhidna gyermeke volt. A történet eredeti forrása azonban még a görög kultúrát is megelőzheti: lehetséges, hogy egy hettita legenda szolgált alapjául. A hettiták szörnyetege sasszárnyakkal is rendelkezett, a középső feje pedig nem egy kecskéé, hanem egy nőé volt. A görög kultúra idővel kiszorította a hettitát a térségben, azonban könnyen átvehetett belőle több elemet is, egyszersmind félelmetesebbé alakítva a lényt is, amelyet a görögök khimairának neveztek. A khimaira iskolapéldája annak a mitológiai szörnyetegnek, amellyel hősök sora száll szembe, hogy bizonyítsa rátermettségét – többségük azonban alulmarad vele szemben. A khimairáról szóló leghíresebb történet Bellerophóné, aki a szárnyas ló, Pégaszosz hátán szállt szembe vele.