Ekkor kapta meg a teátrum "felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet. Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit. Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1957 és 1959 között az épületet ismét korszerűsítették és átépítették. A legnagyobb szabású átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben, a város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkező épületkomplexumban minden színházi álom megvalósítható.
REQUEST TO REMOVE Miskolci Nemzeti Színház:: miskolci nemzeti szÍnhÁz loading 65 k REQUEST TO REMOVE Miskolci Nemzeti Színház | Facebook Welcome to a Facebook Page about Miskolci Nemzeti Színház. Join Facebook to start connecting with Miskolci Nemzeti Színház. REQUEST TO REMOVE Főoldal A Miskolci Nemzeti Színház vezetősége és társulata mély megrendüléssel búcsúzik Ruzsvánszky Mihály főrendésztől, aki 2011. január 19-én, életének 54. évében... REQUEST TO REMOVE Miskolci Nemzeti Színház:: Webkamera. Ez az oldal építés alatt áll. Kérem jöjjön vissza később. REQUEST TO REMOVE YouTube - Miskolci Nemzeti Színház D. Derecskei Zsolt, Keresztesi László, Homonai István, Molnár Sándor Tamás Kedvenc színészeim ^^ képek előadáskból melyekben szerepel(nek)tek... REQUEST TO REMOVE Miskolci Nemzeti Színház - Vendégváró: szállásfoglalás... Itt épült fel a mai Magyarország első kőszínháza: 1823-ban nyitotta meg kapuit. Húsz év után azonban leégett, az új, romantikus elemekkel gazdagított késő... REQUEST TO REMOVE Miskolci Nemzeti Színház havi mûsora 2000-2001-es évad 2001-2002-es évad 2002-2003-es évad 2003-2004-es évad.
Éder György társulatának tagjai - Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné - a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre. A miskolci színház,, fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge (páholy), hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal. " Írta a véglegesen 1828-ra elkészült épületről a Pesten szerkesztett Honművész újságírója 1833-ban. Az épület 1843. július 19-én tűz martalékává vált. A biztosítótársaság által fizetett kártérítésből és közadakozásból 1847. szeptember 3-án kezdték meg az új mai színházépület felépítését Cassano József tervei szerint.
A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt. A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: "... Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő... vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk" - tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal. Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor és Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával nyitott 1823. augusztus 24-én. Az épület a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt.
Cím: Miskolc, Széchenyi u. 23. Telefon: 46/516-735 1 / 4 Miskolc Miskolc az Északi-Középhegység legfontosabb helyén, az úgynevezett Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek talá...
Az épület jellegzetes árkádjaival meghatározza az utcaképet. Máig különlegesnek számító tűztornyát csak később, 1884-ben emelték. A torony később Móricz Zsigmondot is versre ihlette: "A miskolci öreg színház felett/ torony van és óra, / a kultúra magasba tekint, / és mutatja az emberiség idejét. "
Mondta neki: – Látod-e ezt az ezüsterdőt, te juhász? Neked adom, ha azt mondod, hogy adj' isten egészségére. Tetszett a juhásznak az erdő, de most is azt mondta: – Addig nem, felséges királyom, míg a leányát nekem nem adja. Aztán az erdőből kihajtatott a király, s messziről ragyogott feléjük az aranyvár. – Látod-e azt az aranyvárat, juhász? Neked adom, ha azt mondod, adj' isten egészségére. – Nem mondom, felséges királyom, míg nekem nem adja a leányát. Mentek tovább, s értek a gyémánttóhoz. – No, te juhász, – mondta a király –, neked adom az ezüsterdőt, az arany várat s a gyémánttavat, csak egyszer mondjad, adj' isten egészségére. – Nem mondom én, felséges királyom, míg a leányát nekem nem adja. – Hát jól van, te betyár, neked adom a leányomat, de aztán mondjad is, hogy adj' isten egészségére! Na, hazamennek, s a király mindjárt kihirdetteti az egész országban, hogy férjhez adja a leányát a csillagszemű juhászhoz, jöjjön, aki jöhet a vendégségbe, lesz étel-ital elegendő, különösen, ha hoznak magukkal.
Hiszen lett lakodalom, hét országra szóló. Ott ült acsillagszemű juhász a király mellett, ettek-ittak, vígan voltak. Egyszer aztán hozzák a jótormás húst, nagyot prüsszent erre a király, s hadarja egymás után a csillagszemű juhász: - Adj' isten egészségére, adj' isten egészségére, adj' isten egészségére! - Mondta valamiszázszor. - Jaj, jaj, ne mondd tovább, inkább neked adom az egész országomat. Ott egyszeriben meg iskoronázták a juhászt, ő lett a király, de bezzeg jó sorsa lett ezután a népnek. Szerették is ezt akirályt. Ha prüsszentett, egy szívvel, lélekkel kiáltotta mindenki: "Adj' isten egészségére! "Aki nem hiszi, járjon a végire, s ezt a mesét adj' isten egészségére! Értékelés 5 4 203 203 szavazat
Miután a katonák magára hagyták a juhászt felállította a verem mellé a fokosát, ráakasztotta a kabátját, a tetejére rátette a kalapját, s kikiáltott a katonáknak, hogy mégsem gondolta meg magát. Erre a katonák egyből a verembe beledobták a kabátot meg a kalapot, s észre sem vették, hogy a juhász ott lapult meg az egyik sarokban. Másnap jön az egyik katona egy lámpással a kezében, hát majdnem elájult amikor meglátta a juhászt. Felkísérte ismét a királyhoz, aki ismét azt kérdezte: – Na most mondod-e már nekem, hogy adj' Isten egészségemre? De a juhász ismét csak azt felelte: – Nem mondom én amíg a királykisasszonyt nekem nem adja feleségül. Erre a király nagyon mérges lett de belátta, hogy nem tudja így megtörni a juhászt. Maga mellé ültette hát a királyi hintóba a juhászt, s elhajtatott az ezüsterdőbe. Ott azt mondta neki: – Látod ezt az ezüsterdőt? A tiéd lesz, ha azt mondod, adj' Isten egészségemre! De a juhász most is csak azt mondta: – Nem mondom én addig, amíg a királykisasszonyt hozzám nem adja feleségül.
A király először a nagy fehér medve, majd sündisznók tömlöcébe vettette, de a juhász csodával határos módon túljárt a vérszomjas állatok eszén. A király persze nem éri be ennyivel, mindent elkövet, hogy elkerülje a nem kívánt nászt, akár a világ minden kincsét is odaadná! Vajon sikerül-e megakadályozni az ifjú juhászt tervének megvalósításában? A mese Szálinger Balázs friss, játékos átiratában megőrizte a történet legfőbb erényét, az értelmetlen és eltorzult hatalom ellen lázadó egyszerű ember abban való hitét, hogy a rossz dolgok megváltoztathatóak, csak bátornak, rátermettnek és tiszta szívűnek kell maradni. Bemutató 2022. március 2. (szerda) 14. 00 óra Nagyszínpad Az előadás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával jött létre. Szereplők Csillagszemű, Kérő: Zakariás Máté m. v. Kancellár, Sün: 449 Darabont 1. : Szeri Martin e. h. Darabont 2. : Sikó Koppány e. h.